A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 43. szám - Felebbezésünk és a sommás eljárás

A J az 1898. évben elkészült és ahhoz 1899-ben az indokolásnak nagy része is hozzájárult. Hivatalba lépésem után a novella további útját megakasztották a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése körül szükségessé vált sürgős munkálatok. Az igazságügyi tárcza 1901. évi költségelőirányzata 42.166,160 kor. kiadás és 2.087,170 kor. bevétel mellett az 1900. évre megállapított költségvetést 306,028 kor.-val haladja meg Ez a többlet a 775,46-1 kor.-val csökkentett kiadások és 1.081,492 kor.-val apadt bevételek egybevetésének az eredménye. Betétszerkesztésre 12 772 kor.-val több van előirányozva mint 1900-ra. Uj birói állást nem rendszeresít a költségvetés, sőt 10 albirói állást mint feleslegest, töröl. Ellenben szaporítás: lOtelek­könyvvezető, 10 írnok, 12 hivatalszolga, H0 telekkönyvvezető a X. osztályból a IX.-be soroztatik ; 20 segédtelekkönyvvezetői állás eltörlése mellett 20 uj telekkönyvvezetői állás rendszere­sittetik. A budapesti ügyészségnél 6 uj alügyészi állás szerveztetik, ellenben 14 alügyészi állás töröltetik. Az ügyészi megbízottak részére a mult évi hitellel szemben 10,000 kor.-val többet kell felvenni, mert a szerzett tapasztalat szerint az eddig kilátásba helyezett csekély javadalmazásért csak igen nagy nehézséggel lehet a bíróság kötelékén kivül álló s az 1897. évi XXXIV. t.-c. 9. §-ában előirott minősítéssel biró egyé­neket e tisztségre megnyerni, sőt egyes helyeken ez állás betöl­tése iránt tett kísérlet mai napig sikertelen maradt. Irodalom. »A kir. ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentő­ségű határozátai* III. kötet. Szerkeszti dr. T é r fi Gyula, kir. törvényszéki biró. Kiadja a Franklin-Társulat. Minthogy a sommás eljárás szerint a sommás perek túl­nyomó részben a kir. ítélőtábláknak utolsó fokbeli bíráskodása alá tartoznak, a gyakorlati jogász a kir. ítélőtáblák iudicaturájának megismerését nem nélkülözheti. Nagy gyakorlati haszonnal bir tehát a jelen vállalat, a mely az összes kir. Ítélőtáblák sommás iudicaturájának minden jelentékenyebb határozatát közli s igy oly becses anyagot tesz közkincscsé, a mely különben a jogászközön­ség előtt el van zárva. De nemcsak közli a gyűjtemény a magas jogászi színvonalon álló határozatokat, hanem tudományos szak­szerűséggel fel is dolgozza azt és pedig nemcsak a perrendtartás, hanem az anyagi jog: a polgári magánjog, a kereskedelmi jog stb. szempontjából is. A szakközönség részéről rendkívül kedvező fogadtatásban részesült és évről-évre fokozódó sikertől kisért e hézagpótló vállalatnak jelen harmadik kötete az összes kir. Ítélő­tábláknak 727 határozatát közli s dolgozza fel. Ára diszes kiállí­tásban 11 korona. Az ártér telekkönyvezése és illetékmentesség betétszerkesz­téskor. Irta: Dr. Török István, telekkönyvi betétszerkesztő kir. albiró. Franklin. Ára 40 fill. Pár héttel ezelőtt emlékeztünk meg a szerzőnek «A telekkönyvi betétszerkesztés rendszere* című nagy művéről s kívánatosnak jeleztük, hogy pótfüzetben adja ki az 1900: XV. törvénycikket. Ez a pótlék megjelent s ugyanabban a világos, tiszta rendszerben adja az uj törvény érdekes szabályait, a melyek a főmunkát jellemzik; stilusa is olyan magyaros. A pót­füzet nélkülözhetetlen, mert az uj törvény az eddigi szabályokat több tekintetben módosítja. Nevezetes újítása továbbá a bélyeg­mentesség kiterjesztése az összes betétszerkesztő munkálatokra és a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését célzó eljárásra is. Kár, hogy a 28. lapon 1889: XXXVIII. t.-c. helyett XXXIII. van sajtóhiba folytán szedve; ezt a füzet utolsó lapjára ragasztandó hibaigazítással ki kellene korrigálni. A bűnvádi perrendtartás zsebkönyve. írták: Edvi Illés Károly, nyug. kir. ügyész és Vargha Ferenc, kir. főügyészi helyettes. Budapest, 1900. Grill Károly cs. és kir. udvari könyv­kereskedése. Szerzők, miután Balogh Jenő dr.-ral a Bp. négy kötetre terjedő kommentárját megírták, most e zsebkönyvet adták ki a jogász-közönség használatára. Kétségtelenül elérik vele azon céljukat, hogy a bűnvádi perrendtartást szakaszainak áttekinthető beosztása s rövid jegyzetekkel és utasításokkal való ellátása által könnyen kezelhetővé és mindenkinek hozzáférhetővé tegyék. Művök adott esetben gyors és biztos tájékozást nyújt az ügyvé­dek, birák, ügyészek, közigazgatási hivatalnokok s a rend- és csendőrség tagjai részére, kik azt célszerű alakja folytán hivatásuk teljesítése közben is mindig maguknál tarthatják. Szerzők elismert jó hírnevénél fogva, ugy hisszük, hasznos munkájok további aján­latra nem szorul. Az úrbér. Elméleti és gyakorlati kézikönyv, kiegészítve a birtokszabályozások folytán szükségessé vált telekkönyvek átalakítása tárgyában kiadott igazságügyminiszteri szabályren­delettel ésatelekkönyvi betétek szerkesztéséről intézkedő 1886. évi XXIX. t.-cikkel, az ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasítással és igazságügyminiszteri rendeletekkel, az úrbéri bir­tok (legelő, erdő és nádas) egyénenkénti felosztására. Birák, ügyvé­dek, úrbéri mérnökök,községi jegyzők és a jogászifjuság használatára irta:Baky Gedeon, nyug. kir. tszéki biró, köz-és váltó-ügyvéd. Második bővített kiadás. Szabadka, 1900. W ilh e i m Samu könyv­árus. Ára 6 korona. Hogy szerző az úrbéri ügyek rendezése körül valóban hézagpótló munkát végzett e könyv megírásával, bizonyítja az 1889-iki első kiadásnak teljes elfogyása. Az uj bővített kiadás tetemes részben járul a tagositási és urbér-rendezési kérdések megoldásához. Nyomán nem csupán a jogi szakközönség, hanem, a műszaki részt vezető mérnöki kar is rövid idő alatt alapos tájékozottságot nyerhet s a tanuló kellő képzettséget meríthet belőle vizsgáinak sikeres letételére. Vegyesek. Egy törvényszéki elnök ünnepeltetése. Ö r 1 e y Béla, a szol­noki kir. törvényszék elnöke 11. évi elnökösködése alatt annyira megszerezte a vele hivatalos és magánérintkezésben állók tiszte­letét, hogy a szolnoki kir. trvszék területén működő ügyvédi kar, ezen általános tiszteletnek a maga részéről kifejezést akarván adni, megfesttette a kir. trvszék részére a népszerű elnöknek életnagy­ságú képét Bihari Sándor festőművész által. A kitűnően sikerült kép a nagyméretű esküdtszéki teremben helyeztetett el, melyet még ezenkívül Ő felsége és Szilágyi Dezső képei díszítenek. A leleplezési ünnepség október hó 21-én ment végbe, melyet külö­nösen emeltek megjelenésükkel az éppen hivatalvizsgálat céljá­ból Szolnokon idéző dr. Székely Ferenc bpesti kir. főügyész éi dr. Hérics T ó t h János kir. táblai tanácselnök. Megjelentek továbbá a szolnoki kir. trvszék és ügyészség testületileg, a trvszék területéhez tartozó járásbíróságok küldöttei, a szolnoki ügyvédi kar testületileg, megyebeli ügyvédek közül sokan és végre a debreceni ügyvédi kamara részéről Márk Endre kamarai elnök és dr. Kovács titkár. A képet az ügyvédi kar nevében Pólya Béla szol­noki ügyvéd adta át hivatalos megőrzés végett, ki beszédében kife­jezést adott azon nagy tiszteletnek és nagyrabecsülésnek, melylyel az ügyvédi kar Örley Béla kir. trvszéki elnök iránt viseltetik és egyszersmind hangsúlyozta, hogy