A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 51. szám - A magyar jelzáloghitel károsítása

376 A JOG ügyletekre vonatkoznak, a mi következik abból, hogy a halálesetre szóló vagyonátruházást e szakaszok — bár nézetem szerint helytelenül — hallgatással mellőzik, már pedig ha erre is ki akar tak volna terjeszkedni, ezt csakis kifejezett szavakkal tehették volna. De következik ez az 1876. évi XVI. t. 13. §-ából is, mert ha a házasfelek jogosítva vannak magánvégrendelet alakjában egy és ugyanazon végrendeletben egymást kölcsönösen örökösöknek kinevezni — a mi egyedül csak a házasfeleknek biztosított kiváltságos jog — annál is inkább tehetik ezt külön-külön végrendeletben, anélkül, hogy ehhez közvégrendeletre volna szükség. A kérdés első felének ilyetén megoldásával meg volna adva a telelet annak másik felére nézve is, de miután abban önmagában téves felfogást látok, erre is bővebben kiterjeszkedem. A kérdés második felében azt a téves vélekedést látom, mintha az 1876. évi XVI. t.-c. 23. §-ában előirt eljárás által a magánvégrendelet közvégrendelet erejére emeltetnék. Ez tévedés. Midőn a magánvégrendelet az 1876. évi XVI. t.-c. 23., 21. §§-ai értelmében a közjegyzőnél letétetik, továbbra is magánvégrendelet marad, miután ez a magánvégrendelkezésnek csak egyik alakja, mely által a magánvégrendelet nagyobb erőt nem nyer, csak más az alak, főleg kevesebb tanú kell s a fél tanuk nélkül is végrendelkezhetik, a mi a nagyobb titoktartást teszi lehetővé. Midőn tehát a törvény közvégrendeletet kiván, az 1876. évi XVI. t.-c. 23., 24. §§-ai nem alkalmazhatók.- - írásbeli magánvégrendelet csakis nyilt alakban az 1874. évi XXXV. t.-c. 83. §. alapján emelhető közokirat erejére. A mi prdig az 1874. évi XXXV. t.-c. 106. §. alapján a pos ta utján való beküldést illeti, az nem egyéb, mint egyszerű ő r z é s i m ó d,mely a végrendelet alaki hiányait, a mennyiben az nem az 1876. évi XVI. t.-c. 1—14. §§.szerint van kiállítva, egyáltalán nem pótolja, annál kevésbbé emeli azt közokirat erejére, — miután ez nem is külön végrendelkezési forma, melynél a közjegyző a törvény szerint még azt sem köteles kutatni, váljon a letett végrendelet mint magánvégrendelet alakilag érvényes-e (habár ezt a jó s hivatásának élő közjegyző mégis mindig kötelességének fogja tartani minden félreértés elkerülése végett is). ad. 2. Erre a felelet már a fentebbiekben benfoglaltatik. Az 1876. évi XVI. t.-c. 23., 24. §§-ai az 1874. évi XXXV. t.-c. 106. §-ávaI semmi összefüggésben vagy vonatkozásban nem állanak, mert migaz előbbiek végrendelkezési utóbbi csak őrzési módot szabályoz. Végrendelkezni pedig az 1876. évi XVI. t.-c. 23., 24. §§-ai szerint csakis személyesen lehet, a személyes megjelenést a posta utján való beküldés, egyáltalán nem pótolja. Sőt ilyképen még meghatalmazott utján sem lehet végrendelkezni, a mi különben szintén csak természetes. Abban az esetben, ha a fél irni nem tud, s csak kizjegyet tehet, az 1874. évi XVI. t.-c. 23., 24. §§-ai egyáltalán nem is alkalmazhatók, mert a 23. §. a féltől önkezű aláírást követel, ha pedig a végrendelet pláne belső kellék hiányában szenved, az mint közvégrendelet is érvénytelen, miután a külkellékek betartása a dolog természete szerint a belső érvényességet nem vonhatja maga után. ad 3. Az 1876. évi XVI. t.