A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 45. szám - A postajövedéki kihágások. [2. r.]

326 A JOG Ezekből látható, hogy milyen rettenetes apparátussal dolgoznak ezekben a 10 filléres postajövedéki kihágási ügyekben. Három administrationalis ágat vesz igénybe: a kereskedelmi minisztériumét, mert a postaintézmény ő alá tartozik ; a pénzügyministeriumét, mert a jövedéki vizsgálatot a pénzügyi közegek vezetik keresztül és az igazságügyministeriumét, mert az ítélet meghozására a kir. törvényszék és kir. ítélőtábla mint jövedéki büntető bíróság illetékes. És kérdjük, vaj jon érdemes-e 10 fillérért annyi hatóságot foglalkoztatni, annyi zaklatásnak kitenni a feleket, és az á'talános modern jogi elveket annyira a fejük tetejére állítani ? Hiszen az államkincstár abból a bagatell pénzbüntetésből ugy is alig részesül, mert a pénzbüntetés javarésze a pénzügyőrt vagy felfedezőt illeti tettenérői jutalék címén. És különben is a legtöbbször a félnek csak hült helye található, míg az ítélet jogerőre emelkedik. És az általános ismert dolog, hogy ezek a tettenérői jutalékok igen sok esetben igazságtalan tulbuzgalomra sarkalják a pénzügyőrséget, a mi nemcsak a pénzügyi administratiónak költi rossz hirét, de a pénzügyőrségnek mint testületnek erkölcsére is kihat. Minden gondolkodó ember kénytelen meghajolni azon igazság előtt, hogy azokban az esetekben, a melyekben a • ettes levelet tesz az elexpediálandó csomagba, többnyire nincs tudatában annak, hogy ő kihágást követ el. Tehát a kincstár megrövidítésére irányuló szándékról ilyenkor nem lehet szó. Már pedig nem hisszük, hogy kihágásra irányuló szándék nélkül az elitéltetésnek büntetőjogi kritériuma meg volna. A gyakorlati életből azonban nagyon jól tudjuk, hogy a pénzügyőrök rendkívüli szorgalommal vadásznak a csomagokra, hogy azokban leveleket konfiskáljanak. A pénzügyi közegek buzgalmát már meg is sokalta a posta (a közönségről már nem is beszélünk) ugy annyira, hogy a kereskedelmi minister át is irt a pénzügyministerhez, hogy a forgalom szabályszerű lebonyolithatása végett utasítsa a pénzügyi köze- | geket, hogy a kutatások buzgalmában tartsanak határt. Persze. . . persze. . . Hanem nagyon bajos ezt a határt megvonni. Nem is azt tartjuk mi a helyes megoldásnak, hogy a jövedék körül az ellenőrzést lazítsuk. Egészen mást. Töröljük ki a kihágások rettenetes lajstromából ezeket a most felsorolt j postajövedéki kihágásokat. Mondjuk ki, hogy a csomagba szabad levelet tenni. Hiszen a legtöbb esetben a levél a csomagnak csak magyarázója. És sokszor a csomagot e magyarázat nélkül meg sem lehtt érteni. Hiszen már átlátták úgyis, hogy hiba van a kréta körül, a mikor a kereskedőknek megengedték, hogy csomagjukhoz számlát csatoljanak. Már pedig a számla is írásbeli közlemény. Nem gazdagszik meg a kincstár azzal a pár fillérrel, a mit ezen a címen bevesz. Sőt ráfizet. Mert az a munkaerő, az a tinta és egyéb írószer, a melyet ezen kihágási esetek elintézésével elfogyaszt, meghaladja a hajhászott kincstári követelést. A kincstár károsodásán kivül pedig a felet is elkeseríti, esetleg kiteszi a fogházbüntetés következményeinek, mert ha nem képes lefizetni a kirótt 2 korona 10 fillért (a mi a mai általános szegénység közepette nem oly lehetetlen), azt fogházbüntetésre kell átváltoztatni. Nagyon kegyetlennek tartjuk az absolut korszaknak eme szomorú maradványát. Ki kell törölni a magyar jogból. Az 1899. évi fogyasztási adó törvények büntető határozatai már modernebb felfogást mutatnak. A legraffináltabb csempészt is, ha a kincstár határozott megrövidítésére irányzott szándékkal követett el — mondjuk — szeszjövedéki kihágást, a megrövidített adó négyszeresével büntetik, — azt a szegény tudatlan parasztot azonban, a ki jóhiszemüleg levelet tesz be feladott csomagjába, a megrövidített illeték húszszorosával sújtják. Hol itt az arány ? Hol az igazság ? Újra hangsúlyozzuk, hogy meg kell szüntetni az itt felsorolt postajövedéki kihágások káros fajtáját. Ha már a kereskedelmi- vagy pénzügy-minister nem akarja a kihágások ezen nemét ingyen megszüntetni, ugy induljanak ki inkább abból a suppositióból, hogy minden csomagban levél van, illetve adná meg minden csomagnak azt a jogot, hogy levelet tartalmazzon, és ennek ellenértéke fejében inkább emelje fel mérsékelten a vitelbért. De ha ingyen is adják meg a publikumnak ezt a jogot, akkor sem károsul meg a kincstár. El tudunk mi képzelni a huszadik századba illő postajövedéki kihágási eseteket. El tudjuk képzelni, hogy pl. egy magáncég «m. kir. törvényszéki központi irománytár» cim alatt ezer és ezer üzleti levelet küld portómentesen. Es el tudjuk képzelni a mcdem kor számtalan