A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 45. szám - A postajövedéki kihágások. [2. r.]

A JOG 327 Az ugyved saját személyében felelős a tanú-és szakértő­dijakért ép oly mértékben, mint az általa képviselt fél. (Teljes ülési határozat Bécsi legfőbb Ítélőszék -106/99.) Külföldi nőnek szerződési képessége még ha a belföldön él is, a külföldön élő férj hazájának joga szerint bírálandó el. (Bécsi legfőbb ítélőszék 7,27(í'99.1 Villanyos áramnak meghatározott évi átalányösszegért való szállítása nem munkaszerződés, hanem szállítás, illetve adás­vétel. Egyéb megállapodás hiányában a villanyos társaság azon esetben, ha az esedékes átalányösszeg meg nem fizetése miatt az áramszállítást beszünteti, a szünetelés idejére a kikötött árat nem követelheti, de jogosítva van a szerződés teljesítését és kár­térítést követelni. (Bécsi legfőbb ítélőszék 8,397/99.) A végrehajtásilag letiltott követelés esedékesség napján birói letétbe helyezendő, hogy ez által az adós a késedelem következ­ményeitől meneküljön; nem szükséges a letiltás feloldását bevárni, ha a hitelezőnek a követelés kifizetéséhez való hozzájárulása bíró­ságon kívül igazoltatik; ez esetben birói átruházás sem szükséges. (Bécsi legfőbb ítélőszék 10,795 900.) A választott bíró az általa elfogadott birói tisztről való iga­zolatlan lemondása esetén kártérítési kötelezettséggel tartozik. (Bécsi legfőbb ítélőszék 10,249/99.) Közli: Dr. Oláh Dezső. bpesti ügyvéd. Az osztrák birodalomban működő rabsegélyzö egyletek 1899. évi működéséről az osztrák Igazságügyi Közlöny a követ­kező kimutatást közli. (E kimutatásban a Krajnában megalakult rabsegélyzö egylet adatai még nem foglaltatnak benn.) Tagjaik száma 13,795. Vagyonuk 422,022 kor. 83 fii. A tagok részéről befolyt évi járulékok összege 39,268 kor. 48 fii. Subventio és ajándék címen befolyt 30,072 kor. 58 fii. Az egyletekhez fordul­tak segélyért 2,932-en. Segítséget nyertek 2,267-en. Elhelyeztettek 584-en. Ruházatot, szerszámot kaptak 498-an. Pénzt kaptak 1,780-an. Összesen 26,948 kor. 8 fii. osztatott ki. Egyéb segítségben része­sültek 238-an. Rendőri felügyelet dolgában közbenjártak az egyle­tek 13 esetben. Ezenfelül a bécsi, cseh-leipai, brünni, leitmeritzi és piseki egyletek a fogságban lévő rabok családját is támogatták, így a bécsi egylet 529 családot 13,809 koronával. Nyílt kérdések és feleletek. Az elmozdított igazgatóság kimozditása. A társulat közgyűlése elmozdította a régi igazgatóságot és ujabb igazgatóságot rendelt ki. Az igazgatóság azonban nem léphet birtokba, mert a régi igazgatóság vonakodik az üzletet átadni. Erről az uj igazgatóság jelentést tett a szombathelyi törvényszék, mint kereskedelmi bíróságnál, a mely az ügyben a következő végzést hozta: <A kir. törvényszék ezen jelentés alapján értesiti a Szom­bathelyi légszeszvilágitási társulat igazgatóságát dr. K ne bel Kornél ügyvéd, igazgatósági tag utján, hogy a részvénytársaság­hoz tartozó vagyontárgyaknak és a gyár üzemének az előbbi igazgatóság által való átadása tárgyában ennek megtagadása esetén a kereskedelmi bíróság hivatalból közbe nem léphet, mert erre az 1«75. évi XXXVIII. t.