A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 9. szám - A reciprocitás kérdéséhez

72 A JOG servili s szolgálatkészséget tanúsítanak, hogy a német nyelvű ingó végrehajtás iránti megkereséseket, még fordítás nélkül isfoganatosittatjákésa magyarhonosnak, a ki gyakran egy szót sem tud németül,— a németnyelvű végrehajtási kérvény kéz besittetik a birói ki kül­dött által! Melegen ajánlom ezen esetet a nagyméltóságú m. kir. igaz­ságügyi minister ur figyelmébe s tekintettel arra. hogy itt a magyar jogkereső közönség érdekeinek megsértésé oly flagrans és oly bosszantó s tekintettel továbbá arra, hogy ezen eset a magyar bírósági megkeresések negligálását fényesen dokumen­tálja, bizton hiszem és reménylem, hogy a nagyméltóságú igaz­ságügyi minister urnák előnyösen ismert erélye a kellő módot meg fogja találni, hogy ily eclatáns jogsértések legalább a jövő­ben kikerültessenek. Dr. Schleiffer Ede, ügyvéd Szombathelyen. Vegyesek. f Gedeon László, volt nagyváradi Ítélőtáblai biró, ki csak minap neveztetett ki koronaügyészhelyettessé a m. kir. Curia mellé, negyvenötéves korában Nagyváradon február hó 20-án elhunyt. Vele érdemekben dus férfiú szállt a sírba, a ki mindenkép méltó volt az előléptetésre. A temesvári lottó-perben játszott először nagyobb szerepet, mint kir. ügyész s innen került a nagyváradi kir. ítélőtáblához bírónak. A jogi műnyelv. Két évvel ezelőtt egy kritikai folyóirat ( mindegy, hogy melyik) — V á m b é r y Rusztem dr-ral együtt készí­tett magyar-német jogi szótáram kritikájában bűnül rótta fel, hogy a rosz műszavakat is fölvettük és pedig anélkül, hogy azok helyes egyenértékét adtuk volna. Kifejtettem ekkor, hogy egy jogi szótár szerzőjének nem lehet a feladata, miként a termini tech­nicin faragjon, még ha értene is hozzá. Neki egyedül a meglevő műszavak összegyűjtése a célja. Kivéve azt az esetet, mikor valaki neki fekszik, hogy a rosz műszavaknak megfelelő helyest összeszedje, ha kell megszerkeszsze s ezeket afféle magyarító szó­tárban köíreadja. De hát ehhez meg nyelvtudósnak kellene len­nie. A jogtudó nem ért hozzá. Nem is érthet hozzá. Ne is nyúl­jon tehát hozzá. Maradjon tehát a kaptafájánál. Most itt ezeket azért ismétlem meg, mert a polgári tör­vénytervezet nyelvének birálata alkalmából aktuális. Jogászok állanak be nyelvtudósoknak, amihez pedig alig van egyéb jog­alapjuk, mint az, hogy az iskolában a grammatikából meg stlis­tikából fölvitték a jelesig. Az a baja éppen minden törvényünknek, hogy jogászok bírálják meg a nyelvét tervezet korában. Bármily nagy tisztelet­tel viseltetem a tervezet nyelve bírálóinak jogi tudásával szemben, nem tarthatom őket illetékeseknek nyelvi szempontból való birá-, latra. Hatásköri kifogást emelek. Ha a nyelvtudósok a joghoz értenének, megtennék ők. így megteszem én. A meghatalmazásomat a közérdek pótolja. Helyesnek ítélem azonban azt a törekvést, amely a szabad­kai ügyvédi kamarától ered, és a melyet dr. Révész Ernő a Jogtudományi Közlöny f. é. február 15-iki számában megvalósí­tásra ajánl, hogy t. i. a törvénytervezeteket nyelvtudósok kezére ad'ák a szükséges nyelvi korrektúrák eszközlése céljából. Ok majd megcsiszolják, megbárdolják azokat annak rendje és módja szerint. Lehetnek természetesen oly styláris módosítások is vala­mely törvény tervezetében, melyek szükségét csak jogértő ember észlelheti. Amig a jogtudók birálata ebben a körben mozog, sen­kinek semmiféle kifogása nem akadhat