szédelgéseit, a melylyel a postát megkárosíthatják. Az ilyen kihágásokat erélyesen kell üldözni. Har.em az előzőleg ismertetett kihágási eseteket (a melyek határozottan több mint 99%-át adják a mai postajövedéki kihágásoknak) el kell pusztítani a föld színéről. Mielőtt lezárnánk jelen értekezésünket, nem akarjuk elhallgatni azt a haladást sem. a melyen az 1850. évi császári posta-patens napjainkig végig ment. Cikkünk elején ugyanis idéztük a pátens 27. §-át, mely szerint a levél után járó büntetés « egy pengő forint » Midőn pénzszámilásunk az o. é. forintra ment át. konstatálták, hogy a pengő forintnak az értéke 5 krajcárral nagyobb, mint az o. é. forintnak és igy a büntetést o. é. 1 frt 05 krra változtatták át. Most — minthogy koronákban beszélünk, a büntetés 2 korona 10 fillér. Nem tudjuk, hogy az az anekdota, a mely arról a bizonyos gombról szól, a melyikhez a kabátot akarják készíteni — nem ettől a pátenstől, és annak történetétől vette-e eredetét? Belföld Hazai bűnügyi adatok. Az elmúlt esztendőben, vagyis 1899-ben, bűntettért és vétségért az egész országban elitéltek 120,664- embert. Legtöbbet ítéltek el becsületsértésért és rágalmazásért (37,684), továbbá lopásért (26,012), súlyos testi sértésért (19,326) s könnyű tesit sértésért (14,205). A királyi járásbíróságoknál elitélt 91,549 ember közül legtöbbet (39,530-at) a legrövidebb ideig (1 —14 napig) tartó fogházbüntetéssel fenyítettek, de csaknem annyi (39,273) a csupán pénzbüntetésre ítéltek száma is. Hat hónaptól egy évig terjedő fogházbüntetést már mindössze 11 elítéltre szabtak ki. A királyi törvényszékek Ítéleteiben a legnagyobb szerep a 6 hónaptól rgy évig terjedő börtönbüntetésnek jutott. Ily büntetést kapott ugyanis az összes elitélteknek 22 3 százaléka. Fegyházbüntetéssel 2,001 egyént sújtottak; a büntetési tételek itt is a minimum felé hajlanak: 1,557 vádlottat két évtől öt évig terjedhető fegyházra ítéltek. Börtönbüntetéssel 8,440, fogházbüntetéssel 16,252 egyént fenyítettek; államfogházbüntetést 370, csak pénzbüntetést 2,043 egyénre szabtak ki törvényszékeink; halálra az Ítélet 9 esetben szólt, de a kir. kúria a halálbüntetést egy esetben sem hagyta jóvá. A bűntettesek közt sokkal nagyobb a férfiak, mint a nők aránya; nálunk körülbelül háromszorosa, a mennyiben 100 elitélt közül 74-14 a férfiakra, 25'86 a nőkre esett. Családi állapotukat tekintve, az elitéltek közt aránylag több volt a nőtlen, vagy hajadon s kevesebb a házas, mint a 16 éven felüli népességben. A legtöbb bűntettes 24—30 évesek korosztályából kerül ki, utána a legtöbb 31—40 évesek közül. A többi korosztályok már tetemesen csekélyebb arányban részesednek a bűnösök sorában. Hogy az elitéltek közt az irni-olvasni tudók számaránya, a mely az 1891—1895. évek átlagában csak 47 850/0 volt, 1899-ben már 5244%-ra nőtt, azzal áll összefüggésben, hogy ugyanez idő alatt az irni-olvasni tudók számaránya is növekedeit. A törvényszékeknél elitéltek sorában a visszaesők száma az előző évekhez képest némileg emelkedett. 1896-ban 100 elitélt férfi közül 78, 100 elitélt nő közül 81 volt büntetlen előéletű, 1899-ben 74 férfi, illetőleg 79 nő. A kihágási ügyek évről-évre erősen szaporodnak, a mi kétségen kivül összefüggésben áll azzal, hogy évről-évre növekedik a kihágásokat statuáló jogforrások száma. Az 1899. év folyamán elintézett 399,353 kihágási ügyben 382,890 egyént marasztaltak el, 14,00C-rel többet, mint 1898 ban. A kihágási ügyek nagy csoportjából öt neme a kihágásoknak vonja magára figyelmünket, az elitéltek nagy számánál fogva. Pusztán az erdőrendőrségi törvény ellen elkövetett kihágásért 92,878 egyént, az összes elitéltek több mint 24 százalékát Ítélték el. Az 1898-ban ugyané kihágásért megbüntetett egyének száma a százezret is meghaladta. A hatóságok és közcsend ellei. elkövetett kihágásért 20,598, közbiztosság ellen elkövetett kihágásért 36,647, közrend és közszemérem eilen elkövetett kihágásért 46,516, közegészség és testi épség ellen elkövetett kihágásért 31,578 embert Ítéltek el, ugy, hogy a most fölsorolt öt kihágásra az összes elitélések több mint 60%-a esik. A mezőrendőri törvény ellen 8.816, tulajdon ellen 9,665, a véderötörvény ellen 7,369, a vadászati törvény ellen 5,078, a cselédtörvény ellen 9,826, az egyenes és közvetett adók, jövedékek és illetékek iránt fennálló törvények és szabályok ellen 3,663, szerencsejáték által 2,578 kihágást követtek el. Külföld. Külföldi judicatura. Csak a biztosító felelőssége, nem pedig a biztosítottnak díjfizetési kötelezettsége kezdődik a kötvény átadásával • a biztosított az első díjrészletet a kötvény kiszolgáltatása céljából előlegezni tartozik. (Bécsi legfőbb Ítélőszék 2,128/99.)