-cikk IV. és VI. fejezeteiben tör­vényes intézkedés nincs, de a részvénytársaság igazgatósága az emiitett törvény értelmében mindenesetre kötelezve van a társaságot érhető károk elhárítására a szükséges intézkedéseket felelősség terhe alatt megtenni s a fenforgó ügyet, a mennyiben annak elintézése a közgyűlés elé tartozik, határozathozatal végett a közgyűlés elé terjesztenie Mily törvényes eszközökkel lehetne már most az elmozdí­tott igazgatókat ki is mozdítani ? Aliquis. Irodalom. Nemzetközi fuvározási jog. Irta: Dr. Baumgarten Nán­dor bpesti ügyvéd. Singer és Wolfner kiadása. Értékes művel gazdagította monográfiákban annyira szegény szakirodalmunkat a fiatal jogásznemzedéknek egy kiváló tagja, kinek nem egy, nagy tudásra valló cikkét láttuk már hazai és külföldi (szaklapokban. Nagy fontosságú tárgyat vett vizsgálat alá a szerző, midőn a nemzetközi magánjog első codificatióját: a berni egyezmény fejtegetését tűzte ki müve céljául. Ösmerteti első sor­ban magát az 1892: XXV. törvénynyel becikkelyezett nemzetközi egyezményt, részletesen feldolgozván az egyezményt előkészítő berni értekezletek tárgyalásai által nyújtott anyagot; figyelembe veszi továbbá az 1896. évi párisi revisionáiis értekezletet és ered­ményét: az 1898. jun. 16-iki pótegyezményt, mely még ugyan nálunk nem vált törvénynyé, de előreláthatólag közel jövőben azzá lesz. A mű nem követi szolgai módon a berni egyezmény egyes szakaszait hanem a nemzetközi fuvarozási jognak systematikus feldolgozását adja. Az első fejezetben bevezetésként a fuvarozási I ügylet, a vasúti fuvarozás és a nemzetközi vasúti fuvarozás fogal­mait fejtegeti; majd a berni egyezmény keletkezésének történetét, alkalmazási körét és időbeli határait ösmerteti. A második fejezet a fuvarozási szerződés megkötését tárgyalja. A harmadik fejezet a fuvarozási szerződésből eredő jogok és kötelezettségekről szól; a negyedik fejezet a szállításban részes vasutak egymásközti jog­viszonyát tárgyalja; az ötödik fejezet a perjogi szabályokat adja elő; végül a mű utolsó fejezete a központi hivatal célját, szerve­zetét és működését ösmerteti. Széles forrástanulmány, a szakirodalom alapos ösmerete jellemzik e müvet, melyet a gyakorló jogászra nézve különös becsessé tesz azon körülmény, hogy benne hazai judicaturánk szinte páratlan lelkiismeretességgel van összegyűjtve. Melegen ajánljuk ez alapos, jól megirt művet a jogászközön­ség figyelmébe. o. d. Kisebb bűnügyek felebbvitele. Gyakorlati kézikönyv birák, ügyészik, ügyészségi megbízottak, ügyvédek és felek részére. A bűnvádi perrendtartás és a vonatkozó törvények s i rendeletek, valamint a bűnvádi perrendtartás indokolása alap­ján irta: K. Nagy Sándor, pestvidéki kir. törvényszéki bíró. Buda­pest, Franklin társulat. 1901. ara egy kor. 60 fillér. Kétségte­len, hogy azon kisebb bűnügyek száma, melyekben elsőfokulag a kir. járásbíróság, másodfokon pedig a kir. törvényszék, mint felebbviteli büntető bíróság ité', jelentékenyen meghaladja a más­féle bűnügyek számát, mióta az 1897. évi XXXIV. t.-cikk a járás­bíróságok, és a Bp. 545. §-a a törvényszékek hatáskörét nagy , mértékben kiterjesztette. Minthogy e kisebb bűnügyek felebbvi­j telének szabályai a Bp.