A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 7. szám - Sérelem. Alaptalan felebbezések

28 A JOG E részfizetési összegnek főnöke nevében való nyugtatvá­nyozása önmagában büntettet nem is képezne, ha a sikkasztás el nem követtetik. Ez okból a suly nem az okirathamisitásra, mi csak a cselek­mény eszköze volt, illetve a felfedezés megnehezítésére szolgált, hanem magára az eltulajdonításra lévén helyezendő, az alsó bíró­ságok ítéleti minősítését a fenti értelemben megváltoztatni kellett stb. Az egy alkalommal ugyanazon a személyen, ugyanazzal az erőszakkal egyfolytában elkövetett közösülések egy rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettének cselekmenyegységeül tekintendők s a vádbeli bűncselekmény nem folytatólagos. A b.-gyarmati kir. törvényszék (1898.aug. 2. 3,530. sz. a.)V.János (37 éves) vádlottat a F. Johanna sérelmére elkövetett, a btk. 232. §-ának 1. pontjába ütköző egy rendbeli folytatólagosan elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntettében bűnösnek mondja ki és ezért őt a btk. 232. és 91. §§-ai alapján 2 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre itéli stb. Indokok: F. Johanna sértett ugy a vizsgálat, minta bizo­nyítási eljárás során azt adta elő s vallomását esküvel is meg­erősítette, hogy vádlott 1897. évi október 29-én éjjel 10 óra táj­ban, midőn ő Marcalban N. Ferencnek, szolgálatadójának távol­léte folytán a házban egyedül aludt, elment ablakához és azon bekopogtatván, kérdésére: hogy maga az János ? (t. i. V. B. Jánosi, ki a magtár kulcsáért szokott hajnalban oda menni, hangját vál­toztatva válaszolt, mire ő az előszoba ajtaját felnyitván, az általa már akkor felismert vádlott bement az előszobába, ekkor kér­dezte, hogy mit akar, de vádlott szó nélkül megfogta őt és ellen­kezése dacára a konyhába vonszolta, száját, hogy kiabálását a cselédség meg ne hallja, befogta, a földre fektette s szoknyáját felhajtván, először hátulról kísérelte meg a hímvesszőjét a sértett szeméremtestébe dugni, majd midőn ez nem sikerült, hanyatt fordította, szoknyáját és ingét felhajtotta, lábát szétfeszítette és hímvesszejét minden ellenkezése dacára ennek szeméremtestébe dugta s vele a nemi közösülést elvégezte; majd rövid idő múlva férfi tagját ellenkezése dacára ennek szeméremtestével egyesítve, a nemi közösülést vele újból elvégezte. Ezek után a vádlott őt az ágyra fektette és hasonlóan ellenkezése dacára ismét kétszer erőszakkal nemileg közösült vele. Vádlott a bűncselekmény elkövetésének némely részletére nem akar ugyan emlékezni, azt állítván, hogy a kérdéses alkalommal teljesen részeg volt, határozottan állítja azonban, hogy sértett némi előzetes ellenkezés után beleegyezett abba, hogy vele nemileg közö­süljön, sőt még csizmáját is lehúzta s a saját ágyába hivta őt sértett, sőt meg is csókolta. Tekintve azonban, hogy vádlott maga is beismeri, hogy sértett eleinte ellenkezetr, kiabált, a mire ő száját befogta, a 4. sz. a. orvosi látlelet és orvosi vélemény szerint pedig minden­esetre a sértett és a vádlott között lefolyt dulakodás következté­ben oly számos sérülés észleltetett a sértett combján, szemérem­testén és testének egyéb részein, hogy ezek csak egy hosszas dulakodás, nem pedig rövid ellenkezés következményei lehettek, a mely dulakodás sértett erejét mar annyira kimerítette, hogy képtelen volt a további ellenállásra s igy vádlott elvégezhette vele már a nemi közösülést, a nélkül, hogy hathatósabb ellen­állást fejthetett volna ki a sértett, cselekménye