a nyelvi szempontból való kritikájuk ellen. De azt már határozottan vitásnak tartom, hogy jogászok és pedig gyakran tekintélyes jogászok komoly képpel bocsátkozzanak tudományos színezetű nyelvi bírálatba és hogy mi ezt a tudományos sauce-szal feltálalt kritikát ép oly komoly képpel olvassuk. Amiért, hogy valaki a «tatik-tetik» magyartalan­ságáról hallott, még nem praelegálhat nekünk orthologiát. Mi mindent a maga illetékes helyéről várunk: jogi helytelenségeket böngészszen a jogász, nyelvi fogyatékokat a nyelvész. És ez annál szükségesebb, mert épen a termini technici körül a jogászt úgyis cserben hagyná a nyelvi tudománya, a szóalkotás képessége. Pedig a helyes műszavak époly fontosak, mint a magyaros nyelv. Két nagy törvényünk várja tervezetben, hogy fölépítsék és királyi szentesítéssel betetőzzék: a polgári törvénykönyv és a polgári törvénykezési rendtartás. Két óriási alkotás, melynek helyes szövegezése egy csapással bevinné a stylus curialisba a magyarosságot és a jó műszavakat. Dr. Kálmán Mihály. Budapest. A chinai büntető eljárásról tartott a chinai nagykövet W u-T i n g-F a n g f. é. január hó 22-én^egy előadást Newyork állam ügyvédi gyűlésén. Nagyszabású, érdekes felolvasásából kiemelen­dőnek találjuk a következőket: A jelenlegi chinai büntetőtörvény­könyv 1(í47-ben, tehát röviddel a jelenlegi dinastia trónralépte után alkottatott. Az életbelépletési rendelet világosan arra utal, hogy ezen compilatiónak főcélja: a birót a törvényhez kötni, nehogy jövőre magánérzületei vagy bölcs belátása alapján ítélkez­zék. Különös gondot fordít a törvény az enyhítő körülményekre', így pl. ki van zárva a halálbüntetés, ha a vádlott szegény szülők vagy nagyszülők egyetlen fia vagy unokájába kiket segélyeznie kell; ily esetben a börtönbüntetés helyébe a testi fenyíték lép. Van e mellett még egy általános szakasz, mely mindenkit, a ki rend­ellenesen viselkedik, 40 botbüntetéssel még azon esetben is sujt, ha ellene kifejezetten vád nem is emeltetett (hasonlít e rendelkezés a hírhedt német «Unfugs»-szakaszhoz.) E mellett még a kormányzók is gyakorolnak rendőri hatalmat. Különlegessége a chinai eljárásnak, hogy nyilván helytelen ítéletért ugy az alsó mint a felső bíróságok tagjai személyesen fele­lősségre vonhatók, sőt adott esetben ugyanazon büntetés elszen­vedésére ítélhetők, melyet tévedésük folytán az ártatlanra kiszab­tak. ^Az ily, bár a legjobb szándék által vezérelt intézkedések a birói kar függetlenségét és becsületességét nagy mérvben a leg­kártékonyabban befolyásolják. Még nagyobb fonákságra vezet a tanuknak a bűnügy befejezté g való fogvatartása. A chinaiak és a külföldiek közt felmerülő viszályoknál divó vegyes törvénykezés is nagyon sok visszássággal jár a chinaira nézve; mert a chinai törvény jóval szigorúbb bármely európai törvénynél; oly esetben pedig, midőn európaival szem­ben elkövetett bűncselekmény terheli a chinait, annak helyzete sokkal súlyosabb, minta saját conzulának és hazája törvényeinek alávetett európaié. Ugyanez áll a polgári ügyekről is, különösen a fizetéskép­telenségről; mert a chinai törvény az adóst tartozása teljes lero­vásáig börtönben tartja, ellenben a kényszeregyezséget és hasonló a közadós javára szolgáló intézményt nem ismeri. Ezért sürgeti W u-T i n g-F a n g egy kereskedelmi törvény behozatalát, mely egyúttal a szabadalmi keresk. társasági és hajózási jogot is sza­bályozná, továbbá külön ugy polgári mint