A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 9. szám - A reciprocitás kérdéséhez

72 A JOG servili s szolgálatkészséget tanúsítanak, hogy a német nyelvű ingó végrehajtás iránti megkereséseket, még fordítás nélkül isfoganatosittatjákésa magyarhonosnak, a ki gyakran egy szót sem tud németül,— a németnyelvű végrehajtási kérvény kéz besittetik a birói ki küldött által! Melegen ajánlom ezen esetet a nagyméltóságú m. kir. igazságügyi minister ur figyelmébe s tekintettel arra. hogy itt a magyar jogkereső közönség érdekeinek megsértésé oly flagrans és oly bosszantó s tekintettel továbbá arra, hogy ezen eset a magyar bírósági megkeresések negligálását fényesen dokumentálja, bizton hiszem és reménylem, hogy a nagyméltóságú igazságügyi minister urnák előnyösen ismert erélye a kellő módot meg fogja találni, hogy ily eclatáns jogsértések legalább a jövőben kikerültessenek. Dr. Schleiffer Ede, ügyvéd Szombathelyen. Vegyesek. f Gedeon László, volt nagyváradi Ítélőtáblai biró, ki csak minap neveztetett ki koronaügyészhelyettessé a m. kir. Curia mellé, negyvenötéves korában Nagyváradon február hó 20-án elhunyt. Vele érdemekben dus férfiú szállt a sírba, a ki mindenkép méltó volt az előléptetésre. A temesvári lottó-perben játszott először nagyobb szerepet, mint kir. ügyész s innen került a nagyváradi kir. ítélőtáblához bírónak. A jogi műnyelv. Két évvel ezelőtt egy kritikai folyóirat ( mindegy, hogy melyik) — V á m b é r y Rusztem dr-ral együtt készített magyar-német jogi szótáram kritikájában bűnül rótta fel, hogy a rosz műszavakat is fölvettük és pedig anélkül, hogy azok helyes egyenértékét adtuk volna. Kifejtettem ekkor, hogy egy jogi szótár szerzőjének nem lehet a feladata, miként a termini technicin faragjon, még ha értene is hozzá. Neki egyedül a meglevő műszavak összegyűjtése a célja. Kivéve azt az esetet, mikor valaki neki fekszik, hogy a rosz műszavaknak megfelelő helyest összeszedje, ha kell megszerkeszsze s ezeket afféle magyarító szótárban köíreadja. De hát ehhez meg nyelvtudósnak kellene lennie. A jogtudó nem ért hozzá. Nem is érthet hozzá. Ne is nyúljon tehát hozzá. Maradjon tehát a kaptafájánál. Most itt ezeket azért ismétlem meg, mert a polgári törvénytervezet nyelvének birálata alkalmából aktuális. Jogászok állanak be nyelvtudósoknak, amihez pedig alig van egyéb jogalapjuk, mint az, hogy az iskolában a grammatikából meg stlistikából fölvitték a jelesig. Az a baja éppen minden törvényünknek, hogy jogászok bírálják meg a nyelvét tervezet korában. Bármily nagy tisztelettel viseltetem a tervezet nyelve bírálóinak jogi tudásával szemben, nem tarthatom őket illetékeseknek nyelvi szempontból való birá-, latra. Hatásköri kifogást emelek. Ha a nyelvtudósok a joghoz értenének, megtennék ők. így megteszem én. A meghatalmazásomat a közérdek pótolja. Helyesnek ítélem azonban azt a törekvést, amely a szabadkai ügyvédi kamarától ered, és a melyet dr. Révész Ernő a Jogtudományi Közlöny f. é. február 15-iki számában megvalósításra ajánl, hogy t. i. a törvénytervezeteket nyelvtudósok kezére ad'ák a szükséges nyelvi korrektúrák eszközlése céljából. Ok majd megcsiszolják, megbárdolják azokat annak rendje és módja szerint. Lehetnek természetesen oly styláris módosítások is valamely törvény tervezetében, melyek szükségét csak jogértő ember észlelheti. Amig a jogtudók birálata ebben a körben mozog, senkinek semmiféle kifogása nem akadhat a nyelvi szempontból való kritikájuk ellen. De azt már határozottan vitásnak tartom, hogy jogászok és pedig gyakran tekintélyes jogászok komoly képpel bocsátkozzanak tudományos színezetű nyelvi bírálatba és hogy mi ezt a tudományos sauce-szal feltálalt kritikát ép oly komoly képpel olvassuk. Amiért, hogy valaki a «tatik-tetik» magyartalanságáról hallott, még nem praelegálhat nekünk orthologiát. Mi mindent a maga illetékes helyéről várunk: jogi helytelenségeket böngészszen a jogász, nyelvi fogyatékokat a nyelvész. És ez annál szükségesebb, mert épen a termini technici körül a jogászt úgyis cserben hagyná a nyelvi tudománya, a szóalkotás képessége. Pedig a helyes műszavak époly fontosak, mint a magyaros nyelv. Két nagy törvényünk várja tervezetben, hogy fölépítsék és királyi szentesítéssel betetőzzék: a polgári törvénykönyv és a polgári törvénykezési rendtartás. Két óriási alkotás, melynek helyes szövegezése egy csapással bevinné a stylus curialisba a magyarosságot és a jó műszavakat. Dr. Kálmán Mihály. Budapest. A chinai büntető eljárásról tartott a chinai nagykövet W u-T i n g-F a n g f. é. január hó 22-én^egy előadást Newyork állam ügyvédi gyűlésén. Nagyszabású, érdekes felolvasásából kiemelendőnek találjuk a következőket: A jelenlegi chinai büntetőtörvénykönyv 1(í47-ben, tehát röviddel a jelenlegi dinastia trónralépte után alkottatott. Az életbelépletési rendelet világosan arra utal, hogy ezen compilatiónak főcélja: a birót a törvényhez kötni, nehogy jövőre magánérzületei vagy bölcs belátása alapján ítélkezzék. Különös gondot fordít a törvény az enyhítő körülményekre', így pl. ki van zárva a halálbüntetés, ha a vádlott szegény szülők vagy nagyszülők egyetlen fia vagy unokájába kiket segélyeznie kell; ily esetben a börtönbüntetés helyébe a testi fenyíték lép. Van e mellett még egy általános szakasz, mely mindenkit, a ki rendellenesen viselkedik, 40 botbüntetéssel még azon esetben is sujt, ha ellene kifejezetten vád nem is emeltetett (hasonlít e rendelkezés a hírhedt német «Unfugs»-szakaszhoz.) E mellett még a kormányzók is gyakorolnak rendőri hatalmat. Különlegessége a chinai eljárásnak, hogy nyilván helytelen ítéletért ugy az alsó mint a felső bíróságok tagjai személyesen felelősségre vonhatók, sőt adott esetben ugyanazon büntetés elszenvedésére ítélhetők, melyet tévedésük folytán az ártatlanra kiszabtak. ^Az ily, bár a legjobb szándék által vezérelt intézkedések a birói kar függetlenségét és becsületességét nagy mérvben a legkártékonyabban befolyásolják. Még nagyobb fonákságra vezet a tanuknak a bűnügy befejezté g való fogvatartása. A chinaiak és a külföldiek közt felmerülő viszályoknál divó vegyes törvénykezés is nagyon sok visszássággal jár a chinaira nézve; mert a chinai törvény jóval szigorúbb bármely európai törvénynél; oly esetben pedig, midőn európaival szemben elkövetett bűncselekmény terheli a chinait, annak helyzete sokkal súlyosabb, minta saját conzulának és hazája törvényeinek alávetett európaié. Ugyanez áll a polgári ügyekről is, különösen a fizetésképtelenségről; mert a chinai törvény az adóst tartozása teljes lerovásáig börtönben tartja, ellenben a kényszeregyezséget és hasonló a közadós javára szolgáló intézményt nem ismeri. Ezért sürgeti W u-T i n g-F a n g egy kereskedelmi törvény behozatalát, mely egyúttal a szabadalmi keresk. társasági és hajózási jogot is szabályozná, továbbá külön ugy