azonban ez eset­ben is kimeríti az erőszakos nemi közösülés tényálladékát, tekintve továbbá, hogy vádlottnak azon beismert tényke­dése is, miszerint a földön először hátulról igyekezett hímvessze­jét a sértett szeméremtestébe dugni, megerősíti sértett azon elő­adását, hogy vádlott erőszakot vett rajta, éppen ugy, mint azon körülmény is azt igazolja, hogy sértett, mihelyt szabadulhatott vádlottól, a cselédséget nyomban fellármázta, mit, ha az elhálásba beleegyezett volna, bizonyára nem tesz, mert hisz arra, hogy az nyilvánosságra jöjjön, semmi elfogadható indoka sem lett volna, de az is, hogy sértett mindjárt a bűncselekmény elkövetése után ugy a cselédség, mint a csendőrség előtt hasonlóan mondotta el azt, mit csinált vele vádlott, előadásának hitelességét támogatja, mely terhelő adatok meggyöngítésére nem szolgálhatott sértett­nek önmaga által is beismert azon ténykedése, hogy vádlott csiz­máit lehúzta és magát megcsókolni engedte, mert az eset körül­ményénél fogva el kellett fogadni sértettnek azon állítását, hogy ezt azért tette, mert belátta, hogy vádlottól annál nehezebben szabadulhat meg, minél inkább ellenkezik; de nem szolgáihat azok meggyöngítésére a sértett azon állítása sem, hogy vádlott vele egymásután több ízben közösült nemileg, mert ő mint addig szűz leány, egy be nem végzett közösülést bevégzettnek gondol­hatott; tekintve végül, hogy a tanuk vallomása megcáfolja a vád­lott azon állítását, hogy ő olyannyira részeg volt a kérdéses alkalom­mal, hogy azt sem tudta, mit csinált, a mit különben azon tény is megcáfol, hogy sértetten erőszakot tudott venni és vele képes volt közösülni s igy cselekménye bűnösségét képes is volt belátni; mindezeknél fogva beigazoltnak kellett tekinteni, hogy vád­lott sértettet erőszakkal arra kényszeritette, hogy vele házassá­gon kivül nemileg közösüljön. Minthogy pedig vádlottnak ezen cselekménye a btk. 232. §. 1. pontjába ütköző egyrendbeli folytatólagosan elkövetett erő­szakos nemi közösülés bűntettét képezi: ennélfogva stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1898. dec. 29. 12,227. sz. a.) az elsőfokú bíróság ítéletét felebbezett részében annak kimondásá­val, hogy az egy alkalommal ugyanazon a személyen, ugyanazzal az erőszakkal egyfolytában elkövetett közösülések egy rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettének cselekmény-egységéül lévén veendők, a vádbeli bűncselekmény nem folytatólagos, helyben­hagyja felhozott indokolásánál fogva és azért is, mert a fenforgó körülmények tekintetbe vételével teljesen elfogadható a sértett­nek ama előadása is, hogy a nagy durvaságon és erőszakon annyira megfélemlittetett, hogy attól tartván, miszerint a vádlott őt meg is fojthatja, ha utóbb már nem tesz mindent a kedvére, — ebbeli félelmében húzta is le parancsra a vádlott csizmáját és engedte magát megcsókolni; mert az is bizonyittatott, hogy a sértett teljesen egyedül volt egy egészen félre eső házban, a melytől a legközelebbi istállók 33—35 méternyire feküdtek és tapasztalhatta is, hogy az eddigi sikoltására segítség nem érkezett. A m. kir. Curia (1900. január 4. 