A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 50. szám - A PTKV. tervezetének a törvénytelen gyermek viszonyait tárgyazó rendelkezései összehasonlítva a német polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseivel

200 A JÜG nyilván oda irányult, hogy a csendőrt eme pénzbeli jutalom fejében oly hatósági intézkedésre birja rá, melyet az hivatalos kötelességével megegyeztethetó'nek nem tartott. Vádlott cselekménye tehát a btk. 470 >?-ba ütköző vétség tényálladékának felel meg. A büntetés kiszabásánál azonban vádlott büntetlen előélete mellett enyhítő körülményül vétetett, hogy nincs megcáfolva, hogy 90 frtja valóban elveszett. minthogy továbbá az eljárás folyamán legkisebb adat sem merült fel arra nézve, hogy azon időben sértett a vádlotton kivül mással is nemileg közösült volna: mindezeknél fogva vádlottat a V. Ida ellen elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntettében bűnösnek kimondani s tekintve büntetlen előéletét, némileg ittas állapotát s az alkalmat, melyet nemtelen tette elkövetésére felhasznált, mint enyhítő körülményeket, a fenti büntetésekkel sújtani kellett. Minthogy alaposan következtethető, hogy sértett ellen azon idő körül, mikor vádlottal egy szobában hált, és pedig gyengeelméjűsége és leittasodása folytán védelemre tehetetlen állapotának erőszakos felhasználásával, követtetett el a nemi közösülés, minthogy továbbá legkisebb adat sem merült fel arra nézve, hogy abban az időben sértett a vádlotton kivül mással is nemileg közösült volna, vádlottat az erőszakos nemi közösülés bűntettében bűnösnek kimondani kellett. A miskolci kir. törvényszék (1899 szept. 28-án 4,865 sz. a.) Gy. György vádlottat a btk. 232. §-ába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Gy. György vádlott azért helyeztetett erőszakos nemi közösülés büntette miatt vád alá, mert beigazolhatónak látszott ellenében, hogy a betegen fekvő K. Dánielné szül. V. Zsuzsanna által a lakására meghálás végett küldött 15 éves K. helyesebben V. Idát 1898 jun. 3-án éjjel, a midőn a háziak már aludtak, rummal leitatta s a szeszes ital behatása alatt álló s a vizsgálat adatai szerint különben is gyenge elméjű nő önkívületi állapotát arra használta fel, hogy vele nemileg közösült. Gy. György vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás rendén beismerte ugyan, hogy a kérdéses alkalommal V. Idát rummal megkínálta, sőt derékon fogva a saját ágyára is húzta, azt azonban tagadta, hogy a most nevezett sértettet leitatta volna, tagadta továbbá, hogy V. Idával nemileg egyáltalán közösült s azt adta elő, hogy az ágyára is azért hivta sértettet, mert ez a részére készített fekhelyet szűknek találta. Jóllehet V. Ida sértett ugy a vizsgálat mint a végtárgyalás folyamán határozottan állította, hogy a vádlott által kínált rumból annyit ivott, miszerint attól elkábult és ily kábult állapotában őt Gy. György az ágyra vágta, majd nemileg közösült; jóllehet sértett anyjának azon vallomása is támogatni látszik j sértett előadását, hogy előtte leánya V. Ida, mindjárt az első kérdőrevonás alkalmával ugy nyilatkozott, hogy Gy. György vádlott közösült vele a tényállásban előadott körülmények között. És jóllehet az 1 n. sz. a. elfekvő orvosi vélemény szerint a sértett által állított időben közösülés hajtatott végre Idán: mindazonáltal, miután az orvosi látlelet felvétele és a cselekmény elkövetése között hosszabb idő telt el, ami a közösülés idejére vonatkozólag levont következtetést bizonytalanná teszi; s miután a 26 n. sz. kir. tszéki orvosvélemény tanúsága szerint különben is gyenge elméjű sértettnek csupán az orvosi látleletre fektetett orvosi vélemény által támogatott vallomása a vádlott általi közösülés tényének megállapítására alkalmas bizonyítékul el nem fogadható, annál kevésbbé, mert nem tekinthető kizártnak, hogy sértettel vádlotton kivül más valaki ne közösülhetett volna: mindezeknél fogva Gy. György vádlottat a btk. 232. §-ba ütköző s a 232. §. 2-ik pontja szerint erőszakos nemi közösülés bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. A kassai kir. Ítélőtábla (1899 nov. 27-én 5,875. sz. a.) a kir. tszék Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. A magyar kir. Curia által (1900 oki. 19-én 791. sz. a.) mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, vádlott bűnösnek mondatik ki a BTK. 232. §-a alá eső erőszakos nemi közösülés bűntettében s e miatt a 92. §. alkalmazásával 1 évi börtönre, a 250. §. alapján 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokok: az eljárás adatai szerint bizonyítva van, hogy az életkorának 15-ik évét már betöltött, testileg jól kifejlődött, de oyenge elméjű V. Ida hajadon sértett, 1898 jun. 3-ika és 4-ike között, sógorának, vádlottnak lakásán ezzel egy szobában töltötte az éjt. Vádlott beismerte V. Ida sértett azon vallomásának valóságát, hogy