A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 52. szám - Bírói illetékesség a B.P. szerint. [2. r.]

A JOG 379 csak hogy sohasem kötelező, hanem csak fakultatív, de bizonyos ügyekre ki van zárva. Nevezetesen: 1. más bűnvádi ügyekkel nem egyesithetők azok, a melyekben az elsőfokú bíróság már ítéletet, vagy megszüntető végzést hozott ; 2. az illetékes hatóságtól összefüggés okából nem vonhatók el: a) az egyes törvényszékhez mint kivételes bírósághoz tartozó ügyek; b) a nyomtatvány utján elkövetett és az esküdtbirósághoz utalt ügyek ; c) a jövedéki kihágási ügyek. A javaslat az egyesítés tilalmát kiterjesztette a közigazgatási hatósághoz tartozó oly kihágásokra vonatkozó ügyekre is, a melyek nem törvényen, hanem ministeri rendeleten, vagy (törvényhatósági vagy városi) szabályrendeleten alapulnak. A javaslatot ennél a tilalomnál az vezérelte, hogy az ily kihágásokra nézve, minthogy a bíróságnál csak ritkán fordul elő, birói gyakorlat nem is fejlődhetik s azoknak minden részletét a bíróság teljes alapossággal nem ismeri. A törvényhozás ezt a tilalmat mellőzte. Előforduló esetben azonban az egyesítést — facultativ voltánál fogva — a bíróság mellőzheti. A többi tilalmak célszerűsége nyilvánvaló. Itéletileg v. megszüntető végzéssel eldöntött ügyeknél a közös illetékességnek célja az együttes elintézés, összbüntetés kiszabhatása érdekében, többé nem forog fenn. Megszűnik tehát a közös illetékesség rációja. A kivételes hatáskör bizonyos bíróságokban rejlő nagyobb biztosítékokon alapszik. Ezektől a nagyobb biztosítékoktól az azokat igénylő ügyeket összefüggés miatt megfosztani nem lehet. Kivételt lehetett volna megállapítani arra az esetre, ha az összefüggés alapján is hason kivételes hatáskörrel fölruháházott bíróság volna hivatva eljárni. Az u. n. sajtóvétségeknél a sajtószabadság érdeke, a jövedéki kihágásoknál azoknak különleges természete volt irányadó. Kivételes hatáskörrel bírnak az 1897. évi XXXVII. t.-c. 17. §-a szerint a kir. ítélőtáblák székhelyén levő kir. törvényszékek a btkv. második részének I., II., III., IV. és XI. fejezeteiben körülirt s a kir. törvényszékek elé utasított büntettek és vétségek esetében ; a bpesti kir. törvényszék ezenfelül az L887. évi XXVI. t.-c. 4. §-a, illetve az 1895. évi XLIV. t.-c. 1. §-a esetében. Minthogy esetleg előfordulhat, hogy a nyomtatvány utján elkövetett s ugyanazt az egyént terhelő bűnügy egyesítése célszerűnek mutatkozik, az igazságügyi bizottság javaslatához képest, a törvény az ily ügyek egyesítését megengedte. 3. Tárgyi és alanyi összefüggés találkozása esetében a kétrendbeli összefüggés szabályainak együttes alkalmazása azt jelenti, hogy az illetékes bíróság feltétlenül a tárgyi összefüggés szabályai szerint állapítandó meg. Az alanyi összefüggés szabályai szerint facultativ egyesítést ez a bíróság elrendelheti vagy mellőzheti. 4. Az alaki jogi összefüggést, a melyet a javaslat indokolása «a viszonvád illetékességi elvének» nevez, két esete van, u. m. a) a btkv. 274. §-a és b) a btkv. 275. §-ának esete. Az első esetnek a rágalmazás és becsületsértésen kívül a kölcsönös testi sértésnek esetére is kiterjesztésével. A közös illetékességnek mindkét esetben közös feltétele az, hogy a viszonvád elbírálása a vád bíróságának hatáskörét meg nem haladja. A két eset között a külömbség az, hogy az ügyeknek egyesítése az első esetben facultativ, a második esetben kötelező. Mindkét esetre vonatkozó intézkedése az, hogy az egyik vádnak elejtése nem gátolja a másik vád alapján indított eljárásnak folytatását. V. A kikötő. Magyar hajón, de külföldön vagy nyrlt tengeren elkövetett bűncselekmény esetében. És pedig ugy az anyakikötő fa kiindulás kikötője), mely alatt azt a kikötőt értjük, a melynek hajólajstromába az illető hajó be van vezetve; mint az a magyar kikötő, hová a hajó először érkezett «az első érkezés» — primo approdo — helye. Mindkettőnek bírósága egyenlően illetékes ugy egymásközt mint a fórum deprehensionis bíróságával. Szoros értelemben vett magyar tengeri kikötő jelenleg csak egy van, t. i. a fiumei. Kikötőben levő hajón elkövetett bűncselekményekről a B. P. kifejezetten nem intézkedik, de ez felesleges is lett volna, mert a mennyiben a magyar bíróságok hatáskörébe tartozik, az általános illetékességi szabályok nyernek alkalmazást. Illetékes tehát elsősorban az a magyar bíróság, a melynek területén a kikötő fekszik. A magyar bíróságoknak hatásköre a kikötőben horgonyzó külföldi hajókon elkövetett bűncselekmények tekintetében nem a B. P.