A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 42. szám - A szerzői jog, kapcsolatban a kiadói jog keletkezésével

A JOG ban alá nem irta: annálfogva a közjegyző az ajándékozottat magá­hoz kéreti és az annak idején közjegyzői okiratba foglalt ajándé­kozási szerződést, illetve közjegyzői okiratot vele aláíratja, anélkül, hogy vele egy külön nyilatkozatot venne fel. Kérdés: mit követ el a királyi közjegyző ez esetben, fenyitö uton megtorlandó okirathamisitást, avagy'csak fegyelmi uton bün­tetendő mulasztást és szabálytalanságot? Nagyon szeretném, hogy a nem mindennapi kérdéssel men­nél többen foglalkozni s azt alaposan megvitatni szíveskednének. Részemről a választ, illetve nézetem nyilvánítását későbbre tartom fel. Bereghy Endce kir. telekkvezető. Irodalom. A gyámhatósági közigazgatás kézikönyve. Ily cimen Dr. Hatlyuffy Dezső, Fehérmegye árvaszéki elnökének tollából terjedelmes 40 ives mű hagyta el a sajtót. — Szerzőt melegen üdvözöljük e téren, mert sajnos, vajmi kevés azok száma, kik irói működésükkel a gyámügy tudományágának kevéssé miveit mezejét felkeresik. Pedig a gyakorlati élet terén foglalkozók sajnosán tapasztalják, hogy mily nehézséggel jár a gyámhatósági ügyekre vonatkozó hatósági intézkedéseknek, elvi kijelentéseknek, rendeleteknek, melyek eddig összegyűjtve nincsenek, megszerzése s hogy mennyi fáradságot, időveszteséget kiván meg bárkitől az ily rendezetlen anyagban való eligazodás. — Ez okozza, hogy nemcsak a (elsőbb hatóságok rendelkezései, de még a gyámsági törvény számos intézkedése sem ment át a'közönség köztudatába, a mi a gyámhatóságok eljárását fölötte gátolja. E visszás állapotok indították a valóban hivatott szerzőt arra, hogy a gyámhatósági közigazgatás minden ágára kiterjedve, kutatásainak és tapasz­talatainak eredményét egy kézikönyvben mutassa be. Az anyagot 3 részre osztja : az első részben a gyámhatóság körébe tartozó ügyeket tárgyalja, tehát itt szól a kiskorúakról, az atyai hatalomról, gyámság, gondnokságról s a családról, a második rész a gyámhatósági eljárást tárgyazza, hol is szerző részletes leírást ad a gyámhatóságok belszervezetéről és ezek működéséről ; a har­madik rész t artalmazza a gyámpénztári kezelést, sugy hiszszük, e bonyodalmas rész átlátszó, rendszeres előadása csakhamar nélkü­lözhetetlenné fogja tenni a könyvet gyámhivatalainknál. A szerző a fősúlyt a gyakorlati életre és annak igényeire fektette, s célja volt mindazoknak, kik gyámsági ügyekkel gyakorlatilag foglalkoz­nak, használható kézikönyvet nyújtani, s ezen célját teljes mérvben el is érte. A könyvet a legmelegebben ajánlhatjuk az érdek­lődőknek. A mű Politzer Zsigmond és fi a kiadócégnél jelent meg. Ara 10 korona. A telekkönyvi rendtartás Magyarországban és Erdélyben. Irta: Dr. Herczegh Mihály bpesti egyetemi tanár, 5-dik kiadás. Rpest, Athenaeum kiadása. Szerző ezen ötödik kiadását, teljesen átalakítva rendezte sajtó alá. Herczegh müvében ragaszkodik ugyan az 1855 december 15, illetve 1870 február 5-iki ren­deletek tartalmának rendszeréhez, ezt azonban érdeméül kell betudnunk, mert ezáltal módot nyújt arra, hogy az egyéni néze­tet a törvénynek elvégre mégis csak hiteles szövegétől megkülön­böztethessük és azzal összehasonlítsuk. Herczegh egyébként a tör­vényerejű rendeletek tárgyalása mellett nem feledkezik meg azok kritikai taglalásától sem és rámutatva a törvény egyes hézagaira, illetve ellentmondásaira, egyúttal a jövő reformok útját is meg­jelöli. A mellett a kiegészítő törvények és rendeletek mellett a hazai bíróságok gyakorlatát is kimerítően ismerteti/a mi a mű gyakor­lati értékét nagyban emeli. Megjelent: Az uj vadászati törvény. Az 1883: XX. törvény­cikk a vadászatról, kiegészítve a reá vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel és határozatokkal. Budapest. 