A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 7. szám - A btk. 266. §-ához

54 A JOG helyzetben, hogy jogát csak az ellenfél ugyan való. - - de bizonyítékok hiányában nem igazol'iató eljárásának leplezetlen feltüntetésével mentheti meg? Ezen szabad mozgásra, ezen meg nem tört energiára azonban a félnek mindaddig szüksége van, mig a hatóság meggyőzésére törekszik, vagyis mig a jogügy végérvényesen el nem döntetett, tehát a felcbbvitel stádiumában is. S ez ellen csak látszólag hozható fel az a hallott érv, hogy pusztán a tárgyalás vitája hevében elejtett szó büntetlensége indokolható, ellenben a magány nyugalmában megfontolható felebbezés szövege már nem érdemel ily kíméletet. Mert hisz nem a subjectiv beszámithatóság hiánya a btk. 266. §-a rendelkezésének indoka, hanem a jogvita szabadságának elve. De ettől eltekintve, még önmagában sem állja meg a szóban lévő ellenvetés a próbát, mert hisz az ellenirat, a válasz is nem a szóharc hevében készül s mégis kétségtelenül a perrendtartási értelemben vett tárgyalás körén belü' esvén, a bennök előforduló rágalmazás vagy becsületsértés a 266. §-nak a legszorosabb interpretatiója szeiint is e § alá esik. S miben különböznek e periratok a felebbezéstől ? A szóban lévő § ratiója szempontjából a kifejtették szerint semmiben. Vagy ha a fél joga érvényesítésébe vetett bizalmában az I-ső bírósági tárgyaláson türtőzteti magát, neméi a 266. §. által részére biztosított szabadsággal s csak a pörnek I-ső fórumon történt elvesztése után csalódásában áll elő a tárgyaláson büntetlenül felhozható állítással, korábbi önuralmáért s azért lakol, mert csak később ragadtatta el magát? .. . Főleg midőn az esetleges felebbezési tárgyaláson újból megilleti őt ugyanazon ténykedés szabadsága ! Mindezek oly kényszeritőleg érlelik meg azt a meggyőződést, hogy a btk. 266. §.-ában használt ((tárgyalás)) szó alatt a felek hatóság előtti jogvitájának összes mozzanatai értendők s igy a felebbezésben és felülvizsgálati kérelemben elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárás nem indítható, hogy szinte meglepő az ellenvéleménynek vagy Ci.ak kétségnek fentorgása is, melyet pedig a kérdés felvetése nyilvánvalóvá tesz. A túlkapások meggátlására a 266. §-ban meghatározott többi feltételek (az ügyre s ügyfelekre vonatkozzék az állítás vagy kifejezés, vagy az ügy körülményeiből származzék a következtetés) mérlegelése s a § második bekezdésének***) felette szükségei erélyes alkalmazása vezet. Belföld.Teljes ülés a bpesti kir. táblán. Dr. Székely Ferenc főügyész és Varga Ferenc főügyész helyettes f. hó 15-én tették le hivatalos esküjüket a budapesti ítélőtábla teljes ülése előtt, S á r k á n y József alelnök kezeibe. Az ülésen a tanácselnökökön, a birákon és tanácsjegyzőkön kivül részt vettek: Hammersberg Jenő kir. koronaügyész, dr. Katona Béla helyettes koronaügyész, dr. Geguss Gusztáv és dr. Fittler Bálint kir. főügyészi helyetlesek, dr. Vizlendvay Imre, dr, Halász Lajos és dr. Séllyey Barnabás kir. ügyészek. Zajos éljenzéssel fogadta a teljes ülés az uj főügyészt és helyettesét, kiket miután az Istvánfy Lajos elnöki titkár által felolvasott esküminta után hivatali esküjüket letették, Sárkány József alelnök szép beszéddel üdvözölt. Ebben az ünnepélyes percben — úgymond — melyben önök nraim első ízben jelentek meg közöttünk, azon kellemes benyomást szerezték^ kogy az osztatlan elismerés, az az általános helyeslés és megelégedés, mely önöknek legfelsőbb kinevezése felett a magyar jogászság nagy családjában, ugy a bírói, mint az ügyészi és ügyvédi karban, — sőt hozzátehetem, egyáltalában a hazai közvéleményben oly élénken megnyilatkozott — mégis legélénkebb visszhangra itt talált a budapesti kir. ítélőtábla kebelében és én igen szerencsésnek érzem magamat ennek itt birótársaim nevében is ünnepélyesen kifejezést adhatni. Hosszú évek során ismertem és becsülni tanultam azon tiszteletreméltó irányelveket, melyek önöket ezen közhasznú működésükben mindenütt és mindenkor vezérelték! Catói jellemük mellett, nemes szivük humanizmusát és emberszeretetét és mindenek felett azt a hazafias meleg érdeklődést, melylyel a magyar igazságügy érdekei, hitele, jövője iránt, a nemzet jogérzetének és törvénytiszteletének fejlesztése iránt annyi ügyszeretettel s a mi napjainkban — fájdalom — ritkaság, annyi nemes idealizmussal viseltettek. S éppen ezért, lelkem erős meggyőződése mondja azt, hogy önök uraim uj díszes állásukban is, nehéz nagy felelősséggel járó ás magasztos hivatásuk gyakorlatában a biróságokkali érintkezéseikben mindig szem előtt fogják tartani a birói felelősségnek, a bírói függetlenségnek, s ezzel kapcsolatban a birói tekintélynek egyiránt fontos, mondhatnám államfenntartó tekinteteit is. Habár elkülönített hatáskörünk válasz***) Ezen intézkedés mindazonáltal nem zárja ki az ügyvéd, illetőleg közjegyző elleni fegyelmi eljárást, sem a rágamazó vagy becsületsértő kifejezések megtorlása iránt más törvényekben foglalt intézkedések alkalmazását.