az ünnepélyt az ügyvédi kar házi ünnepélyének kívánták tekinteni és ezért arra a birói és ügyvédi karon kivül másokat meg sem hivtak. A trvszék részéről a képet L, Berde István táblabíró vette át, ki megelégedéssel utalt arra az elismerésre, mely a kép megfestése által az ügyvédi kar, mint az igazságszolgáltatás egyik tagja részéről nyilvánult a birák iránt. A leleplezési ünnepélyt bankett követte, melyen ugy Örley elnököt mint dr Hérics Tóth János táblai tanácselnököt és dr. Székely főügyészt az ügyvédi kar részéről felköszöntöt­ték. Örley Béla meghatottan mondott köszönetet a szerinte meg nem érdemelt kitüntetésért és ha sikerült — úgymond — érdemeket szereznie, ezt csak birótársai munkálkodásának köszön­heti. Felszólaltak dr. Hérics Tóth, s dr. Székely is és pedig dr. Hérics Tóth tanácselnök Örley leányaira s fiaira, mig dr. Székely főügyész Örley elnökre emelte poharát. Nagy hatást ért még Márk Endre kamarai elnök felköszöntője, ki azon nézetének adott kifejezést, hogy a bírónak nemcsak ennek, hanem a társadalom emberének is kell lennie, mert ha a biró leszáll arról a magas piedestalról, melyet elfoglal, éppen [olyan tagja a társadalomnak, mint bárki más. Ha a társadalom tiszteletét a biró kivívta a maga számára, ez meg fog a számára akkor is maradni ha már csak a hivatali babérain fog nyugodni. Mint olyan embert ünnepli tehát Örley Bélát, ki magának nemcsak hivataltársai, hanem a társadalom tiszteletét és szeretetét is megszerezte. A budapesti kir. ítélőtábla területéhez tartozó kir. törvény­székek vizsgálata már hosszabb idő óta a tábla két kiváló tanács­elnökének: Hérics-Tóth János és Horváth Jenő gondjaira van bizva. E választást már azért is tartjuk sikerültnek, mert mindketten nagy szakismeretük és minden szándékos mulasz­tással szemben való kérlelhetlen szigoruk mellett oly megnyerő, előzékeny modorúak és az igazi érdem és törekvés irányában annyira elismerők, hegy vizsgálatuk minden törvényszéknél a legnagyobb megnyugvást kelt. Ha sok tszéki bírónak eddig az volt a panasza, hogy ernyedetlen buzgalma és törekvése teljesen kárba vész, mert arról felsőbb helyen amúgy sem vesznek tudomást, — ugy ezen panaszuk most teljesen tárgytalan, mert ugy H é r i c s-T ó t h János, mint Horváth Jenő tanácselnökök hivatalos kölélességüknek ismerik a valódi érdem elismerését és felsőbb helyre való felter­jesztését. Ebbeli eljárásukkal pedig buzditólag és serkentőleg hatnak az elsőfokban eljáró bíróságok tagjaira és nemes versenyt keitenek, melynek hasznát az igazságszolgáltatás húzza. . . . Hérics-Tóth János tanácselnök most Szolnokon időzött, a hol az ottani tszéki elnök: Örley Béla arcképleleplezési ünne­pélyén is résztvett. Horváth Jenő tanácselnök pedig a lefolyt héten a balassa-gyarmati és az ipolysági törvényszékeket vizsgálta. Ebbeli működéséről b.-gyarmati tudósítónk a következőket jelenti: «Városunknak és tszékünknek e héten illustris hivatalos vendége volt. Horváth Jenő kir. táblai tanácselnök járt itt a tszék megvizsgálása céljából. Szükségtelen önökkel megnyerő és kiváló finom modorú egyéniségét ismertetnem, csak annyit cons­tatálok, hogy a tanácselnök rövid itt időzése alatt nemcsak a törvényszék, de az ügyvédi kar és az itteni társadalom teljes rokonszenvét és vonzalmát elnyerte. Az érdekeltek pedig nem győzik eléggé dicsérni a vizsgálat alkalmával tanúsított minden alapossága és szakszerűsége mellett azon nyájas, előzékeny modort, mely még a netalán nyújtott keserű labdacsot is kelleme­I sebbé teszi. Törvényszékünk vizsgálata egyébként fényes bizonyságául

Next

/
Oldalképek
Tartalom