1900. Az Athenaeum kiadása. Ara 60 fillér. A bűnvádi perrendtartás kérdések- és feleletekben. Irta Dr. Atzél Béla. Budapest, 1900. Az Athenaeum kiadása. Ára 1 kor. 60 fillér. Osztrák jog. Doktorátusra és ügyvédi vizsgálatra készülők számára egybeállította: Dr. A. E. Budapest, 1900. Az Athenaeum kiadása, ^ra 1 kor. 20 fillér. Vegyesek, A budapesti kir. ítélőtábla 1900. évi ügyforgalma szeptem­ber hó végéig. I. E 1 i n t é z é s r e v á r t : 12,997 polgári és 10,127 büntető ügy, összesen 23,124 II. E 1 i n t éz t e t e 11 : 9,383 polgári, 9,242 büntető, összesen 18,625 ügy. III. Elintézetlen maradt : 3,614 polgári (váltó-hátralék 1,237), 885 büntető, összesen 4,499 ügy. Az igazsagügyminiszterium uj ügybeosztása. Az igazságügyi miniszter a vezetése alatt álló igazságügyi minisztérium számára uj beosztást állapított meg, mely ez évi október 1-én lépett életbe. Ez az ügybeosztás a következő: Igazságügyminiszter : dr. P I ó s z Sándor. Államtitkárok : Vö rö s m a r t y Béla és dr. Bernáth Géza. Személyzet: Elnöki ügyosztály: Főnök: Gyulányi Lajos miniszteri tanácsos, mádi Kovács István miniszteri osztályta­nácsos, dr. Lázár Elek miniszteri titkár, dr. Hegedűs Kál­mán miniszteri titkár, dr. Nemes Lajos miniszteri fogalmazó, dr. Nádossy Imre miniszteri fogalmazó, dr. Karády Berta­lan törvényszéki bíró, dr. Imre Manó albiró, dr. B e n á r d Emil törvényszéki aljegyző, Vargay Kálmán. I. ügyosztály: Főnök: Szántó Mihály miniszteri tanácsos, Illés Károly miniszteri osztálytanácsos, Zalay István minisz­teri titkár, dr. Baross Gyula kir. ítélőtáblai bíró, dr. D é v a i Ignác kir. ítélőtáblai biró, dr. T é r f i Gyula törvényszéki bíró, dr. Kemény Andor törvényszéki biró, dr. P u k y Gyula albirói, dr. Bolla Árpád albiró, dr. Ko vá c s Zoltán törvényszéki jegyző, dr. Börcsök Andor törvényszéki jegyző. II. ügyosztály : Főnök : dr. Tö ry Gusztáv miniszteri taná­csos, dr. R e i n e r Ignác miniszteri titkár, dr. P o 1 n e r Ödön minisztéri titkár, dr. Zsolnay Miksa miniszteri segéd-titkár, dr. D o 1 e s c h a 1 1 Alfréd törvényszéki biró, dr. B e n y o v i t s Lajos járásbirósági albiró, Schiffler Antal járásbirósági albiró, dr. S t o f f e r József törvényszéki aljegyző. III. ügyosztály : Főnök: Kiss Gyula miniszteri tanácsos, Rickl Gyula miniszteri osztálytanácsos, dr. Baumgarten Izidor miniszteri osztálytanácsos, E m m e r 1 i n g Károly minisz­teri titkár, dr. Kun Béla miniszteri titkár, dr. Lévay József miniszteri titkár, dr. Bálás Béla min. segédtitkár, dr. Túrj ay Zoltán miniszteri fogalmazó, dr. báró Harkányi György tisz­teletbeli segédfogalmazó, dr. Traiber Vince kir. főügyészi helyettes, dr. Megyerey István kir. ügyész, dr. Hlavács Gyula járásbirósági albiró. IV. ügyosztály : Főnök : Rhore r László minszteri taná­csos, K ó n y a József miniszteri osztálytanácsos, dr. Hokkes József miniszteri titkár, Sólyom Andor miniszteri segédtitkár, dr. T ö r y József