az éj folyamán ezt rummal itatta, azután magához az ágyba hivta s azt, miután önként odamenni vonakodott, derekánál fogva megfogva átölelte s ágyához maga mellé húzta. Vádlott tagadja ugyan, hogy egyebet is tett volna sértettel; sértett vallomása szerint azonban, elkábulva a rum italtól, vádlott őt, miután megfogta, «az ágyba vágta és vele kétszer elvégezte*. Sértett ezen vallomását támogatja a törvényszéki orvos által június hó 8-án, tehát a vádbeli cselekmény elkövetési idejétől számított negyedik napon s így nem hosszú idő múlva kiállított í ,átlelet, mely szerint sertett combjainak belfelülete oda száradt j vérrel bemocskolva, nemző része pedig oly állapotban találtatott, jj mely pár nappal előbb ellene elkövetett közösülés következtében j jöhetett csak létre. j Minthogy ezek szerint alaposan következtethető, hogy sértett ellen azon idő körül, mikor vádlottal egy szobában hált és pedig gyengeelméjűsége és leittasodása folytán védelemre tehetetlen álla- I potának erőszakos felhasználásával követtetett el a nemi közösülés; fÁLLAS 9ÉSZVÍMT • >IllXü A m. kir. közigazgatási biróság közigazgatási osztályának elvi jelentőségű határozatai. A természetbeni községi közmunka elmulasztott leszolgálása helyett a közmunkának csak egyszeres váltságára követelhető kétszeres váltságának, vagy annak követelése, hogy az elmulasztott községi közmunka fogadott igáserövel a közmunka kötelezett költségén teljesíttessék, törvényes alappal nem bit* (547/1900. K. sz.) Néptanítók által tanítói minőségükben bírt földek után sem a tanító, sem a telekkönyvi tulajdonos iskolafentarto testület községi pótadóval meg nem róható. (778/1900. K. sz.) Miniszteri irodasegédtisztté kinevezett csendőrőrmeslernek nincsen igénye arra, hogy volt csendőrőrmesteri javadalma és az irodasegédtiszti fizetés közti különbözet neki mint személyi pótlék kiutalványoztassék (806/1900. K. sz.) a) Az előző évi államadó az útadó kivetésének nem alapját, hanem csupán kulcsát képezi. b) Valamely ingatlan uj tényleges birtokosa az ingatlan előző évi állami adója arányában kivetett folyó évi utadat akkor is viselni köteles, ha az ingatlannak előző évi állami adóját mée; az ingatlan volt tényleges birtokosa fizette le (2,939/1899. K. sz.) Ha az egyéves ónkéntesi katonai szolgálatra beronult tisztviselő a 8 heti kiképeztetés tartamára esedékes illetmények érintetlen meghagyásának kedvezményében már részesítve lett. e kedvezménynek kétszeres igénybevételére az a körülmény hogy nem egyhuzamban, hanem megszakításokkal tölti el az egyévi ónkéntesi szolgálatot, alapul nem szolgálhat (749T900. K. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny'*-böl. Csődök : Lieber Adolf e., Diósgyőr-Vasgyár, miskolci trvszék, bej. jan 11., csb. dr. Görgey Sándor, tmgg. Breitfeld Antal. — Braun Lipót e., Duna-Szerdahelyi pozsonyi trvszék, bej. dec. 31., félsz. jan. 14., csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Somogyi Bálint. — Hottelmann A. e., Bpest, keresk. és váltótrvszék. bej. jan. 7., félsz. febr. 5., csb. dr. Alcsuthi Ágost. tmgg. dr. Kovách Ernő. — Sohr Jakab e., Horth, egri trvszék, bejjan, 15., félsz. febr. 1., .csb. Kolozsváry József, tmgg. dr.j<onrád Géza. — Hajnaly Ádám o., Nagy-Kikinda. u. o. trvszék. bej. jan. 12., félsz, jan. 19., csb. Kovách Gusztáv, tm«g. Naszády Józsel — Feinsilber Lázár e., Bártfa, eperjesi trvszék, bej. febr. 25., félsz. márc. 18., csb. Demjén Zol tán, tmgg. dr. Glück Jónás. — Perlstein árk, e., Nagy-Kikinda. u. o. trvszék, bej. 25, telsz. jan. 31., csb. Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Kertész Miksa. — Kürschner József e., Tolna-Szántó szegszárdi trvszék, bej. febr. 9.. félsz. márc. 11., csb. dr. Sonnevend Frigyes, tmgg. dr. Tamasko Lajos. — Szelle József e., Arad, u. o. trvszék, bej. jan. 23, félsz. febr. 19., csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Kertész Miksa. Pályázatok: A sz.-somlyói jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 21. Boros-Jenőn kir. közjegyzői áll. dec. 30. — A zalaegerszegi trvszéknél aljegyzői áll. dec. 28. — Az újpesti jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 28. — A galántai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 28. Most jelent meg birák. ügyvédek, közjegyzők és pénzügyigazgatóságok számára: a «Teknikai módszere és eszközei a nagyobb szabású sorrendi tárgyalásoknak)) című szakmunka egymagára önálló egészet képező első kötete. Irta : Kritsa Izidor, csíkszeredai törvényszéki telekkönyvvezető, a ((Telekkönyvi Számtan» szerzője. A hat nyomtatott ív- és öt vezértabellából álló s dr. Perjéssy Mihály, csíkszeredai törvényszéki elnöknek ajánlott könyv ára 2 korona. 5 példány után egy tiszteletpéldány jár. Megrendelhető a szerzőnél a pénz előleges beküldése avagy utánvét mellett. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.