A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 51. szám - A B. P. 413. § második bekezdése esetében felmentett vádlottnak a felebbviteli főtárgyalásra való megidézése módjáról - Rendőri humanizmus

370 A JOG Több egyenlően illetékes bíróság között a megelőzés (praeventio) dönt. A megelőzés tehát nem külön illetékességi •elv, mert a megelőzés alapján való illetékességet a törvény által elismert illetékességi elven alapuló illetékességet tételez fel. Megelőzés akkor forog fenn. ha az illető ügyben egyik «biróság» a másiknál korábban hozott valamely határozatot, vagy tett valamely intézkedést (B. P. 16. §.). A megelőzés tehát birói határozatot vagy birói intézkedést tételez fel. Más hatóságoknak határozatai vagy intézkedései a birói illetékes­ségre befolyással biró megelőzést meg nem állapítanak. Az olasz B. P. szerint a megelőzést csak az elfogató parancs végrehajtása, vagy az idéző parancs kézbesítése állapit meg. A részleteket illetőleg : A) Rendes illetékességi elvek : I. A bűncselekmény elkövetésének helye (a fórum delicti commissi) minden B. P.-ban kiváló jelentőséggel bir. Ennek természetes oka egyrészt az a célszerűségi tekintet, hogy a bűncselekmény nyomai s bizonyítékai leginkább az elkövetés helyén találhatók fel, másrészt az a tekintet, hogy a\ bűncselekmény első sorban s legközvetlenebbül az elkövetési 1 hely társadalmi békéjét zavarta meg. Az elkövetés helye azért mint illetékességi főelv kivétel nélkül mindenütt el van ismerve. Éppen ugy általánosan el van ismerve az is, hogy az I elkövetési hely nem kizárólagos illetékességi elv. Ellenben eltérés van a körül, vájjon az elkövetési hely mellett más illeté­kességi elv mint egyenrangú, vagy pedig csak mint kisegítő (subsidiarius) elv ismertessék el arra az esetre, ha az elköve­tési helye meg nem állapitható. A közönséges német jogban a fórum delicti commissi; a fórum domicilii, és a fórum deprehensionis mint egyenrangú illetékességi elvek voltak elismerve. Ugyanez áll a francia jogról. A német BP. a két elsőt, az elkövetési és a lakhely ill. tartózkodási hely elvét ismeri el egyenjogú illetékességi elvnek : a választás a vádlót illeti. Az osztrák BP. szerint első sorban az elkövetési hely irányadó; a másik két fórum egymással egyenrangú. Az olasz BP. szerint az elkövetési hely szerinti forumot illeti az elsőbbség; a másik két fórum csak subsidiarius arra az esetre, ha az elkövetési hely ismeretlen, ugy azonban, hogy a fórum domicilii és a fórum depehensionis között az utóbbi­nak van elsőbbsége. A BP. szerint első sorban, s minden más fórum fölötti elsőbbséggel rendszerint az elkövetési hely szerinti illetékes­ség irányadó. A BP. 16. §-a szerint «bünvádi eljárásra rendszerint az a bíróság illetékes, a melynek területén a bűncselekmény elkövetve \olt, habár az eredmény máshol következett is be.» E rendszerinti illetékességgel szemben minden más illetékességi hely csak mint kivétel érvényesülhet. Az elkövetési hely fogalmát a törvény meg nem hatá­rozta. Ez nem is alaki jogi, hanem anyagi jogi kérdés. Az elmé­letben a kérdés vitás. Éle különösen az u. n. távolsági bűn­tetteknél domborodik ki. A bűnös Bpestről mérgezett süte­ményt küld Temesvárott lakó áldozatának; hol követte el a mérgezést? Bpesten-e vagy Temesvárott? A bűnös pokolgé­pet helyez el a hajon, a melynek rendeltetése, hogy útközben a hajót légberöpitse. Hol lesz az elkövetési hely? a kikötő, a honnan a hajó kiindult, s a hol a bűnös a pokolgépet a hajóra csempészte? Vagy az a hely, a hol a robbanás történt? Azok, a kik a cselekmény alatt tisztán s kizárólag a testi mozgást, a magatartást értik, a magatartás helyét tekintik kizárólagos elkövetési helynek, tehát azt a helyet, a hol a tettes tevékenységének ideje alatt volt. (Folytatása következik.) , A B. P. 413. § másod k bekezdése esetében felmentett vádlottnak a felebbviteli fötár­gyalásra való megidézése módjáról. Irta: Dr. KISS ENDRE kir. táblai biró, Debrecen. A B. P. 413. §. első bekezdése szerint, ha a királyi ítélő­tábla a vádottnak közvetlen kihallgatását szükségesnek találja, őt a főtárgyalásra megidézi, illetőleg előállítja, ugyanazon szakasz második bekezdése szerint pedig a felebviteli főtár­gyalásra mindig megidézendő a szabad lábon levő vádlott, a fogva levő vádlott pedig előállítandó, ha a királyi ítélőtábla a törvényszék felmentő ítéletét a vádló felebbezése alapján vizs­gálja felül. A B. P. 413. §. első