miniszteri segédtitkár, dr. Rottenbiller Fülöprniniszteri segédtitkár. V. ügyosztály : Főnök : Li s z kay Jenő miniszteri tanácsos, Dusóczky Károly miniszteri osztálytanácsos, dr. Záborszky István miniszteri segédtitkár, Phillip Alfréd miniszteri fogal­mazó, dr. F a r b a k y István törvényszéki jegyző. VI. ügyosztály (Kodifikáló osztály). Főnök : Lányi Bertalan miniszteri tanácsos, dr. Szászy Béla miniszteri titkár, dr. Illés József miniszteri fogalmazó, dr. B a r t h a Richárd miniszteri fogalmazó, dr. Im 1 i ng Konrád kir ítélőtáblai tanács­elnök, dr. Thirring Lajos kir. Ítélőtáblai biró, dr. Barna Ignác kir. ítélőtáblai biró, dr. Fodor ^rmin kir. törvényszéki biró, dr. Má rk us Dezső kir. törvényszéki biró, dr. M a rs c h a 1 k ó János kir. törvényszéki biró, dr. Szladdits Károly járásbiró­sági albiró, dr. V á m b é r y Rusztem törvényszéki albiró, W o 1 f f Károly büntetőtörvényszéki jegyző. Az egyes osztályok ügyköre a következő: Elnöki osztály. Az ő felsége, valamint az igazságügyminiszter kinevezése alá tartozó igazságügyi alkalmazottak (ügyészségi meg­bízottak) kinevezése és áthelyezése ; azoknak összes személyes ügyei ; személyi táblázataik és összlétszámuk vezetése ; illetmé­nyeik utalványozása és megszüntetése ; az azokra vezetett vég­rehajtások foganatosítása ; fokozatos előléptetésük ; végellátásuk ; részükre fizetési előleg engedélyezése ; fegyelmi ügyeik nyilván­tartása. A kebelbéli fegyelmi bizottság alakítása. Kitüntetések indítványozása. Korengedély megadása államszolgálatba léphetés céljából. A központi ügyvitelre vonatkozó intézkedések. A köz­ponti hivatal és irodaáltalányok utalványozása. A központi igaz­gatásban kiosztandó jutalmak és segélyezések. Közjegyzők kine­vezése, áthelyezése, felmentése. Közjegyzőknek és közjegyző-helyet­teseknek nyelvjogositványnyal felruházása. Az igazságügyi költség­vetés szerkesztése az ügyosztályokból beszolgáltatott adatok fel­használásával. Az igazságügyminiszteriumot illető országgyűlési interpellációk és határozatok nyilvántartása. Minisztertanácsi jegyző­könyvek őrzése. Kir. ügyészeknek a közigazgatási bizottságba I kirendelése. A dr. Waisz-féle alapítványi helyek betöltése, a segély- és vizsgadijak utalványozása. I. ügyosztály. Magán-, köz- és közigazgatási jogi vélemé­nyek. Az országos határ rendezésére vonatkozó ügyek. Házassági és anyakönyvi ügyek. Hitbizományok. Törvényesités. Örökbefoga­dás. Á városok lakbérleti szabályai. Földtehermentesitési, birtok­rendezési, úrbéri, szőllőváltási maradvány és irtványföldváltási ügyek. Házközösségek. Papi javadalmak. Telekkönyvi ügyek, telek­könyvi betétszerkesztés és helyeslés. Hatásköri összeütközések polgári és közigazgatási bírósági ügyekben. Cégbejegyzési ügyek. II. ügyosztály. Nemzetközi szerződések, egyezmények, nyilat­kozatok és egyéb nemzetközi magállapodások. A bírósági nem­zetközi jogsegélyre vonatkozó rendeletek és egyéb intézkedések. A nemzetközi jogra vonatkozó vélemények. Á hazai bíróságok által a külföldi törvények és általában a külföldi jog iránt tett kérdések. A külföldi kormányok által a hazai jogról kért véle­mények. A hazai törvényekről külföldi használatra kért bizonyít­ványok. A hazai igazságügyi hatóságokkal az osztrák és egyéb külföldi igazságügyi hatóságok érintkezésnek szabályozása és kóz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom