A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 9. szám - Észrevételek a a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez

A JOG 69 Észrevételek a A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté»-hez.*j Irta : KELEMEN ERNŐ, kii. járásbiró Kisvárdán. (Folytatás.) ad : 429: §. A második bekezdést kiegészíteném a 370. íj nál mondottak alapján ;gy : «vagy ha vagyon ellen elkövetett bűncselekmény miatt legalább hat hónapig terjedhető fogházbüntetésre jogerősen el voltak ítélve.» ad : 458. §. A első bekezdéseinek első feltételét: «ha a gyámság alá helyezés pazarlás vagy iszákosság okából történt» elhagynám, mintán az egyik házastárs bűne vagy betegsége nem száll át a másikra minden esetben és igy a házastárs a gyámság alól általánosságben erre az esetre sem zárhatódéi, fianem ha már ez célszerűnek látszik, meghallgatás után zárnám csak ki a házastársat ilyen esetben a gyámságból. A fent irt feltételt tehát egy másik feltételhez kötném : «és a rokonság és elöljáróság meghallgatása után ez célszerűnek nem mutatkozik » ad: 185. §. A dolgok jogi fogalommeghatározása hiányzik. Ha sok jogszabályt áttudtunk venni az idegenből, s ha a nagyobb culturnépek civiljogi codexében nem felesleges és nem szégyen az, ha a jogi fogalmak meghatározását a törvény szövegében adják, bármily nagy jogásznépnek tartsuk is különben magunkat, reánk nézve sem volna felesleges az egyes jogi fogalmak meghatározása, nem különösen akkor, ha egy jogi fogalom kife ezésére használt szó más fogalmat is rejthet maga alá. mint pl. ez a szó: dolog. A <dolog» szó közönséges értelemben több jelentőségű, s ugyanazért nagyon helyes volna minden álszemérem félietételével az osztr. polgári tkv 285. íjában foglalt fogalommeghatározását a dolgoknak átvéve azt a harmadik rész első címének első §-ául odailleszteni.. ad : 488 §. A 485. jj-nál elmondottak annál inkább szükségesek, mert a 488. §. már a dologösszeség fogalom meghatározását olykép adja. hogy : «Dologösszeség több oly dolog együttvéve, a melyet a forgalomban külön névvel szokás megjelölni.)) Már most. ha valaki nem tudja mi a dolog fogalma jogilag, azt sem tudhatja, mia több dolog. Éppen olyan, mintha valakinek az «asztag» fogalmát akarnánk adni s azt mondanánk «az asztag több kereszt rendszeres összetétele. — vagy a kévék sokasága». de sem azt meg nem magyaráznánk neki, hogy mi a kereszt, sem azt: mi a kéve ? A codex olyan legyen mint egy tankönyv, a mely útba igazítson minden jogász és nem jogászembert, s különösen ha idegen s a mi nyelvünkben csak kevéssé járatos, de magyarul tudó ember olvassa azt. megtalálja minden jogi fogalomnak a definitióját. Az sincs megmondva, mi az ingó, sem az kimerítően : mi az ingatlan dolog. Ha most már egy idegen olvassa a 487. §-t, azt fogja mondani, hogy a magyaroknál «Ingatlan dolognak kell tekinreni azt a pincét, a mely a telekkönyvben külön birtokrészletként van felvévén Mert ugy következik a harmadik rész első cime 487. §-a s ép ugy tűnik fel. mintha az ingatlannak egyik definitiója, vagy^ha valaki a 485. §. második sorát nem olvassa, általános meghatározása ez volna. A 487. íj.-ba tehát a «pincét» szó után az «is» szócskát be kell szúrni, a mi mutatja azt, hogy nem ez az «ingatlan» fogalom meghatározása, hanem az ilyen pincét «is» ingatlannak kell tekinteni. Az ingó és ingatlan dolog definitióját az 504. §. is csak hiányosan pótolja. ad : 508. §. A tervezet nyomtatott szövegében sajtóhiba van: a negyedik sorban «bizalmat» szó helyet «hata!mat» teendő. Ezen felül ugy ebben a §-ban, mint a harmadik rész második címében ez a constructió «a ki a dolog feletti tényleges hatalmat elnyeri». minden §-ban magyarosabban igy lenne szerkesztendő, hogy a «feletti» kifejezés, mint nyelvtanilag rosszul képzett szó felcserélendő a «felett a» két szóval, s igy a 505. §. második sora akkor ilyenkép lesz szövegezve : «a ki a dolog felett a tényleges hatalmat elnyeri)) ; az 508. §. utolsó mondata igy : «a melyben az a felett a tényleges hatalmat gyakorolhatja.» Az aeddigi birtokot)) helyett ugy az 507. §-ban, mint másutt az «eddig volt birtokos» kifejezést