A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 9. szám - A reciprocitás kérdéséhez

36 A JOG lói (elmensértés vétségének vádja és következményeinek terh telik stb. I ndo k ok : I. Mária sértettnek hit alatti vállomásával s D. István önbeismerésével igazolást nyert, hogy nevezett sertett D. István 5 drb. tehenét a községen kivül az útszélen fekvő rétjén 1898 augusztus 19-én kárban találván, azokat lakására hajtotta és saját istállójába zárta, magát az istállót elcsukván egy lakattal; ezután az esetet a községi bírónak bejelentendő, elment otthonról s mire visszatért, az istálló ajtaját nyitva s az ott elcsukva volt marhát ki-, illetőleg elhajtva találta. D. István vádlott beismeri, hogy marháinak behajtásáról értesülvén, elment az istállóhoz s miután a lakatot megrántva — az ajtót ekként kinyitotta, az istállóban elzárt marháját onnan hazahajtotta. Tagadja egyébiránt, hogy az ajtó felnyitása alkalmával bárminemű eszközt vagy erőszakot alkalmazott volna. Ámde I. Mária hit alatt vallia, hogy a községi birólól hazatérvén, a retesz horogját az ajtófélfából kihúzva találta, mig D. Anna tanú hit alatti vallomásával bizonyítva van, hogy vádlott az ajtófélfájába erősített horgol egy vas darabbal kifeszítette. Tekintve arra, hogy D. István vádlott l. Mária istállójának ajtaját ily módon erőszakkal kinyitotta nemcsak, de sőt az istállóba behatolván, az ott zálogban volt marháit kihajtván, azokat hazahajtotta és ekkép a zálogbirtokostól önké- j nyüleg visszavitte, őt ezen cselekményei miatt a btk. 330. §-ába ütköző s ezen § szerint ugyan büntette minősülő, de a 92. és 20. §-ok alkalmazása folytán vétséggé lefokozódó magánlaksértésben és a btkv. 368. §-ban meghatározott jogtalan elsajátítás vétségében bűnösnek kimondani s az ítélet rendelkező részében kiszabott büntetéssel sújtani kellett. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett vádlott büntetlen előélete, felindult lelkiállapota, a marhái által okozott kár csekélysége és azon tény, hogy vádlott cselekményének súlyos következményeit be nem látta ; mely enyhitő körülmények a btkv. 92. § alkalmazását indokolják. A fentebb elbírált cselekményeken felül panasz tárgyát képezi az, hogy J. Mária a községi bírótól hazatérve, kérdőre vonta D. Istvánt, miként nyitotta ki az istálló ajtaját s ez azt felelte neki: «ugy nyitottam ki, mint a hogy a te férjed az enyémet, midőn kukoricámat ellopta, hozzád vitte s te abból ettél». Habár a végtárgyaláson kihallgatott D. Anna tanú hit alatti vallomása szerint vádlott sértett csufolódására azt felelte, hogy: «ugy nyitottam ki, mint a te férjed az enyémet, mikor kukoricámat ellopta s te ettél belőle» ; tekintettel arra, hogy a helyszínén ugyanakkor jelen volt J. József tanú csak azt hallotta: «épp ugy, mint a hogy a te férjed az enyémet, a mikor a kukoricámat ellopta*, minthogy tehát ezen ellentétes vallomásokkal szemben D. István vádlottal huzamosabb idők óta ellenségeskedésben álló J. Mária sértett vallomása figyelembe nem vehető, mig D. Anna egyedül álló vallomása vádlott elitélésére elegendő alapul nem szolgálhat: azért kellett vádlottat a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének vádja s következményeinek in he alól felmenteni stb. A m. kir. Curia (1901. január hó 17-én 7,825. sz. a.) Minthogy a vádlottnak a sértett elzárt istállójába erőszakos behatolása és az ott eicsukva levő zálogban tartott marháknak általa elhajtása ugyanegy időben egy alkalommal és egy akarati elhatározás folytán követtetett el s az istállóba való erőszakos behatolás csak eszközlő cselekmény volt a marhák elhajtását tárgyazó célcselekmény kiviteléhez s így e két cselekmény egymással tárgyi ag is összefüggvén s a nagyobb a kisebbet magába felvévén, mindkettő együttvéve egy egységes bűncselekményt képez, a mely ebben az esetben a súlyosabb büntetést maga után vonó magánlak megsértés bűntettében, illetőleg a btkv. 92. §-ának alkalmazása folytán és a btkv. 20. §-ra való hivatkozással annak vétségében nyer kifejezést: ennélfogva vádlott egyedül a magánlak megsértésének vétségében mondatik ki bűnösnek s az összbüntetésnek a btkv. 96., 97. §-aira való hivatkozásnak és a tiz korona pénzbüntetésnek mellőzésével a hat napi fogházbüntetés csupán a magánlak megsértésének vétsége miatt tekintetik kiszabottnak. Ennyiben mindkét alsófoku bíróság ítélete megváltoztattatik egyebekben azonban a kir. Ítélőtábla ítélete az elsőfokú bíróság tiéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. Elutasittatott a semmiségi panasz, mert a törvényszék tényként megállapította, hogy a vádlott által felhozott kényszerhelyzet nem lehetett oly természetű, a mely cselekmeny beszámithatóságát kizáró végszükség esetét létesítette volna és ezen a kir. törvényszék által valónak elfogadott tényre a BP. 437. S-ának első bekezdése szerint a kir. Curia is köteles határozatát állapítani. (A m. kir. Curia 1901. jan. 1. 