A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 47. szám - A hagyatéki eljárás némely hiányairól. Az 1894. évi XVI. t.-c. 120. és 48, §-ai. - A törvénytelen gyemek jogviszonyai a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete szerint

188 A JOG A pozsonyi kir. ítélőtábla (1899. okt. 10-én 2,072. sz. a,) a kir. törvényszék íteletét megváltoztatja és S. András vádlottat a btkv. 215. S ába ütköző hamis eskü bűntettében bűnösnek kimondja és 6 havi börtönre, 100 frt. pénzbüntetésre és három évi hivatalvesztésre itéli. stbi. Indokok: A gyermektartás iránti polgári perben eskü alatt kihallgatva S. A. vádlott azt állította, hogy S. Györgynével sohasem közösült, 1896. július havában pedig súlyos betegségénél fogva egyáltalán képtelen volt nemi érintkezésre. A bűnvádi eljárás alatt beismerte vádlott, hogy 1896. évi július havában özv. F. Györgynével együtt aratáson volt, hogy súlyos betegsége dacára az aratómunkát mint aratogazga vezetni birla és vallomásának későbbi indokolatlan visszavonása mellett beismerte azt is, hogy özv. F. Györgynével nem ugyan 1896. jul. havában, de 6—8 évvel előbb tényleg szerelmi viszonyt folytatott. A végtárgyalás alatt tett ez a beismerése nyilván kiegyenlítetlen eüenmondásban áll a polgári perben eskü alatt tett azzal a vallomásával, mely szerint özv. S. Györgynével soha sem közösült, ma pedig ez a beismert tény azért foglal magában a polgári ügy lényegére vonatkozó valótlan bizonyítékot, mert előző szerelmi viszonyának elhallgatása által a vádlott oly körülményt vont el a bírói mérlegelés alól, mely lényegesen közrehatott arra, hogy az 1893. évi XVIII. t.-c. 96. és 64. §-ban meghatározott jogszabályok alkalmazásánál a bíróság S. Andrást mint alperest meghiteltesse és a per tárgyának eldöntését az ő vallomására alapítsa. Minthogy pedig ezenfelül S. Gyula körjegyző és S. András községi bíró agálytalan tanuk vallomásával van bizonyítva, hogy a gyermektartás iránti megpereltetésekor S. András vádlott a községi elöljáróság fennebbi tagjainak közreműködését kérte ki arra, hogy a per tárgya közte és özv. F. Györgyné között barátságosan rendeztessék, mikor is mindkét tanú előtt beismerte, hogy az aratáskor özv. F.-nével közösült, minthogy az ügynek bíróságon kívül rendezésétől a vádlott, S. Gyula előtt tett nyilatkozata szerint, azért állott el, mivel özv. F. Gy.-né másokkal" is közösült, míg L. András előtt azt hajtogatta, hogy mivel a gyermek fogamzása az aratás előtti időre esik, ő pedig csak az aratáskor érintkezett nemileg özv. F.-nével, neki rendezni valója nincsen; továbbá minthogy az a körülmény, hogy S. András évszám szerint nem részletezte a tanuk előtt közösülésének idejét, kétségessé nem teheti azt hogy a községi elöljárók segélyének igénybe vételekor azt a gyermektartási pert akarta rendezni, melyet az 1896. évi aratáskor történt teherbe ejtése címén F. Györgyné 1897. évben támasztott, miből következően vádlottnak Sch. Gyula és L. András tanuk előtt tett kijelentései csak az 1896. évi aratás idejére vonatkozhattak ; végül minthogy vádlott emlékező tehetségének gyöngeségére és közösülési és nemzési képtelenségére vonatkozó védekezését a törvényszéki orvos megcáfolta, mindezeknél fogva bebizonyitottnak veendő, hogy az ellene indított gyermektartási perben, annak lényeges körülményeire nézve, a