használnám. *) Előző cikk a «J o g» 1., ó. és 7. számában. ad : 509. §. A «végbe megy» kifejezés helyett a «befejeződik» kife ezést használnám ugy az 1. mint a 2. pontnál igy : «az ingó dolog birtokának megszerzése befejeződik)), vagy : «az ingatlan dolog birtokát megszerzi valaki». A magyar ember nem mondja, hogy a szerzés végbe ment. ad: 519. §, Az 519—522. íj-okban a «sommás visszahelyezés iránti keresető helyett, osommás visszahelyezésért inditott» keresetet tennék; az airánt» kifejezés a nyelvtan szerint nem megfelelő, ad • 523. §. A §. szövege s különösen a negyedik sorban a ((harmadik személytől)) kifejezés vagy annak elhelyezése homályos, s vagy a «:»\an rosz helyen, hat. i. azt akarja a §. kifejezni, hogy a birtok illet meg valakit egy harmadik személytől, s az esetben a «:» ez után teendő, vagy azt, hogy a birtokos ellen harmadik «személytő!» helyesen: (harmadik személy által) gyakorolt tilos önhalalom miatt birtokvédelemmel az is élhet, a kitől a birtokos a birtokot szerezte, s ebben az esetben a «személytől» kifejezés a «személy általa két szóval helyettesítendő. Ez a íj. a birtok és tulajdon rendezésénél később igen sokszor fel van emlitve s igy kell hogy világos legyen. A §-t inkább két részre osztanám miután a más jogán birtoklóknak a sommás visszahelyezéshez való joga ugy sincs kellőkép a tervezetben szabályozva, már pedig azt. mint szintén anyagi jogot, nem kellene az életbeléptető törvény részére fentartani. A sommás visszahelyezés esetén megállapítható íj-oknál különben jobban vagy talán h elyesebben lettek volna figyelembe veendők a német polg. törvénykönyvnek «AJog» m. é. 49. számában méltatott 861. s következő § ai. ad: 556. §, A harmadik rész harmadik cime helyes rendelkezései és világos szövegezése szerint hagyandó ugyan, de az 556. §-bari jelzett 20 éves határidőt az elévülés eddig használt 32 éves határidejére terjeszteném ki az ott jelzett jogszerzővel szemben s legfeljebb a jóhiszemű szerzés szabályait alkalmaznám rá. ad : 575. §. A §. ötödik sorában a «fejében*) kifejezés nem megfelelő, mert a §. szövege szerint annyit tenne, hogy a miért a szomszédok kártalanítanak, ők engedik át a telkeik használását, márpedig az ő ((kártalanításukért)) engedik azt áts igy a szöveg megfelelően lenne módosítandó. ad : 578. §. A §. második bekezdését elhagynám teljesen mert a kártalanítás minden szükségbeli utért vagy átjáróért megengedendő, hacsak az 576 íj-ban felemiitett eset elő nem áll, meg azután az első bekezdésben emiitett másik tulajdonos sem vesz részt esetleg az ügyletben, a mely esetben még a felek kikötése nélkül is feltétlenül helyt adnék a kártérítés kötelezettsége megállapításának. ad : 584. §. A §. utolsó pontját elhagynám, mert az átnyúló gyökerek ha nem is minden esetben, de az ágak legalább is az árnyékukkal akadályozzák a szabad telek felett az 569. § szerint való szabad rendelkezés jogát s igy a tulajdont korlátozzák. ad: 586. §. A közös mesgyén, vagy mint a §. mondja: határon álló fa tulajdonának az egyik fél részére való megszerezhetésének a jogát is megállapítanám a második bekezdés első pontjának analógiája szerint akkor, ha a szerzés tényébe a másik fél beleegyezik. ad : 587. §. Az utolsó -bekezdésben kimondanám, hogy a tulépités ellen való tiltakozásnak elég-e tanuk előtt történnie vagy hatóság előtt kell tiltakozni. Ezt azért tartom szükségesnek, mert az eddig törvény hiányában gyakorlatba vett szokás szerint a tiltakozásnak az illetékes rendőri hatóság előtt kellett történnie, a mely azután jogot adott esetleg a tulépitkezés lebontására is. A § különben igen sok perre fog okot szolgáltatni a j szomszédok között, miután a szándékot vagy gondatlanságot ) bizonyítani nagyon nehéz lévén, a tágabb lelkiismeretű ember, ha a portáját növelni akarja, tulépit, s igy a legtöbb esetben rákényszeríti a szomszédját arra, hogy pereljen, s a per utján is esetleg igazait bizonyítani nem tudván, a kényszereladásra. Ha a tulépités ellen a szomszéd kellő időben és módon I tiltakozott, a szomszéd telkére épített rész lebontásának az i elrendelését is kimondanám, miután ott már a szándék világos.