96/901. sz. a.) A kir ügyész a főtárgyalás folyamán ugy az esküdtekhez intézendő kérdések megállapítása, mint az elnöki fejtegetés tárintézenao Keruc nanaszt jelentett be s habár ezen semmiségi gyaban st-m.n.seg. P^rdetése után fentartotta. mindazonáltal : « f faszok az által, hogy a kir. ügyész a, esküdtbhósági Ítéletet tudomásul vette és agy abban< megnyugos„ \a ° talanokká váltak, minélfogva azok a bűnvádi ügy ^v^SSSfítaPJ*-! szolgálhatnak. (A m. ki, Cu„a 1901. jan. 29. 560 sz. a.) A büntetés nagysága miatt, vagyis az Ítéletnek a büntetés, kiszabására vonatkozó része ellen semmiségi panasz használata meSenvfdIoettnakir járásbíróság ítélete ellen „felmentés végett, felebbezett tehát az elsőfokú biróság Ítéletének alapjául szolgált ténybeli megállapításokat támadta meg ilyen esetben a felebbviteli tárgyalás tartása kötelező. (A m. kir. Curia 1901. ,an. 25. 9,818 sz. a. 1.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Littner Siegfrid e., Fiume. u. o. trvszék. bej ápr. 8, félsz máj. 9. csb. Keömlcy Pál, tmgg dr. tigatner Aurél. — Klein Mór e Péch-Ujfdiu, epenesi trvszék, bej. ápr. 24.. félsz. máj. 21., csb. Urbán Gyula, tmgg. dr. Windt Arthur. - Udina N. D. e., Fiume, bej. ápr. 17 , félsz. máj. 9., csb. dr. Benyovits Lajos, tmgg. dr. Pallna Szilveszter.'— Bergstein Jakab e., Jánosháza, szombathelyi trvszék, bej. ápr. 12., félsz. máj. 2.. csb. dr. Prugberger Vince. tmgg. dr. Scheiber Zsigmond. — Ungár Ignác es társa e., Heves, egri trvszék, bej. márc 19.* félsz. ápr. 19., csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. Dobócky Dezső. Schöffer Dávid e. Bács Földvár, újvidéki trvszék bej. ápr. 10., félsz, ápr. 25., csb. dr. Longauer Ferenc, tmgg. dr. Vojnovics Vladán. — Sauer Frigyes e.. Zsidne, erzsébetvárosi trvszék bej. ápr. 1., félsz. ápr. 27., csb.Velucán Samu, tmgg. dr Demény József. — Lampe Gyula e„ Torda, u. o. trvszék. bej. máj. 15., félsz. máj. 25-. csb. Szarka Jenő, tmgg. dr. Fried Farkas. — Fürst Lajos e.. Szász-Régen, marosvásárhelyi trvszék, bej. ápr. 23., félsz. máj. 21 csb. Kováts Béla. tmgg. dr. Harsia János. — Lewi Richárd e., Duna-Szerdahely. pozsonyi trvszék, bej. máj. 15.' félsz. máj. 25., csb. Würtzler Ödön, tmgg. Pethő Pál. Pályázatok: A dévai trvszéknél aljegyzői áll márc. 10. — A déési trvszéknél jegyzői áll. márc. 11. — A szent-gotthínli jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 13. — A nczsideri jbiroságnáf aljegyzői áll. márc. 13. — A miskolci trvszéknél aljegyzői áll. márc. 14. Dr. Stur Károly trencséni ügyvéd irodájában ügyvédjelölt, — akár kezdő is — alkalmazást nyerhet. Tót nyelv is'nerete feltétlen kellék. Feltételek megállapodás szerint. 2—1 Ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet Nagy József ügyvéd irodájában, Halmiban. 3—2 Egy a közjegyzői összes teendőkben jártas segéd, — a ki 10 év óta egy helyen van alkalmazva, — f. é. április hó 1-ére állást kétes. Cím a kiadóhivatalban. 3—2 Megállapittatott a vallás elleni vétség, mert már magában véve az a körülmény, hogy vádlott a vallás szertartására rendelt helyiségben vallásos szertartás alkalmával ittas állapotban jelent meg, a nyilvános botrány fogalmát megállapítja ; azt a körülményt, vájjon a magaviselet botrányos volt-e nem a tanuk hanem a biróság van hivatva megállapítani. (A m. kir. Curia 1900 dec. 19. 4.601. sz. a.) Közokirathamisitás vétsége miatt ítéltetett el vádlott, mert ég elhalt atyja nevében a járásbíróság előtt hivatalos jegyzőkönyvbe foglalt bírói egyezséget kötött. IÁ napv-kikindai kir. törkönyvbe fogl vényszék 1901 jan. 29. 8,048 sz a.) THE MŰTÜAL new-yorki életbiztosító-társaság. A viláQ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága Vagyon 1900 december 31 én 1,687,840,168-45 „.„•» Biztosítási állomány 1900 december 31-én 5,914,496,829-12 frank. Magyarországi vezérigazgatóság: Budapest, IV., Károly-körut 26. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utcTIeT J?L_^LERjJÓRjakik V., Rudolf-rakpart »