-c. 32. §-a a házastárs s leszármazó örökösök javára tett kiváltságos végrendeletről szól. Az ilyen végrendelet a dolog természete szerint csakis mint irott magán végrendelet kiváltságos s akkor is csak abban az esetben, ha végrendelkező azt sajátkezüleg irta s aláirta. A nem önkezűleg irt (nem holograf) végrendelet ez esetben sem lehet kiváltságos. Négy tanú kell vagy pedig annak egyébként is érvé nyesnek kell lennie külalak tekintetében (Curia 6,8í3/18á8. szám;.A kiváltság előfeltétele te'iát, hogy sajátkezüleg legyen irva s aláírva. Miután pedig a törvény sajátkezű irást s aláírást követel, ebből következik, hogy a végrendelet ezen fajn, mint sz ó b c I i végrendelet kiváltságos nem lehet. A házastárs és leszármazó javára tett kiváltságos végrendelet érvénye időhöz kötve egyáltalán nincsen, miután a 3 havi érvényességi haláridő az 1876. évi XVI. t.-c. 31. §. a értelmében csakis a 27—30. §§. értelmében tett kiváltságos végrendeletekre vonatkozik s a 32. §. itt emlitve nincsen. Dr. Szily Ferenc, budapesti kir. közj. helyettes. Sérelem. A balassa-gyarmati törvényszék gyakorlatából. A b.-gyarmati kir. törvényszék felebbezési tanácsa ingók birói zár alól feloldása iránti igényperekben azt a téves gyakorlatot követi, hogy az igénylő feleség és végrehajtást szenvedett férj között, a közös birtoklásukban talált ingókat k ö z s z e r z e m é n y cimén felosztja, illetve a vételár fele részét az igénylőnek kiadatni rendeli. S habár a m. kir. Curia és a bpesti kir. ítélőtábla -már nem egy alkalommal világosan kimondták, hogy a közszerzemény a házasság fenállása alatt s különösen végrehajtási igényperekben birói döntés tárgyát nem képezheti, a kir. törvényszék ehhez a téves joggyakorlatához mégis ragaszkodik és miután 40J K. értékhatáron belül a törvényszék döntése végleges, igazán sérelmes helyzetbe jut a hitelező. A midőn még megemlítem, hogy legutóbb f. évi július hó 17-én L G. 241/898. sz. kir. ítélőtáblai ítélettel lett ily tszéki Ítélet megváltoztatva, — kérdem, hogy van-e és milyen orvoslat az ily birói téves és a Curia és Tábla állandó joggyakorlatával ellentétes Ítélkezéssel szemben? Creditor. Irodalom. A Magyar házassági és háztartási öröklési jog. Irta: J a n csó György, egyet, tanár. Kiadja: Politzer Zsigmond és fia, Budapest, 1901. A tudós szerző kiváló előszeretettel műveli a házassági és azzal összefüggő vagyonjogi és más kérdéseket. Eddigi dolgozatai alapvetők. Jelen műve is ezek közé tartozik. Szerző műve a magyar jognak legsajátosabb, legeredetibb részével, a házassági jogviszonyokkal foglalkozik. Két nagy részre oszlik: az első részben a házassági jogot tárgyalja, a másodikban a h á z a s t á r s i öröklési jogot. Nincs törvényeinknek, joggyakorlatunknak, irodalmunknak egy mozzanata sem, melyet szerző művéhez fel ne használt volna. A XIV. századbeli jogforrásoktól kezdve fel egész a polgári törvénykönyv szerkesztése mozgalmáig, mindent alaposan átgondolt s éles logikával feldolgozott. Eleget tesz ugy a gyakorlat, mint az elmélet követelményeinek teljes mértékben. Iránya első sorban gyakorlati, de nem siklik el az elmélet problémái felett, sőt néha bölcselkedő kérdéseknél is állva marad. Az első rész a házasság fogalmával kezdődik s csikhamar áttér az 189í. év XXXI. törvénycikkre. E rész felosztásában követi a házassági törvényt. Érdekes különösen a házassági jognak a legtöbb vitára okot adott része, a külföldön kötött és a külföldiek házassága. A mű második része a házastársak öröklési jogát adja elo, az özvegyi öröklést, a hitvestársi öröklést és végül az özvegyi jogot. — A munka gyakorlati használhatóságát nagyban emeli egy lelkiismeretesen készült betűrendes tárgymutató. Igazán elmondhatni, hogy a jugi irodalomban rég nem látott napvilágot ily nagyszabású mű. A magyar államjog alaptanai. Irta: dr. Balogh Arthur egyetemi m. tanár. Kiadja a Franklin-társulat. Bpest, 1901. A mű a szokásos közjogi