A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 5. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [3. r.]

A JOG 39 tások egyenlők és előre megállapítva voltak is, per analógiám bármily esetre nézve mondhatjuk, hogy ha a szerződés tiz évnél hosszabb időre szól és az időközben a tiz év eltelte után szűnik meg, illetékvisszatéritésnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben a tiz első évben tényleg érdembe hozott összegnél vagy a szerződés fennállása alatt érdembe hozott összegek egy évi átlagának tízszeresénél nagyobb összeg után szabatott ki az illeték. A mondottakból kitűnik tehát, hogy az illetékszabályok 61. ^. b) pontja akkép értelmezendő, miszerint a tiz évnél hosszabb időre kötött szerződéseknél az illeték az összes szolgáltatások évi átlagának tízszeres összege után jár ugyan, de az illeték alapjául vett érték a tiz első évben tényleg érdembe hozott összegnél kevesebb nem lehet.2) A fentiekben előadtam, hogy az ismétlődő szolgáltatásoknak a 61. §. rendelkezéséhez képest mi az illeték alapjául veendő értéke, s rámutattam, hogy mennyiben szorulnak a hivatkozott szakasz rendelkezései helyesbítésre. Fenmarad még az előre meg nem határozott, változó mérvű szolgáltatások értékmegállapitásának törvény előiita módját ismertetve kifejteni, hogy a törvény szó szerinti szövegében nem szabályozott, de a gyakorlati életben előforduló kivételes esetekben mily eljárás követendő. (Vége következik.) Ausztria és külföld. /Bolgár igazságügy. " -/,(i898—1899.) (Folytatás.) A 123. §. lehetővé teszi azon birákn a k, kik saját kérelmükre vagy betegség folytán elbocsátl attak vagy pedig más hivatalt elvállaltak, hogy előbbi viselt birói állásukra, ha természetesen üresedésben van, visszatérjenek. Egyébként ugyanezen szakasz korlátokat emel a birói vagy ügyészi pályán kívül álló jogászoknak a bíróságokhoz való kinevezése elé, miért is csak az van megengedve, hogy a kincstári ügyészek, (drzsávni advokati) miniszteri jogtanácsosok 1 juriszkonszulti) és miniszteri osztályfőnökök felebbviteli törvényszéki bírákká vagy alügyészekké kinevezhetők legyeneks csakis az igazságügyminiszteri államtitkár, ha jogász ímert ugy látszik, a törvény talán lehetségesnek tartja, hogy a jövőben nem jogász is elfoglalhassa ezen kiváló jogi képzettséget igénylő állást), semmitőszéki birónak legyen kinevezhető, így tehát az ügyvédeknek be van rekesztve az ut egyenesen a semmitó'székbe juthatni. Kerületi törvényszéki jegyző (titkár) vagy aljegyző (altitkár — podszekretar) csak bizonyitványnyal ellátott joggyakornok lehet. Az ilyen jegyző vagy aljegyző, ki egy évig ezen állásában működött, felebbviteli törvényszéki jegyző vagy aljegyzővé léptethető elő. Ez utóbbi pedig ha 3 évig mint ilyen szolgált, legfőbb semmitőszéki jegyzővé vagy aljegyzővé nevezhető ki. Az ügyészségi jegyzőktől ugyanezen minősítés követeltetik (105—107. §§.) Közjegyzővé csak azon joggyakornok nevezhető ki, ki két évi gyakorlatot tanúsító bizonyitványnyal bír. Bírósági végrehajtó pedig az lehet, ki középiskolát végzett s legalább hat havi, valamely bírósági végrehajtónál töltendő gyakorlat után, az előirt végrehajtói vizsgát letette. (108 —109. §§.) A mi a kinevezések módját és az azok körül követendő eljárást illeti, az a következő: A bírósági és ügyészi jegyzőket és aljegyzőket, valamint a közjegyzőket és birósági végrehajtókat az igazságügymini ster nevezi ki az illető bíróság teljes tanácsülése által megejtendő hármas jelölés alapján. A bírákat, ügyészeket és alügyészeket az igazságügyminister előterjesztésére a fejedelem nevezi ki. Ezen előterjesztés, ha birákról van szó, az illető bíróság teljes tanácsülésének hármas jelölése alapján történik. Ha felebbviteli törvényszéki elnök vagy alelnök vagy semmitőszéki biró kinevezéséről van szó, akkor a három jelöltet a legfőbb semmitőszék, teljes tanácsülésben, jelöli ki. Pályázat nem hirdettetik. Legfőbb semmitőszéki elnöki vagy tanácselnöki állás betöltésénél nincs helye kijelölésnek. Úgyszintén kimarad a kijelölés, ha ügyészi vagy alügyészi állások betöltendők. Az igazságügyministernek azonban joga van bírák kinevezésénél, oly egyént is előterjeszteni, ki kijelölve nem volt, hacsak az a törvényben előirt többi kellékeknek megfelel. (120. §.) '-') Tudvalevő, hogy az osztrák bélyegtörvény nagyjában az illetékekre nézve ugyanazjn rendelkezéseket tartalmazza. A 61. §. b) pontja az osztrák bélyegtörvényben is szó szerint ugy van szövegezve, miért is az oszt. pénzügyministerium interpretatiojaként a következőket rendeli : «Bei ungleichen wiederkehrenden Leistungen über zehn Jahre ist der Jahresbetrag der Leistung nach dem Durchschnitte aller jáhrlichen Leistungen zu berechnen, wofern nicht die Leistungen in den ersten zehn Jahren mehr, als das Zehnfache dieses Durchschnittes betragen. ÍF. M. E. 3-ten August 1853. 