bekezdése szerinti esetben, ha a királyi ítélőtábla a vádlott közvetlen kihallgatását szükségesnek találja, a vádlott megidézésének módját a B. P. 415 §-a szabályozza, ennek hatodik bekezdésében rendelvén, hogy az idéző levélben a szabad lábon levő vádlott a 417. §. intézkedéseire és arra figyelmeztetendő, hogy meg nem jelenés eselén elő fogják I vezetni, azonban a B. P. 413. §. második bekezdésében foglalt esetre nézve csak a fogva levő felmentett vádlott előállítása iránt intézkedik, ellenben a szabad lábon levő felmentett vád­lott megidézésének módját nem szabályozza, erre nézve szabályt a B. P. 415. § hatodik bekezdésében nem találunk, mert ez a ren­delkezés ugyanazon szakasz első bekezdése szerint csak akkor alkalmazandó, ha a királyi Ítélőtábla a 402., 413. és 414. §-ok alapján a vádlott kihallgatásának, vagy bizonyítás felvételének a felebbiteli főtárgyaláson való teljesítését rendeli el. TÁRCA. Rendőri humanizmus. A. (Jogi) eredeti tárcája. Bármily szokatlan, mégis — miként az alábbiakban látni fogjuk — teljesen kiérdemelt egy címfelirat. Előttünk fekszik a Budapest «fő és székvárosi» (miért nem «székesfővárosi» ?) rendőrségnek 1899. évi műkö­déséről szóló, terjedelmes és dicséretes szakértelemmel szer­kesztett jelentése. E jelentés «Bünügyi rendészeti)) részéről már egy ízben röviden megemlékeztünk és nem forogna fenn ok ezen jelentésre újból visszatérnünk, (hiszen az uj Bp. alapján szer­zett adatok, tapasztalatok és tanulságok még oly rövid kele­tűek, hogy azokból bármily irányú következtetést levonni felette bajos és hálátlan munka volna) — ha ezen jelentés­ben foglalt néhány meglepő és itt legkevésbé sem várt meg­jegyzés nem vonta volna magára különös figyelmünket. Sietünk hozzátenni, hogy meglepetésünk ezúttal a legkel­lemesebbek közé tártozik. Volt idő. midőn néhány, az ellen­kezőt tanusitó példa dacára azt hihettük, hogy a bűnügyek­kel való állandó foglalkozás a törvényt alkalmazó birák, ügyé­szek és rendőri közegeknél a szenvedő, habár bűnös ember­társ iránti részvét és könyörület érzését rendszerint elfojtja, sőt bizonyos közömbösséget szül ugy a büntetését váró egyén, mint maga az elkövetett cselekmény tényálladéka, erkölcsi rugói, szülő oka és elkövetésének módja iránt. A ki napról­napra, évről-évre a társadalom salakjával kénytelen érintkezni, anna& a szive — ugy hittük — a stereotyp esetek folytán elkérgesedik és az közömbössé válik minden emberi: testi, lelki baj iránt. Ezúttal — bevalljuk — kellemesen csalódtunk. Ugy a büntető ügyekkel ex asse foglalkozó bírák, mint az ügyészek — nagy számban, a legmelegebb részvéttel viseltetnek eltévedt és a törvény szigorától sújtott embertársa;k iránt. És a jelen rend­őri jelentés is oly húrokat penget, melyek egyaránt ugy a gondolkodó főre és mély megfigyelőre, mint egy érző szivre vallanak. Sőt azzal, hogy a létező baj kutforrását nyomozza és azt a forrást betömni iparkodik, a társadalom figyelmét ezen fekélyes sebre tereli — rendőrségünk tulajdonképeni legfőbb és egyúttal legszebb hivatását: a prophylaxist teljesiti. Már évtizedek előtt foglalkoztunk a bűnösök két osztá­lyával: a börtönbüntetésüket kiállott és elbocsátó:t rabokkal, és a büntettek zsengekoru jelöltjeivel, a börtönök váromá­nyosaival : Budapest elzüllött gyermekeivel. Az akkor általunk megindított mozgalomnak*) volt is némi csekély gyakorlati haszna : megalakult kezdeményezésünk folytán a buda­pesti, és annak nyomán számos vidéki rabsegélyző egylet és az első helyen emiitett egyletnek munkaasyluma ; megalakult továbbá**) a «K 1 o t i 1 d szeretetházi egyesület)), mely a főúri pat­ronancia folytán eredeti céljából csakhamar kivetkőztettetett és ma csak torzképe annak, a mit megvalósítani óhajtottunk. Nem protekciós gyerekek fölvétele és uri módon való nevelése, hanem az utcáról felszedett, elzüllött gyerekek válogatás nél­küli felvétele és hasznos, munkás emberekké való nevelése lebegett szemünk előtt. Mennél zülöttebb. annál több — nézetünk szerint — az igénye az egylet jótéteményeire. Ezen egyesületek alapítását kö\ ette több hasonirányu intézmény és egyesület alakítása. így a fővárosi szeretetház, a. •) Ennek előhírnöke és indító oka volt a szerző által irt «Straf­röpTr™ ^"g'nssvereine., cimü Budapesten 1874. évben megjelent r™\rJÍL^ZlTZÖnf <<Buud?Pest, gyermekei.) cimü - 1875-ben megjelent röpiratának közvetlen, hatása alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom