A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 48. szám - Az ügyvédi nyugdíjintézet kérdéséhez. [Hozzászólás Somogyi Miksa: Az ügyvédi nyugdíjintézet kérdéséhez című cikkéhez. A Jog, 1900. 46. sz. 329-330. p.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 48. számához. Budapest, 19ÍK). december hó 2. Köztörvényi ügyekben. Minthogy a visszavásárlási jog az eladást létesített szerződő félnek olyan személyes joga, mely sem harmadik személyre at nem ruházható, sem harmadik személy jogara ki nem köthető, ebből következik, hogy a visszavásárlási jog az örökösökre át nem száll. A rimaszombati kir. törvényszék (1899. évi aug. 31-én 3,888, sz. a.) B. Mihályné sz. G. Mária felperesnek G. József és neje szül. F. Terézia alperesek ellen ingatlan tulajdonjoga elismerése iránti perében következőleg i t é 11. A kir. törvényszék alperesek birói hatáskör ellen tett kifogásuknak figyelmen kivül hagyása mellett felperest keresetével elutasítja s kötelezi, hogy alpereseknek 108 Irt 30 kr perköltséget fizesse meg. Indokok: Előterjesztette felperes, hogy néh. atyja G. András után a simonyi 133. sz. tjkvben. A + 1. sorsz. a. ingatlanság maradt s minthogy atyja végrendelet nélkül halt el, öt az A. alatt becsatolt családi értesítő szerint András és József testvéreivel e hagyatékból egyenlő rész illeti. A B. alatt becsatolt simonyi 133. tjkv. hiteles másolata szerint az atyai ingatlan fitestvérei közt lefolyt per folytán reájuk egyenlő részekben Íratott át, mivel pedig András testvérével s annak nejével örökrészre kiegyeztek, jelenleg a G. József és neje szül. F. Terézia nevén álló birtokjutalékból illeti meg őt 1 /, rész, vagyis az egész tjkvi birtokrésznek '/' része. Fivérei az atyai adósságokat kifizetvén 160 írttal, reá abból alperesekkel szemben 26 frt 63 kr. esne, de mert alperesek az ő jutalékát 1883. év óta jogtalanul birtokolják és ez által tőle évi 10 frt hasznot elvontak, mi 140 frtot tesz ki, leszámítva ebből 26 ft 62 kr. terhet, követelése 113 ft 38 kr, kérte tehát, hogy alperesek annak tűrésére köteleztessenek, miszerint a simonyi 133. sz. tjkvben a B. 3. és B. 6. alatt felvett ingatlan jutalék 1 " részben az ő nevére tulajdonjogilag bekebeleztessék, továbbá, hogy 113 ft 38 kr. tőkének stbi megfizetésében marasztaltassanak. Annak igazolására, hogy néh. G. András után a jelzett ingatlan maradt, becsatolta felperes a D. alatti örökadás-vevési szerződés másolatát s keresete támogatásául az E. alatti örökátadási szerződést s vitatta, hogy az atyai ingatlan visszavásárlásakor őt 1 r. alperes és András testvére a vételben való résztvevésre felszólították volna, különben is Sz. István a belsőséget örökre visszabocsájtani kötelezte magát. 1. rendű alperes G. József tagadta, hogy néh. atyjok után bármi hagyaték maradt volna hátra. A simonyi 133 sz. tjkvben A — 1. sor. sz. a. ingatlan a B. I. alatti bejegyzésből kitetszőleg a simonyi 106 tjkvből lett adás-vevési szerződés alapján a simonyi 133. számba bejegyezve, testvérük ifj. G. András nevére 1878. évben, vagyis atyjok halála után 6 évvel. Világos tehát, hogy a kereseti ingatlan nem öröklés, de vétel utján lett az ifj. G. András tulajdona, az ő tulajdonába (t. i. I. r. alperes tulajdonába) pedig ennek fele része a B. 3. alatti bejegyzés nem örökösödési, hanerr tulajdon iránti per utján jutott s így abból felperes örökrészt nem követelhetett s neki nem is áll már felerészben nevén az ingatlan, vagyis az egész egy negyede a B. 6. szerinti bejegyzés szerint neje szül. F. Terézia nevén állt, már felperes 3,788/p. 897. számú keresetének benyújtásakor. 1. r. alperes az E. alattit kifogásolta. Annak idején a vissza~vásárl áskor felszólittatott felperes a visszavásárlásban való részvevésre, de ő kijelentette, hogy ő ahhoz semmivel sem járul. — Az ingatlan részvétel utján jutván birtokába, felpereseknek elvont haszonhoz sincs semmi joga; 1. r. alperes a kereseti ingatlannak különben is csak '/4 részben tulajdonosa, -l4 részében H. Julianna, */« részben pedig F. Teréz, ha tehát felperes tulajdon iránt perel, tartozott volna H.Juliannát is mint tulajdonos társat perbevonni, ha pedig örökrészt igényel, kimutatni azt,hogy a kérdéses ingatlan a néh. G. András hagyatékát képezte, ezt azonban ki nem fogja soha mutatni, mert azután semmiféle hagyaték nem maradt, kérte felperest alaptalan keresetével elutasítani stbi. 2. r. alperes G. Józsefné sz. F. Teréz kijelentette, hogy neki a felperesi keresethez semmi köze, mivel ő tulajdonjogát jogszerűen vétel utján szerezte; abból felperes mit sem igényelhet, jogcíme nincs hozzá. Mindenekben csatlakozott 1. r. alperes védelméhez s felperest szintén kérte keresetével elutasítani. Az előadottak után, tekintve, hogy az 1872. évben elhalt felperes és 1. r. alperes atyja G. András után a beszerzett adatok tanúsága szerint hagyaték nem maradt hátra, mivel a D. alatti