kézikönyvek sorából kiválik, a mennyiben nemcsak a közjogi tételek száraz előadását kapjuk benne, hanem mindenütt ki van emelve a magyar jog specifikus vonása, sajátossága; az egyes közjogi intézmények jelentősége közérthető módon meg van magyarázva, érdemül kell betudnunk azt is, hogy nem zárkózik el a kényesebb közjogi kérdések taglalásától sem, mely részben eddig szerzőink nem igen szerettek szint vallani. A magyar közjog rövid kézikönyve. A közigazgatási tanfolyamok hallgatói és a nagy közönség használatára. Irta: somogyvári Somogyi József árvaszéki ülnök. Szombathely, 1900. Azok számára, kiknek szánva van, érthető nyelvezetű és céljának megfelelő munkácska. A magyar büntetőjog. Községi és közig, tanfolyamok hallgatói s jogszigorlók számára. Irta: dr. Magyar István bpesti kir. alügyész. Nagybecskerek, 1900. Szerző népszerű modorban, mely azonban azért nem nélkülözi a tudományos szabatosságot, ismerteti nemcsak az a n y a g i, de az alaki büntetőjogot. Igen jó használatát fogja e munkának venni azon olvasók köre, melynek számára szánva lett. Kritikai tanulmányok a polgári törvénykönyv tervezetéről, cimen az 1901. év tavaszán a G r i 11 K. cég kiadásában uj jogirodalmi vállalat indult meg, melyet dr. B a r t h a Rikárd, dr. Illés József, dr. Szászy Béla, dr. Szladits Károly és W ol ff Károly szerkesztenek. A vállalat időhöz nem kötött füzetekben nagyobb s igy a jogi szaksajtóban való közlésre nem alkalmas kritikai! tanulmányokat fog hozni, melyek a polgári törvénykönyv tervezetétlegfőképp jogi, de e mellett közgazdasági, szociálpolitikai, pénzügyi, nyelvészi, orvosi stb. szempontból fogják birálni. A vállalatban való közreműködést rrár eddig is számos kiváló szakférfiú Ígérte meg. Magyar biztosítási évkönyv 1901-re. III. évfolyam. Szerkeszti: Török Jenő Endre. Budapest, Kilián Frigyes utóda. Igen gazdag tartalommal bir ezen évkönyv részint önálló cikkekben, részint biztosítási jogi, részint általános biztosítási tartalommal. Egyúttal a Magyarországon működő összes biztosítási különféle társaságok és szövetkezetek részletes személyi és üzleti kimutatását adja. Vegyesek. Veszprémy János curiai tanácselnök nyugalomba vonulván egyúttal visszalép az ügyvédvizsgáló bizottság elnökségétől is. Az ügyvédvizsgáló bizottság tagjai ez alkalomból visszavonuló elnökük tiszteletére f. hó 29-án este 8 órakor az István főherceg szállodában bucsulakomát rendeznek. Curiai és táblai értesitések. Enying. B. J. Szálai — Sas érk. 7302/900 P. sz. a. előa. Asztalos, n. e. — Erzsébetváros, dr. I. Gy. Zsibó — Nagybányai v. Bornemisza érk. 7540/90) P. sz. a. előa. Ádám, n. e. — Hodm Vásárhely J. ). Lázár - Lázár (4837/9J0 P. sz.) dec. 6. hh. — Keszthely dr Sch. Zs. Kiss — Kovács érk. 2557/900 P. sz. a. elöa. Hűvös n e — Nagy-körös. Sz. Gy. Takács - Fazekas (4350/9J0 P. sz.) dec. 16. hh. - Nyitra dr. Sz. S. Horváth b. ü. Í6971/90J B. sz.) teiminus 1901. febr 7. - Oravica. dr. C. P. [. G. 428/1900 nov. 24. hh. a fehér-templomi tszék ítélete. -- Pozsony. R T. Hakenberger b ü (7668/900. B sz.) dec 18. vu. - Sopron dr. K I. Biringer b. ü. (5700/ 900 B. sz.) dec. 12. hh - Szamos-Ujvár. E. L. Merza b. ü. (5Í03/900 B. «J dec. 12. hh. - Székesfehérvár. P. G. Dóci - Dóci (4664/900 P. sz) dec. 5 hh - Székesfehérvár. P. G. Vargyas b. ü. (4361/900 ^llunav U- hh' ,7 T*me,svár d<-- C. A. Boszorán - Csolák érk. Ál , nn SZ' T 6l°,a; limk' e- Újvidék, dr. C. A. M. [. G. 498, 900 sz^ a dec. 13. hh. az ujvfdéki tsztík itélete - Újvidék, dr V I S í ,m«™WCSk' (3ÍWÍ/900 P- sz) "ec. 19. hh. - Zombor. dr. U. I, L018/90Q V. n. e. — fÁL1>I *áSZV*MT ríVSAfiÁl. »TOXDÍJ>