3,126. sz. a.) a budapesti kir. ítélőtábla ítélete az abban felhozott és az első bíróság ítéle­téből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. A m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai. Szabadalom bitorlás miatt folyamatba tett ügyben benyúj­tott felfolyamodás bélyegmentes. (1,910/1898 P. sz. a.) Illetékegyenértéket azonnal fizető illetékegyenértékköte­Ics és illetékmentes felek között létrejött vagyonátruházás után rendes vagyonátruházási illeték nem követelhető. (19.185/1897. P. sz. a.) Az illetéki díjjegyzék 2. tétel B. I. pontja alatt felsorolt személyek között létrejött ajándékozásoknál az ajándékba adott ingatlan értékének a megajándékozott által elvállalt terhek értéke nem vehető. (19.103/1898. P. sz. a.) Ingatlanok eladásából származó vételár hátrálékok után élvezett kamatjövedelem töke kamatadó alá esik. (8,710/1898. P. sz. a.) Királyi közjegyző által magán fél képviseletében beadott panaszt a közigazgatási bíróság érdemleges tárgyalás nélkül hivatalból visszautasítja. (497/1898. P. sz. a.) Ha a hitelező levelében adósát arról értesiti, hogy köve­telése részbeiii fedezésére bizonyos öszzegröl szóló váltót kapott, ez a levél tartalmánál fogva nyugtának nem tekint­hető. (15,391/1898. P. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Klein és Spitzer e. Győr, u. o. trvszék, bej. márc. 9, félsz. márc. 13. csb. Sipos László, tmgg. Baky István. — Bergl Adolf ' e. Kismarton, soproni trvszék, bej. ápr. félsz. ápr. 30. csb. Gulyás Dezső, tmgg. dr. Filiszky Miksa. — Beck István, N.-Bóly, pécsi trvszék, bej. márc. 5, félsz. márc. 14. csb. Vodicska Ferenc, tmgg. dr. Brülí Béla. — Bőhm Gábor e. Szent-Lörinc-Kátán, pestvidéki trvszék, bej. ápr. 4, félsz. máj. 3. csb. Kállay Béla, tmgg. dr. Baum Vilmos. — Höfer János e. Soroksár, pestvid. trvszék, bej. ápr. 10, félsz. máj. 10. csb. Kállay Béla, tmgg. Kiss Albert. — Friedmann Mór e. V.-Scholod, nagyváradi trvszék, bej. márc. 3, félsz. ápr. 2. csb. Geleta Géza, tmgg! dr. Kozma Gábor. — özv. Nyári Józsefné e. Tiszafüred, egri trvszék, bej. márc. 4. félsz. ápr. 4. csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. dr. Schwarc Sándor. — Schőn Adof e. Kaposvár, u. o. trvszék, bej. márc. 10. félsz, márc. 26. csb. dr. Krammer József, tmgg. Schwarz Samu. — Schőnfeld Lipót e. Süttő, komáromi trvszék, bej. márc. 4, félsz. márc. 10. csb. Skoday László, tmgg. dr. Buziás János. — Englman és Pevica e. Pancsova, u. o. trvszék, bej. ápr. 6. félsz. máj. 5. csb. Scholmáschi Adolf, tmgg. Stanojevics B. — Krausz Bernát e. Vác, pestvidéki trvszék, bej. apr. 8, félsz, máj, 15, csb. Kállay Béla tmgg. dr. Lengyel Soma.' ­Hoffmann A. e. Zsolna, trencséni trvszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 18. csb. dr. Laudon Gyula. tmgg. Kulyák Bertalan. — .lovschits Juliánná e. Crepája, pancsovai trvszék, bej. márc. 9. félsz. ápr. 9. csb. Schol­máschi Adolf, tmgg. dr. Schendl Emil, — Hermann Mór e. Bpest, bpesti kr. trvszék, bej. márc. 10, félsz. ápr. 7. csb. Hajdú Imre. tmgg. dr. Sza­dovszky JÓ2sef. — Friedlánder Salamon e. Nagy-Atád, kaposvári tvszék bej. márc. 10, félsz. márc. 27. csb. Galamb Zoltán, tmgg. dr. Müller Nándor. — Geisz József e. Újvidék, u. o. trvszék, bej. márc. 25, félsz, ápr. 5. csb. dr. Longauer Ferenc, tmgg. dr. Gavanszki Tivadar. — Feldmayer Bertalan e. Uj-Kécske, kecskeméti trvszék. bej. ápr. 7, félsz, máj. 4. csb. Kiss Ferenc, tmgg. Magyar Pál. — Zöld János e. Foearas, brassói trvszék, bej. márc. 30, félsz. ápr. 18 csb. Göidner Károly tirtgg. dr. Senchea János. . Pályázatok : A sz.-váraljai és n bogsáni jbiróságoknál a 1 j e g y z ő í áll, febr. 24. — Az alibunári jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 2(>. Ügyvédi irodában IV. éves joghallgató alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PALUE RáSZváMTTÁJtSASXo NYOMDÁJA 3UD.PKSTBN

Next

/
Oldalképek
Tartalom