polgári mint büntető perrendtartást a vegyes természetű peresügyek elintézésére, midőn t. i. a peres felek különböző nemzetiségűek. A halálbüntetéssel sújtott gyilkosság és hason bűntényeknél az eljárás W u-T i n g-F a n g szerint rendkívüli gondosságról tanúskodik. A halálos Ítélet minden körülmény közt az összes akták bemutatása mellett, ugy a tartomány kormányzójával, mint a Pekingben székelő büntető bizottsággal közlendő, sőt a császár határozata is kikérendő és csak mindezen fórum helyben hagyása után válik végrehajthatóvá. Ha ezen hatóságok bármelyike hibát talál az eljárásban, nyomban ujabb eljárás lesz elrendelve. A magyar királyi Curia polgári szakosztályai 1900 év i március hó 15-ik napján (pénteken) d. e. 10 órakor a IV. pol gari es váltótanács termében Szabó Miklós elnöklete alatt teljes ülést tartanak. Tárgy: I. M cg v i tatása és eld önté se a kir. Curia VII. polgári tanácsának 1901. évi február 12-én tartott ülésben felmerült következő vitás elvi kérdésnek: A vasúttársaságok, ha a közigazgatási bejárás folytán megállapított terv szerint építkeznek, kötelezhetők-e kártérítésre a szomszédos birtokosok részére abból az okból, mert a vasuttest vagy épületeinek közelsége, vagy magassága ezen szomszédok telkeire a közlekedést nehezíti, telkeitől a levegőt vagy a kilátást megvonja; és megfosztható-e az ily szomszédos birtokos kártalanítási jogától dacára annak, hogy egy kiegészítő közigazgatási helyi szemle után, ministeri rendelvénynyel utasíttatott hogy kárkövetelését egyezkedés vagy per utján érvényesítse ? Előa d ó: I 1 I y é s Károly a kir. Curia birája az illető ügyek számai: 3,192'P. 900. 2,945/P. 899. és 1,051/P. 900. II. Foly ó tárgyak (esetleg). Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött érteütéseket előfizetőinknek díjtalanul szolqáltatjiok. Az ide vonatkozó levelezést téve (lések kikerülése végettk érjük mindig kiadóhivatalunk}! oe. Apatin. D. B M. A két ügy egyike sincs elint. — Arad A F Petrovics ü. febr. 22. hh. — Cegléd. Dr. H. M. Berger-Piros (7 850 900. P. sz.) n. e. - Groszmann-Piros (3,236/900 V. sz.) rendelv leküíd dec. 12. — Csáktornya. Z. H. Gróf Attems-Branilovics érk 1 398/901 PYSZ-, n-S »yéS KárC?!-y' n/ e- r Debrecen- K J- Blaskovits-Reke erk. 1*050/901 P. sz. a. eloa. Gyárfás, n. e. - Dicső-Szent-Márton Dr. F. A. Horvath-tarkas (4,729/900 P. sz. a.) febr 27 fo - Erzsé betváros. Dr. I. Gy. Máriaffy-Gróf Bethlen (4,857/900 P sz ) febr 2(1 hh. - Felso-Vissó J J. Jura—Müller még nem éik. — D-A 'féle per érk. 9,974/900 B. sz. a. előa. Szentimrey, n. e. — Gyöngyös Dr L. S. Bauin-Axmann érk. 1,033/901 P. sz." a. előa. Tóth Gáspár,'n e'. - Halas S. I. Gréci— Gréci (4,759/900 P. sz. a, febr 27 hh ' — Keszthely. Dr. Sch. Zs.Kiss Schwarz (2,557/900 1' ' előa Hüvösl n. e. Nyilvántartjuk. - Kis-Kun-Félegvháza. Dr L L Tariánví Ficsor (1.730/900 P. sz.) nov. 13. mv. —;Nagy-Károly Dr A ' A Kovács-Tárcsa érk. 1,208/901 P. sz. a. előa. Zachár, n ' e 1 Naev' Várad. Dr. Sz^Gy. Böttger. b. ü. érk. 332/901 B. sz. a. előa. PodhonnyFnAV ?/S- ,SZ DJ- i5<81J/90P P- sz- febr-21- rhh. - Szatmár. Dr F. A. Nagy-Karolyi Bank-Ermfalva érk. 5,387/900 P. sz. a előa SrW 1*5 n * • r ,SMeged- ?f P S' Lávai ü ^g mindig nem érk. Szeged Dr. Sz. L. Kálmán-Kálmán érk. 4,824/900 P a előa 2rfí*L|-V ~ Szef.es-?z^bat. Dr. L. K. .Petrulya-Á'zbetkin SÉÍOTST) &Í ^SOm°^ " ^ - Ga"-i--S,avszkovsz,y 9AL LA* yiirvíHTT/BOAtit