A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 9. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez. (Eljárás a házassági ügyekben)

A JOG 67 ség, amikép ennek a jogi felfogásnak a m. kir. Curia több izben hozott határozataiban kifejezést adott.» — (1897. ápril. '23. L G. 56. közölve dr. Márkus Dezső «Felső bíróságaink elvi határozatai)) IX. kötetének 184. lapján.) Hasonló kijelentés foglaltatik a m. kir. Curia, mint felülvizsgálati bíróságnak 1899. nov. 4. G. 383. sz. a. kelt határozatában (közölve a «J og» 1900. évi 29. számának mellékletét képező ctjoge seték Tárá»-ban) ama külömbséggel mégis, hogy eme határozatban :incs kifejezve az. hogy a nő vagyontalan és keresetképtelen legyen. Végül: «Az állandó törvényes birói gyakorlat által elfogadott jogszabály az. hogy amidőn az ónálló vagyonnal nem biró fiu az apa beleegyezésével vette el nejét és a fiu egész tevékenységét az apai vagyon megmunkálásában, vagy az apai üzletben, ennek érdekében és vagyona gyarapítására érvényesiti, a külön élésre kényszerült nő pedig vagyontalan és keresetképtelen a nő tartása iránti kötelezettség a fiu apját is terheli.» — (.1900. dec. 12. [-. G. 499.. közölve a Büntetőjog tara XLI. kötetének Ki. melléklapján.) A kir. Curia, mint legfelsőbb bíróság által a fentiek szerint megállapított jogszabály tehát, a magyar ált. polg. törvénykönyv 102. §-ában foglalt rendelkezés kiegészítéséül, az alkotandó törvénybe beveendő lenne. Véleményem szerint azonban, mig egyrészről nem csupán az pa tartási kötelezettségét kellene megállapítani, a fenforgó e^^etre. hanem megkülönböztetés nélkül azét a szülőét, a kinek vagyonába házasodott és a kinek vagyonában munkálkodik a különélésre kényszerült nő férje, mert lehet reá eset — aminthogy van is. — hogy özvegy anya vagyontalan fiának a felesége kényszerűi külön élésre és követel tartásdijat, avagy csak a külön élő nő térje anyjának van vagyona. — Másrészről pedig a tartás követelhetését nem tenném függővé a nő vagyontalansága és keresetképtelenségétől, mert a tervezet 102. £-a szerint is, a férj tartási kötelezettsége nejével szemben feltétlen, s ekként a nő vagyoni állapota és keresetképtelensége csupán a tartásdíj mennyiségének megállapításánál jöhetne figyelembe, mivel az elv a feltétlen tartási kötelezettség. Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez. y| (Eljárás a házassági ügyekben.) Irta : dr. RAFFAY FERENC, győri ügyvéd. I. Plósz igazságügyminister a magyar törvényhozás terén elévülhetetlen érdemeket szerzett már eddig is, különösen a büntető perrendtartás végrehajtása és a magánjogi codex tervezetének közzététele által, de érdemeire a koronát a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatával tette rá. Ennek a törvényjavaslatnak előadói tervezete már 1893ban megjelent, most azonban teljesen átdolgozva, a házassági ügyekben követendő eljárást, továbbá a sommás birtokháboritási és visszahelyezési. valamint a sommás határperekben, a bányaügyekben, a bérleti viszonyok megszüntetése tárgyában, a születés törvényességének megtámadása, a kiskorúság meghosszabbítása, a gondnokság alá helyezési és az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése iránti eljárásban követendő szabályokat is magában foglalja. Tartalmazza ezeken kivül az 1893. évi XVIÍI. és XIX. t.-cikkekben szabályozott sommás, illetve fizetési meghagyásos eljárást is. Minthogy végül a váltó, kereskedelmi utalvány és kötelezőjegy alapján indítható meghagyásos eljárást is felöleli a tervezet, el lehet róla mondani, hogy a polgári perrendtartás összes szabályait magában foglalja, a mi, tekintettel arra, hogy minálunk eddigelé a törvényhozás egységes codexet alig alkotott s a jogszabályok rendszerint több törvényben és ministeri rendeletben voltak egy kérdésre nézve is elszórva, igen örvendetes jelenség és a jogszolgáltatás egységességét s az uj törvénynek minél tökéletesebb gyakorlati alkalmazását nagyon elő fogja mozdítani. Ezt a nagy törvényjavaslatot, a mely 828. i^-ra terjed, a maga egészében nem akarjuk e helyütt bírálat tárgyává tenni, hanem annak Xl-ik címét, a mely a házassági ügyekben követendő eljárásról szól, fogjuk részletesen tárgyalni. A törvényjavaslatnak ez a cime azonos azzal a tervezettel, a melyet ugyancsak Plósz Sándor, még 1894-ben készített. Az első tervezetet az igazságügyministeriumban összehívott szaktanácskozmány revideálta, de törvényjavaslat alakjában soha közzé nem tették és a törvényhozás elé sem terjesztették. Az akkori tervezet indokolás nélkül az «Ügyvédek Lapján nak 1895. évi 2 —5-ik és 6—7. számában megjelent ugyan, de irodalmilag nem igen foglalkoztak vele, a birói gyakorlat pedig, a mely jelenleg is az u. n. táblai szabályzat alapján áll, egyetlen egy rendelkezését sem fogadta el. Az 1894. évi tervezet és a törvényjavaslatnak ide vágó részei közt mindössze az a különbség, hogy az előbbi tervezet önálló törvénynek készült, minélfogva 1. §-ában megállapította, hogy házassági perekben a kir. törvényszékek, a kir. Ítélőtáblák és a kir. Curia járnak el. A 3. §. pedig kimondolta, hogy a házassági perekben, a mennyiben, a tervezetből más nem következik, az 1893. évi XVIII. t.-c.-ben a sommás eljárásra nézve megállapított szabályok alkalmazandók. A 17—19. §§-okban szabályozta továbbá a beavatkozást, a 72—76. §§-okban pedig vegyes és átmeneti intézkedéseket tartalmazott. Mindezek nem a XI. címben találhatók fel, hanem a javaslat egyéb részeiben s a 672. §. szerint a törvényszéki eljárásra nézve megállapított szabályokat kell alkalmazni a házassági perekben. A tervbe vett uj eljárás az eddigitől lényegileg különbözik. A különbségeket bírálatunk során az egyes szakaszoknál fogjuk részletesen tárgyalni, itt csak a főbb elveket emeljük ki. Első eltérés az, hogy az uj törvényjavaslat a hivatalból való felülvizsgálat elvét elejtette. Ez a rendelkezés helyes s már régóta több oldalról merült fel kifogás eddigelé is a házassági pereknek hivatalból való revisiója ellen. Elejti a törvényjavaslat a házasságvédői intézményt is, a mi szintén helyes. A házasságvédő alkalmazása az 1796. évi december 13-án és 1882. augusztus 6-án kelt királyi rendeleteken, valamint a táblai szabályzat 13. §-án alapszik. Gyakorlati haszna és értelme azonban kezdettől fogva alig volt s a házasságvédő minden házassági perben fölösleges személy. A közérdeket ugyanis, a melynek megvédése céljából rendelik ki, meg tudja óvni maga a bíróság is és kár e célból a házasságvédő dijaival terhelni a feleket. Azok a kötelességek, a melyeket a táblai szabályzat 26. §-a ir elő a házasságvédő részére, szintén nem indokolják ezen intézmény fentartását, mert a házassági perekben az eljárás nyomozó lévén, a bíróság a házassági kötelék fennállása mellett úgyis minden körülményt kikutat, továbbá hivatalból gondoskodik a kiskorú gyermekek érdekeiről; az a kötelesség pedig, hogy az ccanyagi törvények és eljárási szabályok megtartása felett őrködjék», igazán bántó a bíróságokra nézve, a melyeknek ilyen ellenőrre vagy gyámra szükségük nincs; végül a házasságot felbontó érvénytelenítő, vagy az ágytól és asztaltól való elválasztást kimondó ítéletek ellen felebbezni fog, ha kell, az uj eljárás szerint, a kir. ügyész. Ez a harmadik újítás a törvényjavaslatban. E szerint a kir. ügyész minden házassági perben részt vehet akkor is, ha a házassági törvény szerint félként fel nem léphet. Az egész törvényjavaslat felebbviteli rendszeréből következik továbbá, hogy házassági ügyekben a kir. törvényszék ítélete ellen csak egyfokú felebbezésnek van helye a kir. ítélőtáblához. A kir. ítélőtábla ítélete ellen pedig felülvizsgálati kérelmet lehet beadni a kir. Curiához. Az eddigi kétfoku felebbezés tehát ki van zárva. Nevezetes újítás az is, hogy a házassági perekben a feleknek csak a kir. Curia előtt kell magukat okvetlenül ügyvéd által képviseltetniük. Eltér a javaslat az eddigi eljárástól az illetékesség s a békéltetés szabályaira nézve továbbá a tekintetben is, hogy a törvényszék előtti eljárást két részre szakitj?.. amennyiben előkészítő eljárást és szóbeli tárgyalást különböztet meg. Amazt kiküldött, vagy megkeresett bíró foganatosítja, ez pedig a kir. törvényszék előtt hármas tanácsban folyik le. Uj dolog az előkészítő eljárás során az az intézkedés, a mely szerint a biró a házasfeleket, azoknak törvényes képviselőit és a szülőket, valamint más személyeket is meghallgattat. Végül részletesen kiterjeszkedik a törvényjavaslat a házassági perekben érvényesíthető vagyonjogi keresetekre is. Ebből a futólagos vázlatból is látni lehet, hogy a tervezet a házassági perrendtartást teljesen átalakította s a régi eljárásból úgyszólván semmit sem tartott meg. Már maga ez a körülmény indokolttá teszi, hogy a javaslatnak ezzel a fontos részével tüzetesen foglalkozzunk, annál is inkább, mert azok a mélyreható újítások és változtatások, mint alább látni fogjuk, több tekintetben kifogásolhatók és jól meg kell fontolni, vájjon abban az alakban, amint a javaslat tervezi, törvényerőre emelhetők-e ? Bírálatunkban a tervezet szakaszainak sorrendjét tartjuk meg s először a házassági perekben követendő eljárást, azután a vagyonjogi kereseteket vesszük tárgyalás alá. 1"