-ba, hanem a nemzetközi jogba tartozó kérdés A nemzetközi jog szerint irányadó első sorban a nemzetközi szerződés, ilyennek nem létében a nemzetközi jogi gyakorlat s jelesül az itt fontos szerepet játszó viszonosság. Az uralkodó gyakorlat külömbséget tesz a hadi és a kereskedelmi hajók között. A hadihajók az illető állam területének, tehát külföldnek tekintetnek s a belföldi bíróság hatásköre ezekre ki nem terjed. A külföldi kereskedelmi hajón elkövetett bűncselekmények a belföldi bíróság hatáskörébe tartoznak: a) akkor, ha a bűncselekményben akár mint bűnrészesek, akár mint sértettek a hajó személyzetéhez nem tartózd egyének érdekelvék; b) akkor, ha a hajón elkövetett bűncselekmény a kikötő nyugalmát zavarta. A belföldi hatóság azonban ily esetben is a külföldi hajó fedélzetére csak az illetékes konzul előzetes értesítése mellett léphet. Egyéb esetekben a belföldi hatóság a hajón történtekbe csakis annyiban avatkozik, amennyiben az illetékes konzul a hatóság segélyét igénybe veszi. VI. A bpesti bíróság. Illetékes a külföldön területenkívüliséget vagy személyes mentességet élvező magyar honosnak ott elkövetett bűncselekménye tekintetében, ha a terheltnek utolsó belföldi lakhelye (1. II. a.) meg nem állapitható. VII. A btkv. 62. §-a esetében, a midőn a bünv. eljárás senki ellen sem indítható meg, az elkobzásnak és megsemmisítésnek birói kimondására — az u. n. objectiv eljárásra — az a törvényszék illetékes, a melynek vizsgálóbirája a lefoglalást legelőbb rendeli el. VIII. a) Ujrafelvétel kérdésében rendszerint az a bíróság, mely az ügyet első fokban intézte el; esküdtbíróság által elintézett ügyekben az a törvényszék, mely az esküdtekkel együtt az alapperben eljárt; ha bűntettnek mutatkozó cselekmény tárgyában járásbíróság vagy közigazgatási hatóság ítélt : az a törvényszék, melynek területében az alapperben első fokban eljárt hatóság székhelye van (B. P. 452. §.). b) Igazolás esetében az igazolási kérelmet ama bíróságnál kell benyújtani, a melynél az elmulasztott cselekmény teljesítendő lett volna. A kérelem fölött az a bíróság határoz, mely az elmulasztott cselekménynek kellő időben való teljesítése esetén az ügy érdemében eljárt vagy intézkedett volna. (B. P. 464. és 465. §-ok.) c) Külömböző jogerős ítéletekkel megállapított szabadságvesztésbüntetéseknek utólag összbüntetésbe foglalását célzó eljárásra annak az esküdtbiróságnak birói tagjai, illetőleg az a törvényszék vagy járásbíróság illetékes, melynek ítélete, vagy a melynek ítéletére vonatkozó felső fokú ítélet mondta ki a legsúlyosabb büntetést. Ha ez kétséges, az a bíróság jár el. melynek ítélete legutóbb kelt. (B. P. 518. §.). A kelet — s nem a megelőzés — tekintendő a törvény által nem említett abban az esetben is, ha a külömböző ítéletekkel megállapított büntetések súlyra nézve nem egyenlők. Mert a törvény csak két illetékességi alapot fogadott el, u. m. a kimondott büntetés súlyát és az ítélet keltét. A megelőzést tehát mint a törvényben el nem fogadott illetékességi alapot alkalmazni nem lehet. d) A kártalanítás iránti eljárás annál a törvényszéknél indítandó meg, a mely a bűnügyben mint elsőfokú bíróság eljárt, vagy a melynek terülétéhez az első fokban eljárt járásbíróság tartozik. (B. P. 584. §.) IX. Nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény esetében az eljárásra: a) az a sajtóbiróság illetékes, a melynek területén a nyomtatvány készült; b) ha ez a hely ismeretlen, vagy a magyar állam területén kívül fekszik, az a sajtóbiróság, melynek területén a felelős egyén lakik vagy tartózkodik; c) ha a felelős egyén lakó vagy tartózkodó htlye is ismeretlen, vagy a magyar állam területén kivül esik, az a sajtóbiróság, melynek területén a vád tárgyává tett nyomtatványt forgalomba hozták. — Több egyenlően illetékes sajtóbiróság közt a megelőzés dönt. — Mindazonáltal a vádirat benyújtása előtt ugy a kir. ügyészség, mint a magánvádló, mint a terhelt a fórum Domicihi szerint eljáró bíróságnál az ügynek a nyomtatvány készültének helye szerint illetékes sajtóbirósághoz áttételét indítványozhatják. Az áttétel elrendelése a kir. ügyészségnek indítványa esetében kötelező; különben facultativ. — Inditványozható-e ez az áttétel akkor, ha az ügyben a forgalomba hozatal helye szerint illetékes bíróság jár el ? s inditványozható-e ennél a bíróságnál az ügynek a fórum Domicilii szerint illetékes bírósághoz áttétele? Minthogy a törvénynek az áttételre vonatkozó intézkedése kimerítő (taxativ) intézkedés jellegével bir, mind a két kérdés tagadó értelemben döntendő el; jólehet a min. indokolás arra enged következtetni, hogy a felvetett első kérdést igenlő értelemben akarta eldönteni. A mi a fórum delicti commissinak adott elsőbbségre való tekintettel következetes lett volna is. De a törvény nem így szól. — Egyebekben megjegyzendő: a) a fórum Delicti commissi elve a sajtó-eljárásban nagyobb jelentőséget nyert, mint a közönséges eljárásban, mert míg emitt a fórum Dom. illetékességét már a megelőzés is megállapíthatja, a sajtóügyi eljárásban a fórum Domicilii csak subsidiarius. Ezt a min. indokok is kiemelik. Nem szabad azonban a törvénynek ezt 1*