A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 49. szám - A végrehajtási törvény néhány hiányos intézkedéseiről

196 A JOG tekintve pedig, miszerint sértett a közösülés idejében tizennegyedik évét még nem be nem töltötte; tekintve, miszerint a törvényszék meggyőződött róla, hogy sértett 1 esti fejlettsége mellett ma sem látszik a jelzett életkornál idősebbnek és igy vádlott e részben tévedésben nem lehetett; tekintve még, miszerint az orvosi vizsgálat biztos alapot nyújt arra a ténymegállapításra, miszerint sértettel egy-kétszer történt közösülés, vagyis csak vádlott részéről, a ki igy tisztességes leányt használt fel közösülésre; tekintve végül, miszerint a hugycsőtakár a törvényszéki TVOS véleményéhez képest átlag 6 hét alatt gyógyul és igy a btkv. oOl. §. értelmében súlyos testi sértést képez; tekintve, miszerint vádlott koránál és tapasztalatánál fogva tudta, hogy a közösülés saját betegségét a leányra átviszi; • mindezeknél fogva őt a Btkv. 236. §-ban meghatározott megfertőztetés és a Btkv. 301. §-ban meghatározott súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kellett kimondani. A budapesti kir. ítélőtábla (1899. szept. 13-án 10,600) a kir. törvényszék Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. A magyar kir. Curia (1900. okt. 24-én 11,436. sz. a.) által mindkét alsó fokú bíróság Ítéletének részben megváltoztatásával | vádlott cselekményének minősítésénél a BTK. 301. § ba ütköző j súlyos testi sértés büntette mellőztetik, az alsó fokú bíróságok Í által megállapított büntetések a BTK. 236., 250. és §§-ai alapján j szabatnak ki. Egyebekben a kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Vádlott ugyanazon alkalommal, mikor a megfertőztetést elkövette, okozott sértetten hugycsőtakár által 6 hét alatt gyógyult testi sértést; tekintve hogy a bujakór átviteléből kelet- ! kezett ez az egészségháboritás, vádlottnak nem a közösülés köz- > vétlen körén kívül eső más cselekményéből származott, a meg- \ fertőztetéssel egybekötött egészségháboritás pedig ily esetben, j figyelemmel a BTK. 237. §-ban foglalt rendelkezésre is, külön minősítő megállapodás tárgyát nem képezheti, hanem az csak a büntetés kiszabására bir befolyással, ezért mindkét alsó fokú bíróság ítéletének részben megváltoztatásával, a súlyos testi sértés büntette és ehhez képest a bűnhalmazat mellőzendő volt. A büntetésre nézve ennek dacára az alsó fokú bíróságok által megállapított mérték helybenhagyandó volt, mert e helyütt súlyosító körülményül fogadtatott el az, hogy vádlott már büntetve volt és hogy sértetten bujakóros betegséget okozott. A kir. törvényszéknek az a rendelkezése, hogy a lőfegyver által okozott testi sértést, eltéröleg a vádtól, súlyos testi sértés vétségének minősítette s a törvényszéknek hatáskörébe utalta, a BP 269. §-ában említett «áttételt rendelő*, tehát oly végzés, mely ellen a hivatkozott szakasz értelmében a kir. ügyész jogorvoslattal élhet. (Győri kir. tábla 1900. június 19. 1,494. sz. a.) Elutasittatott a semmiségi panasz, mert a védőnek a kiegészítésre irányzott indítványai nincsenek tüzetesen megjelölve; mert a vizsgáló bírónak és jegyzőkönyv vezetőjének, úgyszintén az orvosszakértőknek tanukként való kihallgattatása egyáltalán helyt nem foghat és mert állatorvosnak meghívása az orvosszakértők jelenléte által teljesen feleslegessé volt téve. Nem szolgálhat megsemmisítésre okul az esküdteknek azon határozata, hogy az esküdtek a vádlottat tettességének megállapítása mellett egyidejűleg abban is bűnösnek mondották, hogy j ő tettestársát és a bűnsegédeket a cselekményre felbujtotta, I mert ezzel csak oly tényt állapítottak meg, a mi a tettesség mel- | lett valóban elkövethető volt. (A m. kir. Curia 1900. november 8. 1 9,885/900. sz. a) Megsemmisíttetett az esküdtbirósági egész főtárgyalás, mivel egy az esküdtszékben részt vett esküdt ellen fogházzal büntetendő vétség miatt bűnvádi eljárás volt folyamatban. — Az illető esküdt, a ki a megsemmisítésre okot szolgaitatott, pénzbirsággal büntettetett és a felmerült kölségekben marasztaltatok. (A m kir. Curia 1900. október 23. 9,606/900. sz. a. A törvénynek a semmiségi okokat felsoroló szakaszaira ! való általános hivatkozás nem tekinthető a semmiségi ok meg- ' jelölésének. — E kifejézés «öntudatos, beszámítható állapotban» a főkérdésbe felvétetvén, a tárgyalás adatainak figyelembe vételével az esküdtek nem lehettek tévedésben arra nézve, hogy a beszámithatóságot kizáró okul a védelem vádlottnak nagyfokú ittas állapotát kívánta érvényesíteni. (A m. kir. Curia 1900. augusztus 23. 8,529. sz. a.) Vádlott, noha a sértett fél értesítette volt, hogy a tartozás megfizetésére kért halasztást nem adja meg, s hogy a keresetet ellene megindítja, üzletét a per folyamatba tételéről nyert hivatalos értesítés előtt elidegenítette. Mivel pedig a végrehajtás alkalmával vádlott birtokában lefoglalható vagyon nem találtatott, vádlott a Btk. 386. §-ába ütköző csalásban mondatott ki bűnösnek. (A m. kir. Curia 1900. október 19. 