24.557 sz., lásd Manz'sche Taschenausgabe XIII. Auflage Wien, 1893. «Das Gebührengesetz.i stb 28. oldal.) Az összeférhetlenségi esetek (125.—131. §§.) s az 1 azokban követendő eljárás, mint fennebb mondva volt, az 1891. évi, a bíróságok és ügyészségek szervezéséről szóló törvény megj felelő részével majdnem azonosan lettek meghatározva. Jellemző i azonban a törvény végleges szövegét megállapító szobraniebeli ! bizottság felfogására, hogy az összeférhetlenségi esetekből a ípolitikai lap munkatársi* minőséget kihagyta s így incompatibilis a biró és birósági hivatalnok állásával csak a politikai lap tulajdonosi, kiadói vagy szerkesztői minősége, mig ellenben a biró és birósági hivatalnok ilyen lap munkatársa igenis lehet! Ezzel honatyáink nyilván be akarták bizonyítani, mennyire szabade 1 v ü e n (! ?) gondolkoznak a bírák ésbirósági hivatalnokok függetlenségéről! A mi a törvény legnevezetesebb részét: a birák elmozdít h a 1 a n s ág á t (XVII. fejezet 141—150. §§.) illeti, az mint fönnebb emlitém,rövid 6 hónap alatt módosítást nyert, de el kell ismerni, hogy az 1899. évi június 7-én kelt s u. évi július hó 13-án életbelépett novella aránylag igazságosabb, mert mig eredetileg a törvény az elmozdithatlanság kedvezményével feltétlenül csakis a legfőbb semmitőszéki bírákat illette, a többi bírákat pedig az egyes azaz békebirák kivételével, csak bizonyos feltételek alatt (8 illetve (i évi szolgálat) részesítette ezen kedvezményben, addig a novella e kedvezményt kiterjeszti az összes jogi képzettséggel biró bírákra és vizsgáló bírákra, amennyiben 15 évi birósági szolgálattal birnak. Ez által majdnem az összes felsőbb birák s a törvényszéki elnökök, alelnökök és birák jelentékeny része válik elmozdithatlanná. Az elmozdithatlanság kedvezményét a biró 65-ik életévének elérésével elveszti. Egyébként az elmozdithatlan biró csak a fegyelmi tanács határozatával mozdítható el hivatalából; saját akarata ellenére pedig még akkor sem helyezhető át, ha ezen áthelyezés előléptetéssel járna. Betegség, gyengeség és elmezavarodottság esetén az elmozdithatlan biró három orvos szakértő véleménye alapján az igazságügyminister által állásától felfüggeszthető, de ezen felfüggesztés hatályát veszti, ha azt az illető fegyelmi tanács meg nem erősiti. Megerősítés esetén azután a biró fejedelmi ukázzal elbocsáttatik. (Vége következik.) Nyílt kérdések és feleletek. Az uj bűnvádi perrendtartás alkalmazása a már folyamatban levő ügyekre. (Kérdés.) A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény í. §-a szerint azokban az ügyekben, a melyekben a bünvád perrendtartás életbeléptetése napját megelőzőleg, a főtárgyalás illetőleg a járásbíróságnál a tárgyalás már ki volt tűzve, — az eddigi eljárási szabályok szerint kell eljárni. — Habár a törvény rendelkezése első tekintetre annyira világosnak látszik, hogy kétség alig merülhet fel, — mégis fordulhatnak elő esetek, midőn a törvény világos szövege is vitára adhat alkalmat. Tegyük fel, a mi gyakori eset, hogy a törvény életbe lépését megelőzőleg járásbíróságnál a tárgyalás nem csak ki volt tűzve, de az ügy, mondjuk az 1899-ik évi december hó 28-án megtartott tárgyaláson majdnem teljesen le is tárgyaltatott, azonban a bíróság egy meg nem jelent tanú érdekében a tárgyalást elnapolta' az uj tárgyalásra pedig 1900. évi január hó 3-iki kelettel bocsátotta ki az idéző levelet. Kérdés tehát, hogy azokban az ügyekben, melyekben a bűnvádi perrendtartás életbelépését megelőzőleg tárgyalás már volt kitűzve, — az ujabbi tárgyalás azonban a bűnvádi perrendtartás életbe lépése után tüzetett ki, a további eljárás az eddigi szabályok vagy az uj törvény rendelkezései szerint folytatandó r Tekintettel arra, hogy a kérdés tisztázása kívánatosnak látszik, — kérem t. jogásztársaim, hogy véleményt nyilvánítani szíveskedjenek. Dr. K. V. ügyvéd. Vegyesek. Az Aradi kir. törvényszéknél a folyó évi büntető tanácsok a következőkben alakíttattak meg: Az esküdtbíróság elnöke: dr. Fábián Lajos kir. törvényszéki biró; tagjai: Földes János és K ö 11 e r János kir. tszéki birák. Póttagok: dr. Badány Dezső és dr. Kovács Marcell kir. tszéki birák. A vádtanács elnöke: Gallu József kir. tszéki biró; tagjai: Nagy József kir. tszéki biró és Pogonyi Nándor kir. tszéki albiró. Póttagok: Ribic s e y József kir. tszéki biró és Ornstein Árpád kir. tszéki albiró. Az aradi kir. törvényszéknél valóságosan lázas sielséggel • gyurták» a bűnügyeket, hogy az uj bűnvádi eljárás életbe léptetése minél kevesebb akadályba ütközzék. Nap-nap után kora reggeltől késő estig folytak' a főtárgyaiások. December hónapban az egész törvényszék egyebet sem tett, mint büntető ügyeket végtárgyalt. Előre láthatólag 2—3 száz itélett lett hozva a '. karácsonyi ünnepek által megrövidített hónapban.