örök adás-vevési szerződés ezt nem bizonyítja, sőt azt hogy néh. G. András 1868. évben ingatlanait Sz. Istvánnak a visszavásárlási jog kikötésével eladta. Tekintve, hogy a visszavásárlásra 8 év 8 nap lett megállapítva, s hogy 1. r. alperes és András testvére az ingatlant csak 10 év múlva 1878. évben váltották vissza, kifizetvén Sz. István helyett a C. 4. alatti magtári tartozást, vétel utján jutottak az ingatlan tulajdonjogához. Tekintve, hogy a feljegyzett visszavásárlási jog a simonyi 106. sz. tjkvben B. 4. alatt 1876. évben tehát a visszavásárlás előtt már 2 évvel töröltetett. Tekintve, hogy azon E. alatti okirat valódiságát, melyben a néh. G András-féle ingatlanbóli belsőség Sz. István által örökre visszabocsájtandónak van feltüntetve, alperesek tagadásba vették, ugy alak mint tartalom tekintetében kifogásolták, felperes ezen okirat tartalmának valódiságát mivel sem bizonyította. Tekintve továbbá, hogy a visszavásárlás idején felperes fitestvérei által a visszavásárlásban való részvételre a hit alatt kihallgatott G. B. János tanú vallomása szerint felszóllittatván, részt venni nem akart, mely vallomását az F. alatti periratoknál fekvő B. Mihály előtt tett vallomása is támogat; azért, és mivel a néh. G. András után, ki ingatlanait még 1872-ben bekövetkezett halála előtt 1868. évben eladta, semmiféle hagyaték nem maradt s ilyen létezését felperes felhívása dacára sem igazolta ; mivel 1. r. alperes maga is vétel, illetve per, 2. r. alperes pedig szintén jogszerű vétel nem pedig örökösödés utján jutott a kereseti ingatlan jutalékához, s mivel felperes a visszaváltási idő után is a vétel alkalmával felszólítás dacára sem akart, társul szegődve fitestvéreihez, abban részt venni, ugy az azok által megvett s nem örökségként nyert ingatlanból magának részt most már nem követelhet ; ekként pedig a kereshetőségi jogcim beigazolva nem lévén — felperest keresetével elutasítani stbi kellett, annál is inkább, mert a simonyi 133. tjkvben 13. sorszám alatt tulajdontársul bevezetett ifj. G. Andrásné szül. H. J. a perbe be nem vonatott. De elvont haszon iránti keresetével is elutasítandó felperes, mert ilyennek követelhetését alpereseknek is csak vétel s illetve per utján való jogszerű tulajdoni szerződése teljesen kizárja. Nem volt hely adható az alperesi birói hatáskör ellen tett kifogásnak sem, mivel az nem a perfelvételkor, külön beadványban, hanem elkésetten az elleniratban terjesztetett elő. A kassai kir. ítélőtábla i 1899. dec. 11-én 3,230. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét abban a részében, a melyben a kir. törvényszék a bírósági hatáskör ellen emelt kifogást elvetette, felebbezés hiányában nem érinti, felebbezett abban a részében, a melyben az elsőbiróság a felperest a II. r. alperes elleni keresetével egészen, az I. r. alperes ellenében pedig az elvont hasznok iránt támasztott keresetévei elutasította, helybenhagyja; neheztelt egyéb részeiben megváltoztatja s végrehajtás terhével kötelezi az elsőrendű alperes G. Józsefet, hogy a 26 ft 66-"s krnak a felperes által egyidejű lefizetése ellenében köteles a simonyi 133. tlkvben 85 h. sz. a. bevezetett házas beltelek B. 3. r. sz. a. az I. r. alperes nevén álló jutalékának két harmadára, vagyis az egészhez viszonyítva az I. r. alperes nevén álló s/ls jutalékból 2/,2 részre nézve a felperesnek tulajdonjogát elismerni s tűrni, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől 15 nap alatt és a mennyiben a felperes ellenkötelezettségének eleget tesz, ez illetőségére a felperes tuiajdonjoga végrehajtás utján bekebeleztessék. Indokok: a rimaszombati kir. tszék előtt 1899. ápr. 8. 1,250. sz. a. a jelenlegi I. r. alperes pert indítván testvére ifj. G. András ellen, a perben jelesül a keresetben és az eljárás további folyamán a jelenlegi I. r. alperes ismételten elösmerte, hogy a simonyi 133. sz. tjkvben felvett belsőséget és házát atyjuk néhai G. András adta el Sz. Istvánnak, hanem az Sz. Istvánnak arra bekebelezett tulajdonjoga dacára, a színlelt eladást követő időben is atyjuknak birtokában maradt egészen a haláláig. A mostani első rendű alperesnek bíróság előtt tett az a beismerése egyrészt, másrészt a felhívott pernek az a végeredménye, hogy G. József jelenlegi alperes e bizonyított tényállás alapján a simonyi 133. sz. tjkvi ingatlanok fele részét tulajdonul meg is nyerte, azt igazolják, hogy ez a házasbelsőség a közös atyának tulajdona maradt és annak elhunytával annak örököseire szállott. Minthogy pedig Sz. István színleges tulajdonosnak az az eljárása, hogy e részletre egyedül ifj. G. Andrásnak engedett tulajdonjogot a néh. közös apa tulajdonjogára s örököseinek jogaira kihatással nincs, miután ifj. G. András mint egyik örökös jóhiszemű harmadik személynek nem tekinthető, de Sz. Istvánnak rendelkezési joga I nem is volt, ennél fogva a simonyi 133. sz házas telek id. G