büntető perrendtartást a vegyes természetű peresügyek elintézésére, midőn t. i. a peres felek különböző nemzetiségűek. A halálbüntetéssel sújtott gyilkosság és hason bűntényeknél az eljárás W u-T i n g-F a n g szerint rendkívüli gondosságról tanús­kodik. A halálos Ítélet minden körülmény közt az összes akták bemutatása mellett, ugy a tartomány kormányzójával, mint a Pekingben székelő büntető bizottsággal közlendő, sőt a császár hatá­rozata is kikérendő és csak mindezen fórum helyben hagyása után válik végrehajthatóvá. Ha ezen hatóságok bármelyike hibát talál az eljárásban, nyomban ujabb eljárás lesz elrendelve. A magyar királyi Curia polgári szakosztályai 1900 év i március hó 15-ik napján (pénteken) d. e. 10 órakor a IV. pol gari es váltótanács termében Szabó Miklós elnöklete alatt teljes ülést tartanak. Tárgy: I. M cg v i tatása és eld ön­té se a kir. Curia VII. polgári tanácsának 1901. évi február 12-én tartott ülésben felmerült következő vitás elvi kérdésnek: A vasúttársaságok, ha a közigazgatási bejárás folytán megál­lapított terv szerint építkeznek, kötelezhetők-e kártérítésre a szomszédos birtokosok részére abból az okból, mert a vasuttest vagy épületeinek közelsége, vagy magassága ezen szomszédok telkeire a közlekedést nehezíti, telkeitől a levegőt vagy a kilá­tást megvonja; és megfosztható-e az ily szomszédos birtokos kártalanítási jogától dacára annak, hogy egy kiegészítő közigaz­gatási helyi szemle után, ministeri rendelvénynyel utasíttatott hogy kárkövetelését egyezkedés vagy per utján érvényesítse ? Előa d ó: I 1 I y é s Károly a kir. Curia birája az illető ügyek számai: 3,192'P. 900. 2,945/P. 899. és 1,051/P. 900. II. Foly ó tárgyak (esetleg). Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött érteütéseket előfizetőinknek díjtalanul szolqáltatjiok. Az ide vonatkozó levelezést téve (lések kikerülése végettk érjük mindig kiadóhivatalunk}! oe. Apatin. D. B M. A két ügy egyike sincs elint. — Arad A F Petrovics ü. febr. 22. hh. — Cegléd. Dr. H. M. Berger-Piros (7 850 900. P. sz.) n. e. - Groszmann-Piros (3,236/900 V. sz.) rendelv leküíd dec. 12. — Csáktornya. Z. H. Gróf Attems-Branilovics érk 1 398/901 PYSZ-, n-S »yéS KárC?!-y' n/ e- r Debrecen- K J- Blaskovits-Reke erk. 1*050/901 P. sz. a. eloa. Gyárfás, n. e. - Dicső-Szent-Márton Dr. F. A. Horvath-tarkas (4,729/900 P. sz. a.) febr 27 fo - Erzsé betváros. Dr. I. Gy. Máriaffy-Gróf Bethlen (4,857/900 P sz ) febr 2(1 hh. - Felso-Vissó J J. Jura—Müller még nem éik. — D-A 'féle per érk. 9,974/900 B. sz. a. előa. Szentimrey, n. e. — Gyöngyös Dr L. S. Bauin-Axmann érk. 1,033/901 P. sz." a. előa. Tóth Gáspár,'n e'. - Halas S. I. Gréci— Gréci (4,759/900 P. sz. a, febr 27 hh ' — Keszthely. Dr. Sch. Zs.Kiss Schwarz (2,557/900 1' ' előa Hüvösl n. e. Nyilvántartjuk. - Kis-Kun-Félegvháza. Dr L L Tariánví Ficsor (1.730/900 P. sz.) nov. 13. mv. —;Nagy-Károly Dr A ' A Kovács-Tárcsa érk. 1,208/901 P. sz. a. előa. Zachár, n ' e 1 Naev' Várad. Dr. Sz^Gy. Böttger. b. ü. érk. 332/901 B. sz. a. előa. Podho­nnyFnAV ?/S- ,SZ DJ- i5<81J/90P P- sz- febr-21- rhh. - Szatmár. Dr F. A. Nagy-Karolyi Bank-Ermfalva érk. 5,387/900 P. sz. a előa SrW 1*5 n * • r ,SMeged- ?f P S' Lávai ü ^g mindig nem érk. Szeged Dr. Sz. L. Kálmán-Kálmán érk. 4,824/900 P a előa 2rfí*L|-V ~ Szef.es-?z^bat. Dr. L. K. .Petrulya-Á'zbetkin SÉÍOTST) &Í ^SOm°^ " ^ - Ga"-i--S,avszkovsz,y 9AL LA* yiirvíHTT/BOAtit

Next

/
Oldalképek
Tartalom