vádlott eskü alatt hamis vallomást tett. A büntetés kiszabásánál a feddhetetlen előélete, a polgári per tárgya által családi életében való meghurcoltatás veszélye és ez által előidézett álszégyen enyhítőén mérlegeitettek, mig sértett kártérítési igényének érvényesítése az ügy természetéhez képest polgári perutra tartozik. A m. kir. Curia (1900. évi okt. 11-én 69-í. sz. a.) által a kir. ítélőtábla ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Arra nézve, hogy vádlott a kiritikus időben, 1896. júliusban, a sértettel közösült volna, az elsőbiróság helyes megállapítása szerint nincs kellő bizonyíték, vádlottnak erre nézve eskü alatt tett vallomása tehát nem bizonyult valótlannak. Az, hogy vádlottnak a kritikus időt évekkel megelőzőleg sértettel szerelmi viszonya volt, bizonyítva van vádlottnak vizsgálati vallomásával, melyet a végtárgyaláson indokolatlanul majd visszavont, majd fentartott. Ámde az előbbi közösülés ténye nem vonatkozik a felek között folyt polgári pernek lényeges körülményeire ; e per ugyanis kizárólag azon kérdés körül forgott, hogy vádlott 1896. július havában közösült-e sértettel s hogy az 1897. április 5-én született gyermek a vádlottól származónak vélelmezendő-e. Az állítólag 1895-ben történt közösülés tehát a polgári per kimenetelére lényeges körülmény nem lehet. A kir. ítélőtábla ítéletének az az indokolása, hogy ez az adott esetben azért volt lényeges körülmény, mert a polgári biró, ha az előbbi közösülés bizonyítva lett volna, esetleg nem alperest, hanem felperest hallgatta volna ki eskü alatt, csak feltevés. Azt, hogy a polgári perben miért bocsáttatott alperes az eskü alatti kihallgatásra, világosan megmondják a polgári per indokai. Minthogy ezek szerint a vádlott eskü alatti vallomásának az a része, hogy a sértett féllel sohasem közösült, nem vonatkozik a polgári per lényegére s így a BTK. 215. §-ának, illetve az 1893 : 18. t.-c. 221. §-ának esete nem forog fenn: a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék itélet hagyatott helyben. Az itélet ellen intézett semmiségi panaszt visszautasító albirosagi végzés ellen bejelentett felfolyamodás felülvizsgálására az a bíróság illetékes, amelyiknek hatáskörébe a semmiségi panasznak felülvizsgálása tartozik. (A m. kir. Curia 1900 október 11*8,324- sz. a.i ^ Kivonat a „Budapesti Közlönya-böl. Csődök : Braun Adolf e., Jász-Alsó-Sz-György. szolnoki trvszék, bej. jan. 15., félsz. febr. 15., csb. dr. Haraszty Emil. tmgg. dr. Friedvalszky János. — Klein Jakab e., Jászbere'ny, szolnoki trvszék, bej. jan. 8.. félsz. febr. 8., csb. dr. Haraszty Emil, tmgg dr. Streitmann Gyula. — Szunyogh Ferenc e., Szerencs, s.-a.-újhelyi trvszék. bej. dec. 20.. félsz, jan. 21., csb. Chanáth Miklós, tmgg. dr Kovács Gábor. — Etter Lujos e., Nagy-Szeben, u o. trvszék, bej. jan. 10., félsz. jan. 22., csb. Bán Ferenc., tmgg. dr. Bordán János. — Kovács Dániel e.. Tisza-Polgár, nyíregyházai trvszék. be . dec. 18., félsz. jan. 9., csb. dr. Virányi Dezs i, tmgg. Polonkay Endre. — Breuer Lipót e., Kismarton, soproni trvszék, bej. jan. 14., félsz jan. 28.. csb. Gulyás Dezső, tmgg. Szenté Pál. Pályázatok : A karánsebesi jbiróságnál biró i áll. dec. 1. — A csáki-gorbői jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 2. — A pécsi jbiróságnál albirói áll. dec. 4.