1,532/900. sz. a.) Minthogy a vádlott védője, az esküdtek részére meghatározott kérdésnek és erre adott válasznak az elnök által a főtárgyaláson a vádlott jelenlétében történt felolvasása miatt nem annak megtörténte után nyomban, hanem csakis az Ítélet kihirdetése alkalmával jelentett be semmiségi panaszt, ez a perorvoslat mint elkésett, a BP. 434 §-ának 3-ik bekezdése alapján visszautasittatott. — A beszámítást kizáró okra vonatkozó kérdőpont mellőzése miatti semmiségi panasz elutasittatott, mert a főtárgyalás adatai legkisebb támpontot sem nyújtanak arra nézve és maga a vádlott sem állítja, hogy a vád tárgyát képező cselekmény elkövetésekor, akár vádlottnak, akár másnak személye vagy vagyona jogtalanul és közvetlenül megtámadtatott volna. — Enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelése. (A m. kir. Curia 1900. október 31. 9,757/900. sz. a.) A m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai. Zárlat elrendelése iránti kérvény tárgyában hozott bírót határozatok bélyegmentesek (2,804/1899 P. sz.J Ha az utóörökösök a hagyaték beszavatolása után külön szerződéssel beleegyeznek, •'•ogy az őket utööröklési joggal telekkönyvilcg megillető ingatlanokra az örökös bizonyos összegért a szabadrendelkezési jogot megszerezhesse, mégis olykép, hogy a jelzett megváltási összeg hozaléka életfogytiglan magát az örököst illeti, maga a töke-összeg pedig az örökös ingatlanaira akként biztosíttatik, hogy a telekkönyvi bekeblezésnél az utóörökösi minőség és az utóörökösök neve abban a rendben tiintettetik ki, a mint azt az örökhagyó eredetileg elrendelte : az örökösödési illeték csak az örökös elhaltával irható elő, és pedig annak az utóórökösnek terhére, a ki sorrend szerint az öröklésre hivatva van (35.68/1899 P. sz.) Szántóföldeknél a mezei egerek által okozott károk is adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapásnak tekintendők (9:062/1898 P. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Grünfeld József e., Zala-Sz.-Balázs,:nagy-kanizsai trvs/ék, bej. jan 12., félsz. febr. 4., csb. dr. Neusiedler Antal, tmgg. dr. Ploszer István. — Ifj. Weszely Pál e.. Arad, u. o. trvszék, bej. jan. 30., félsz, márc. 4.. csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Ludig István. — Allerhand Károly e., Uj-Szent-Anna, aradi trvszék, bej. jan. 19., félsz. febr. 12., csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Szalay Arnold. — Szegyakov Milán e., Nagy-Kikinda, u. o. trvszék, bej. dec. 31., félsz. jan. 5., csb. Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Vanó Ignác. — Ifj. Schmidt Antal e.. Zsombolya,.nagy-kikindai trvszék, bej. jan. 15., félsz. jan. 26., csb. Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Reichráth Miklós. — Hartmann Lipót e., Budapest, keresk. és váltótrvszék, bej. jan. 5., felsz. febr. 5., csb. Szüts István, tmgg. dr. Vince Mór. Pályázatok : A temes-kubi ni jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec15. — A pancsovai trvszéknél j e g y z ő'i áll. dec. 15. — A besztercebányai trvszéknél aljegyzői áll. dec. 15. — A lugosi trvszéknél aljegyzői áll. dec. 15. — A trencséní trvszéknél b i r ó i áll. dec. 15. — A szobránci jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 15. — A nagy bittsei bíróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 16. — A székesfehérvári kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. dec. 16. — Az oklándi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 16. — A veszprémi trvszéknél jegyzői áll. dec. 16. — A nagybecskereki trvszéknél aljegyzői áll. dec. 16. — A kaposvári trvszéknél aljegyzői áll. dec 18. — A boros-jenői jbiróságnál albirói áll. dec. 18. — Az aradi-trvszéknél aljegyzői áll. dec. 18. —A sepsisz.-györgyi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 18. — A pancsovai trvszéknél aljegyzői áll. dec. 19. — A karánsebesi jbiróságnál albirói áll. dec. 19. Több évi ügyvédi és közjegyzői gyakorlattal biró közjegyzői helyettes. — a ki németül és tótul is tud, — ezen minőségében alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. Dr. Fáy Ignác, temesvári ügyvéd irodájában ügyvédjelölt, ki a tételes szigorlatot letette és gyakorlattal bir, azonnal vagy 1901 január elsejétől fogva alkalmazást talál. l 1 Most jelent meg birák, ügyvédek, közjegyzők és pénzügyigazgatóságok számára: a «Teknikai módszere és eszközei a nagyobb szabású sorrendi tárgyalásoknak)) cimű szakmunka egymagára önálló egészet képező első kötete. Irta : Kritsa Izidor, csíkszeredai törvényszék: telekkönyvvezető, a «Telekkönyvi Számtan» szerzője. A hat nyomtatott iv- és öt vezértabellából álló s dr. Perjéssy Mihály, csíkszeredai törvényszéki elnöknek ajánlott könyv ára 2 korona. 5 példány után egy tiszteletpéldány jár. Megrendelhető a szerzőnél a pénz előleges beküldése avagy utánvét mellett.