A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 49. szám - A végrehajtási törvény néhány hiányos intézkedéseiről

A JOG 359 Nem képezheti megállapítási kereset tárgyát azon kérdés, hogy valamely kereset, jog elévült-e. (Bécsi legf. Ítélőszék 6,166/99.) Különbözeti ügylet akkor sem perelhető, ha elszámolás, tarozás e osmeres vagy váltói elfogadás esete forog is fenn. (Bécsi legf. ítélőszék 3,941/99.) Ha a közvetítő hozta össze a szerződő feleket, illő kártalanítást igenyelhet azon esetben is, ha megbízója később az ügylet megkötésénél más közvetítő szolgálatait vette is igénybe. (Bécsi legfőbb ítélőszék 6,642/99.) Közli: D>: Oláh Dczsö. bpesti ügyvéd. Sérelem. Az igazságügyminister figyelmébe. A királyi bíróságok és ügyészségek számára 1901-re kiadott naptárban a .védőszentek, rovatában ismét Erdélyország van Erdély helyett nyomtatva. Az igazságügyministérium vigyázhatna, hogy a hivatalosan szerkesztett és kiadott naptár ettől a közjogi incorrectségtől végre megszabaduljon. Irodalom. A járadék birtokok rendszere és alkalmazása Magyarországon. Irta: Dr. Feli ne r Fiigyes. <]elen munka szerzője komoly és alapos tanulmányok alapján foglalkozik hazánk egyik legégetőbb, jövő fejlődésére legnagyobb befolyással biró gazdaságpolitikai kérdésével ; és én szívesen teljesítettem azt a kérését, hogy a jelen munkához ezen néhány bevezető sort megírjam.. Ezekkel a szavakkal fejezi be Hieronymi Károly a Fellner minapában megjelent könyvéhez irt előszavát. Es ezen néhány szóval valóban jól és teljesen kimerítően elemezte ugy a szerzőt mint a müvét. Több ízben volt már alkalmunk a fiatal tudós tevékeny irodalmi működéséről itt ezen rovat alatt értekezhetni, — mind megannyi fontos, a felszínen lévő napi kérdéseket is első sorban érdeklő nagy kaliberű tanulmányról. Most megjelent munkája is épen á tempó jött; országszerte, sőt lehet mondani europaszerte szembe került egymással ádáz tusára készen, két hatalmas gazdasági elv: az agrárizmus és a merkantilizmus. Saját szempontjából jogosult, uralkodni vágyó mindakettő s küzdelmük eredménye különösen Magyarországon a politikai viszonyok exigentiái folytán, kétséges még. Minden pártbeli napi lapok fulmináns vezércikkekben, a gazdasági s kereskedelmi szaklapok tárgyilagos fejtegetésekben igyekeznek a közvéleményt a maguk álláspontjának egyedül helyes és igazságos voltáról meggyőzni s nagyhangú, merész röpiratok jelennek meg ugy az egyik, mint a másik irányban. Es ezenközben elkészül, és a könyvpiacon szerény szürkeségben megjelenik egy higgadt, világos és tárgyilagos, de azért sokat mondó tanulmány, mely nem polemizál és nem pártoskodik, nem kedvez se egyiknek, se másiknak, — hanem analyzál és eredményeket von le, hangzatos szóvirágok helyett tabellákat számit és cáfolhatatlan eredményeket demonstrál. A küzdő felek az uj jövevény láttára megállanak egy pillanatra, «ime a kincsesház, a melyből uj anyagot meríthetünk, mely uj szempontokat tár föl s a régiek felől is jobban kitanít.... És ekképen állván a dolog, valóban nem terjeszkedünk ki ezúttal arra, hogy Fellner könyvét a szokásos sablonos módon <ösmertessük> Szép világos nyelven, classicusan szerény egyszerűséggel megirt jelen műve annyira tele van az aktualitások halmazával, hogy a ki ma a gazdasági helyzetet uraló kérdések felett tiszta tudományos képet akar magának szerezni, amúgy sem kerülheti el, hogy ezt a becses tanulmányt át ne lapozza. Fölhívjuk tehát mi is reá a figyelmet, a nélkül hogy bővebben ismertetnó'k és méltatnók. Alapos tudományos munka az a saját fajsulyánál fogva, — nem szorul dicséretre. Dr. Révay Bódog. Magyar Jogi Lexikon. A Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadásában és a Márkus Dezső dr. szerkesztésében megjelenő «Magyar Jogi Lexikon.-nak immár III. kötete jelent meg, mely =>. Diaeta—Halászati jog címszavak közti óriási anyagot öleli fel. A jogtudomány összes ágaiba tartozó anyag mellett ott találjuk az igazságügyi ügyvitel valamennyi részletkérdését, valamint az ország minden egyes igazságügyi hatóságára vonatkozó tájékoztatást, mindenütt az illető jogforrás pontos és szabatos megjelölésével. S noha a lexikon első sorban a legszorosabb értelemben vett jogtudományra terjed ki: azért a bel-és külföldi közigazgatási jog, valamint a pénzügyi jog kérdéseit is körébe vonta és ezek mindegyikére is feltétlenül megbízható, tömör és szabatos választ ad. A magyar joganyag mellett ott találjuk azonban minden egyes cikkben a római jogra, valamint az összes modern jogokra való utalást, nemcsak a jogforrás, hanem abban az irányban is tájékoztatva a keresőt, hogy melyek a főbb eltérések az egyes jogrendszerek közt, mig az irodalmi rovat a bővebb ismeretek szerzésére mutat utat. A lexikon doldozótársai közt — Endemann Vilmostól, a német jogtudomány e legnagyobb alakjainak egyikétől találunk eredeti cikket (Érték jelentősége a forgalmi jogbanj. A lexikon hátralevő két kötete a jövő őszig okvetlenül megjelenik. Útmutató az útlevél és idegen rendészet kezeléséhez a közbiztonsági közegek használatára. Irta: Kőváry Ottó volt rendőrtiszt. Várnay L. könyvkiadó Szeged. A szerző már azért is érdemes munkát végzett, mert a közbiztonságnak szóban forgó ága rendeletileg mindeddig szabályozva nincsen. Ára egy korona. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara értekezlete. Az ügyvédi kamara értekezletet tart december 10-én, délután 6-órakor a kamara helyiségében. Tárgyai: A nyugdíjügy állásának közlése. 2. Közlés az ügyvédjelölti igazolványokról. 3. A közérdekű választmányi bizottságok működése. Előadó: dr. Nagy Dezső kamarai titkár. 4. Esetleg benyújtott javaslatok és indítványok. 5. Netalán előterjesztendő közérdekű panaszok. Az ügyvédjelölti igazolványok tárgyában a tapasztalt viszszaélések következtében a budapesti ügyvédi kamara választmánya elhatározta, hogy ezen hirdetmény megjelenésétől kezdve most már csak arcképes igazolványokat szolgáltat ki, hogy továbbá 1901. évi január 1-től kezdve a végzések alakjában kiállított! összes igazolványok hatályon kivül helyeztetnek. Éelhivatnak tehát a kamarába bejegyzett ügyvédjelöltek, hogy 1901 január l-ig régi igazolványaiknak uj arcképes igazolványra való kicserélése tárgyában a kamarai irodában (Szemere-utca 10 sz.) a hivatalos órákban (d. e. 9—11. és d. u. 3—5) arcképeik bemutatása és 1 korona dij lefizetése és régi igazolványaik visszamutatása mellett jelentkezzenek. A kir. bíróságokat pedig megkereste a választmány, hogy 1901 január 1-től kezdve az arcképes igazolványok bemutatását az előttük jelentkező ügyvédjelöltektől követelni és az ellenőrzést szigorúan gyakorolni szíveskedjenek. A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége 1900. év január i-töl november 30-ig. I. Elintézésre várt: 9,520 polgári, 1,747 váltó, 143 úrbéri, 735 felülvizsg. sommás, 14,225 büntető, 628 fegyelmi, 466 felszólalási (orsz. gyűl. képv. választ, jog kérdésében), összesen 27,464 ügy. II. Élintéztetett: 6,674 polg., 1,208 vál., 114 urb., 611 fel. som., 10,898 bünt., 530 fegy., 465 félsz., összesen 20,500.111. Hátralék: 2,846 polg., 539 vált., 29 urb., 124 fel. som., 3,327 bünt., 98 fegy., 1 félsz, összesen 7,964. IV. Hátralék-különbözet a mult év ugynezen időszakával szemben: -f 343 polg, -\- 242 vált., + 2 urb., — 1 fel. som., — 748 bűnt., — 15 fegy., — 24 félsz., összesen — 194. A pénzbüntetések, a közadok és a közadók módjára behajtandó egyéb tartozások, különösen a hitközségi adótartozások behajtása tekintetében Magyarország és a külföldi államok között fennálló viszony tárgyában. (Belügyministeri 56,318,1900. B. M. számú körrendelet.) Utasítás kéretett tőlem arra vonatkozólag, hogy a külföldi, különösen ausztriai hatóságok által ott tartózkodott magyar állampolgárokra kirótt pénzbüntetéseknek vagy más, például hitközségi adótartozásoknak esetleg végrehajtás utján eszközlendő behajtása iránt érkezett megkeresések tárgyában a közigazgatási belföldi hatóságok mily eljárást kövessenek ? A felvetett kérdés tekintetében az igazságügyi-, pénzügyi-, és vallás- és közoktatásügyi minister urakkal egyetértőleg tudomás, miheztartás és az alattas hatóságokkal leendő közlés végett a következőkről értesítem a törvényhatóságot: 1. A pénzbüntetések, a közadók és a közadók módjára behajtandó egyéb tartozások tekintetében Magyarország viszonya a külföldhöz — Ausztrián kivül — a következő: Miután az 1878. évi V. t.-cikk 18. §-a szerint más állam hatósága által hozott büntető Ítélet a magyar állam területén nem hajtható végre, a külföldi hatóság által ott megállapított pénzbüntetés, tekintet nélkül az elitéltnek honosságára, Magyarország területén nem hajtható be. Külföldi adótartozásoknak belföldön való behajtása tárgyában tételi.s törvényeink nem tartalmaznak ugyan tiltó rendelkezést; minthogy azonban a nemzetközi érintkezésben általánosan elfogadott szabályul szolgál, hogy az államok a közadók és a közadók módjára behajtandó egyéb (pl. hitközségi) adótartozásoknak kölcsönös behajtása körül egymásnak segédkezet nem nyújtanak, ettől eltérő eljárás a magyar hatóságok részéről csak abban az esetben volna követelhető, ha a külföldi adótartozásoknak belföldön való közigazgatási behajtása tárgyában a tételes törvények, illetve a külföldi államokkal kötött államszerződések kifejezetten rendelkeznének, vagy ha ez irányban valamely külföldi állammal szemben viszonosság volna gyakorlatban. Tételes törvényeink és államszerződéseink azonban külföldi adótartozásoknak behajtása tárgyában egyáltalán nem rendelkeznek és erre vonatkozó viszonosság egyetlen külföldi állammal sincs gyakorlatban. A közadók kezeléséről rendelkező 1883. évi XXXXIV. t.-cikk, mely a közadóknak és a közadók módjára