-ban és a rávonatkozó törvényekben s rendeletekben el vannak szórva, szerző a jogkereső közönséget a fáradságos kereséstől megkímélendő, az egy ügyre, vagy tételre vonatkozó szabályokat csoportosította s a Bp. indokolásából vagy más törvényekből merített adatokkal is megvilágította. Nincs kétség a felől, hogy a könyv kitűnő szolgálatokat fog tenni használóinak s ujabb érdemeket szerez a büntetőjogi irodalom terén amúgy is régebben kiváló szerzőjének. Gyakorlati útmutató a községi jegyzőknek megengedett magán-munkálatok teljesítéséhez. Irta : M a k a y István, községi jegyző. A m. kir. belügyministerium által 105,397/IV. sz. a. ajánlva. Budapest, 1900. Hornyán szky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája. Ara 3 korona. E kézikönyv a községi jegyzők által magánfelek részéről kapott megbízás következtében teljesí­tendő írásbeli munkálatokat tárgyalja, különös súlyt helye:ve arra, hogy minden lehető esetre példa álljon rendelkezésre az eljá­rási mód leírásával és fogalmazási mintákkal. Klasszikus bünperek. Irta: Lucián. Budapest, 1901. Politzer Zsigmond és fia kiadása. A humoros mű, melyet szerzője Eötvös Károlynak, a, «magyar humor fővajdájá>-nak ajánl, kacagtató anakronizmusai­val kitűnő szórakozást nyújt. Olvashatjuk benne Dávid király, Szókratész, Páris, Shylok, Medea, Brutus, Borgia Lucretia, Faust, Don Quijote és Herostratus bünpereinek felújítását a buda­pesti törvényhatóságok előtt. Ott, a hol alkalma nyílik, a szatírának is igen ügyesen ad hangot a szerző. A könyv ára 2 korona. Vegyesek. Közjegyzők kongresszusa. A magyarországi kir. közjegyzők a közjegyzői intézmény fönnállásának 25-ik évfordulója alkalmából általános országos közjegvzői kongresszus egybehivását határozták el: hogy a 25 éves közjegyzői gyakorlat tapasztalatai alapján az intézménynek bajait megbeszéljék, ezek orvoslásának eszközeit megjelöljék és a szükséges reformjavaslatokat megtegyék. A kon­gresszus folyó évi december 8-án és 9-én lesz Budapesten. Rész­vételét a magyarországi közjegyzők legnagyobb része már előre bejelentette. A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége 1900. évi január hó i-töl október 31-ig. I. Elintézésre várt: 8,999 polgári, 1,642 váltó, 135 úrbéri, 666 felülvizsgálati sommás. 13,589 büntető, 569 fegyelmi, 462 felszólalási (orsz. gyül. képviselő-válasz­tás jog kérdésében), összesen 26,062 II. Elintéztetett: 5,938 polgári, 1,049 váltó, 98 úrbéri, 554 felülvizsgálati, 9,819 büntető, 455 fegyelmi, 317 felszólalási összesen 18,229 ügy. III. H átralék: 3,061 polgári, 593 váltó, 37 úrbéri, 112 felülvizs­gálati, 3,770 büntető, 115, fegyelmi, 145 felszólalási, összesen 7,833. IV. Hátralék különbözetamult év ugyanezen időszakával szemben: polgári + 329, váltó -f- 239, úrbéri + 4, felülvizsgálati — 27, büntető — 953, fegyelmi—10, felszólalási — 3, összesen — 421. Altalános erkölcsi bizonyítvány kiállítása Budapest székes­fővárosban nem az államrendőrség, hanem a kerületi elöljáróság hatáskörébe tartozik. (A belügyministernek 68,092/1900. sz. a. a székesfővárosi államrendőrség főkapitányához intézett rendelete.) A Cimed által K. Ferenc budapesti lakos részére kiállított erkölcsi bizonyítványt, melyben feltüntette, hogy nevezett egyén a budapesti kir. büntető járásbíróságnak 1894. évi 18942. sz. Ítéletével lopás vétsége miatt egy napi fogházra Ítéltetett, K. Ferenc panasza folytán felülvizsgálván, ezennel megsemmisí­tem s (Címedet) felhívom, hogy nevezettet utasítsa, miszerint a kivánt általános erkölcsi bizonyítvány megszerzése céljából a

Next

/
Oldalképek
Tartalom