- A bánffy-hunyady jbiróságnál alj egy zői áll. dec. 4. — A mármaros-szigeti jbiróságnál albirói áll. dec. 5. — A nagykikindai trvszéknél albirói áll. dec. 5. — A kassai jbiróságnál albirói áll. dec. 5. — A nagy-kikindai trszvéknél aljegyzői áll. dec. ö. — A billédi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 5.— A szerencsi jbiróságnál bírói áll. dec. 6. — A berettyó-ujfalui jbiróságnál b i r ó i áll. dec. (i. Több evi ügyvédi és közjegyzői gyakorlattal biro közjegyzői helyettes, ezen minőségeben alkalmazást keres. Cím a kiadóhivatalban. Egy ügyvédjelölt, a ki különösen váltó, telekkönyvi és végrehajtási ügyekben teljes jartassáijal bir, egy vidéki ügyvédi irodában 150 korona havi fizetés mellett azonnal alkalmazást nyerhet. Bővebb értesítést ad a kiadóhivatal. 1—1 Közjegyző-helyettes olyan irodába óhajt lépni, hol több évig alkalmazást talál. Cim a kiadóhivatalban. 1—1 A vonatok indulása Budapest ny. p. udvarról. Érvényes 1900. október hó 1-től. Délelőtt L00 Bécs, Berlin, Páris, Ostende, London, 5 55 Palota-Újpest, 6-35 Cegléd, Szolnok, 6 45 Esztergom, 6'55 Palota-Újpest, 705 Lajozmizse, 7 30 Zsolna, Berlin, 8-00 Bécs, 815 Temesvár, Orsova, 8'30 Temesvár, 9 15 Palota-Újpest, 9 25 Bécs, Berlin. Délután 12 05 Cegléd, Szolnok, 1215 PalotaÚjpest, 12-25 Nagy-Maros, 12 50 Dorog, 115 Palota-Újpest, U45 Bécs, Páris, 2 05 Pilis-Csaba, 220 Érsekújvár, 2 25 Palota-Újpest, 2-30 Bukarest, 2 40 Esztergom, 245 Cegléd, 255 Lajosmizse, 4 25 Szeged, 4 30 Palota-Újpest, 4-50 Nagy-Maros, 6-00 PalotaÚjpest, 6'20 Párkány-Nána, 6-40 Esztergom, 700 Verciorova, Bukarest, 7-20 Lajosmizse, 7.40 Palota-Újpest, 9'05 Zsolna, Berlin, 9 35 Bécs, 10-05 Szeged, Verciorova, Bukarest, 1040 Vác, 11-20 Belgrád, Konstantinápoly, 130 Bukarest, Konstantinápoly. A vonatok érkezése Budapest ny p. udvarra. Érvényes 1900. október hó 1-től Délelőtt 1250 Konstantinápoly, Bukarest, 5-40 Palota-Újpest, 6 20 Vác, 6 30 Szolnok, Cegléd, 6 40 PalotaÚjpest, 6 50 Bécs, 7'15 Bukarest, Verciorova, 7-25 Dorog, 7*35 Palota-Újpest, 7'45 Berlin, Zsolna, 7 50 Lajosmizse, 815 PárkányNána, 8-25 K.-K.-Félegyháza, 8 35 Esztergom. 1010 Palota-Újpest, 10-55 Szeged, 1105 Érsekújvár. Délután 1255 Palota-Uipest, 125 Bukarest. 150 Páris, Bécs, 158 Palota-Újpest, 305 PalotaÚjpest, 315 Lajosmizse, 4-00 Nagy-Maros, 4-20 Szolnok, Cegléd, 4-35 Esztergom, 5 45 Palota-Újpest, 605 Bécs, Berlin, 6 50 PalotaÚjpest, 7'00 Temesvár, 7-40 Orsova, Temesvár 815 Pilis-Csaba, 8-25 Palota-Újpest, 8-45 Nagy-Maros, 9 00 Bécs, 9 10 Esztergom', 9 25 Berlin, Zsolna, 9'58 Szolnok, Cegléd,-ll-00 London, Ostende, Páris, Berlin, Bécs, 1110 Lajosmizse, 11-20 Konstantinápoly,Belgrád. Most jelent meg bírák, ügyvédek, közjegyzők és pénzügyigazgatóságok számára: a «Teknikai módszere és eszközei a nagyobb szabású sorrendi tárgyalásoknak)) cimű szakmunka egymagára önálló egészet képező első kötete Irta : Kritsa Izidor, csíkszeredai törvényszék: telekkönyvvezető, a ((Telekkönyvi Számtana szerzője. A hat nyomtatott iv- és öt vezértabellából álló s dr. Perjéssy Mihály, csíkszeredai törvényszéki elnöknek ajánlott könyv ára 2 korona. 5 példány után egy tiszteletpéldány jár. Megrendelhető a szerzőnél a pénz előleges beküldése avagy utánvét mellett. IMIM Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3 P4LUI K*SlVÍMTTlJtSA*£u HTOMDÁJA BUDJkPMTBN