* tóvonalait szervezeti és perjogi szabályaink szigorúan es felre.smerhetlenül megvonják, de feladataink végcéljukban mégis osszhangzatosan egyesülnek. Es ez a magasztos vegcel a jogrend feltétlen megvalósítása, a jogrend uralma, megoltalmazva a törvény vedpaizsával mindenkinek igazait fel- és lefele egyiránt; - s megtorolva a törvény hatalmával mindenkinek bunet fel- es lefele eeviránt A jogállam ezen eszményei megvalósításának magasztos feladata képezi tehát nemes hivatásunknak azon közős zászlaját, a melyen fennen ragyog felséges Urunknak, a magyar k.ralynak, dicsőséges jogarán tündöklő azon jelige: «Just.tia est regnorum fundamentum.» E magasztos jelige szellemében működésükhöz s ennek Isten szent segedelmével állandó sikereikhez: fogadják testvéreiknek, a királyi Ítélőtábla bíráinak őszinte szerencsekivánatait. (Zajos éljenzés.) ..,...„ Dr. Székely Ferenc az éljenzés lecsillapultaval az udvozlo beszédre igy válaszolt: Mélyen tisztelt elnök ur! Fogadja hálánkat azért a megtisztelő bizalomért, melyet velünk szemben előlegezni méltóztatott. Legyen meggyőződve, hogy becsületes buzgósággal, fáradhatlan szorgalommal igyekezünk az előlegezett bizalmat ki is érdemelni. A sikert ezen magas bíróságnak bölcsessége fogja biztosítani. Nem csak jeles bírákkal, de oly vezetővel is bir ezen királyi Ítélő tábla, ki több mint harminc éven át volt buzgó hive és bátor előharcosa e reformnak. Nemes lelkesedéssel foglaljuk el szerény állásunkat és kérjük, hogy a feltétlen igazság keresésének s a jogrend uralma megvalósításának munkájában, amelyeket elnök ur oly szépen kifejtett: — fogadjanak bennünket szerény munkatársakul. (Lelkes éljenzés.) Miután még a teljes ülés dr. Nyeviczky Antal biró előadása mellett néhány folyó ügyet intézett el, az elnök a teljes ülést bezárta: A budapesti kir. közjegyzői kamara 1. h. 11-én tartotta rendes közgyűlését igen élénk látogatás mellett. Elnöke Rupp Zsigmond első sorban utal azon örvendetes mozzanatra, mely szerint a közjegyzői intézmény fönnállásának 25-ik éve ez évben telik le és előterjeszti a kamarának abbeli javaslatát: hogy a közgyűlés a jelzett örvendetes mozzanat konstatálásával — azon feltevésben van, hogy a magyarországi királyi közjegyzők kara még idejekorán módot fog találni arra, hogy a m. kir. közjegyzői intézmény fennállásának 25. évi fordulata kellően méltányoltassék és ez külsőleg is kifejeztessék. A közgyűlés az elnöki jelentés nyomán sajnálatának adott kifejezést V a 1 k o v i t s Károly selmeci kir. közjegyző halála — és Tokaji Nagy Lajos és Jeszenszky Danó budapesti kir. közjegyzők — a közegyzői intézmény ezen veterán úttörői lemondása felett, tudomásul veszi, hogy Ráckevén uj közjegyzői állás szerveztetett és hogy a X. kerületre dr. Kiss József közjegyzőnek kineveztetett. A pénztári számadások és jövő évi előirányzat jóváhagyása után megejtettek a kamarai választások. Elnök lett: Rupp Zsigmond. Rendes választmányi tagok :dr.W e i n m a n nFülöp,G ö r g e y István, Zi mányi Alajos, Gánóczy Flóris. Póttagok pedig: Kiss Aladár, Jakab Géza. Külföld. Külföldi judicatura. Eljegyzés felbontása esetén a visszalépő fél csak akkor követelheti vissza az általa adott jegyajándékokat, ha a másik fél részéről oly körülmények merültek fel, melyek őt a visszalépésre feljogosították. (Legf. itélőszák Bécs, 11,641/98.) Az ügyvédi rendtartás az ügyvédnek kötelességévé teszi a közjogi alaptörvények megtartását is; ezen közjogi törvények megszegése is az ügyvédi kötelességszegés fegyelmi vétségét képezi. (Bécsi legf. ítélőszék 15,027/98. Az érdekes eset tárgya az, hogy egy csehországi német nemzeti párti ügyvéd postai küldeményein «Németország Cseh tartomány* «Deutschland Provinz Böhmen* jelzést használta.) Játékadósság is képezheti érvényes egyesség tárgyát; az egyesség alapján indított kereset ellen nem emelhető a játékadósság címén kifogás. Ezen kifogásról hallgatólag is le lehet mondani. (Legf. Ítélőszék Bécs, 15,437/98.) A férj igényét a házassági szerződésben kötelezett hozomány átadására végrehajtás utján lefoglalni nem lehet. (Bécsi legf. ítélőszék 17,001/98.) A házasfelek egybehangzó abbeli állítása, hogy a kritikus időben nem közösültek, nem elegendő annak bebizonyítására, hogy a született gyermeknek a férjtől való fogantatás ki van zárva. A bíróság nem bir hatáskörrel annak eldöntésére,hogy valaki egy nevet jogosan visel-e. (Bécsi legf. Ítélőszék 17,286/98.) Valamely követelés beszámítása szerepelhet mint nem készpénzbeli betét egy részvénytársaság alapításánál, sőt az alaptőke felemelésnél is. (Német birodalmi kereskedelmi főtrvszék.) Közli: Dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd.