A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 41. szám - Törvényjavaslat a biztosítási magánvállalatokról. [3. r.]

294 A JOG c, pontjaiban emiitett értékekben, 25% pedig jó hitelű belföldi pénzintézeteknél pénztári jegyre vagy folyó számlára. A 15. § rendelkezése ezekre az egyesületekre nem nyer alkalmazást. 38. §. Az állami biztosítási hivatalnak jogában áll a 3. §-ban emii­tett egyesületektől mindazon kimutatások, iratok és adatok bemu­tatását kívánni, melyeket a felügyelet és ellenőrzés gyakorlá­sához szükségesnek tart ; jogában áll továbbá az egyesületek könyveibe, számláiba, kimutatásaiba és irataiba betekinteni és az egyesületek üzletkezelését és vagyoni helyzetét minden irány­ban és bármikor megvizsgálni. 39. §. Ha a 3. ij-ban említett egyesület az alapszabályokban foglalt rendelkezéseket tartósan megszegi, vagy ha üzletvezetése vagy vagyoni helyzete folytán az üzem folytatása az egyesületi tagok érdekét veszélyeztetné, az állami biztosítási hivatal, az államkincs­tárt illető 200 koronáig terjedhető rendbírság alkalmazása mellett, az illető egyesületet az észlelt hiányoknak bizonyos határidőn belőli pótlására, a vagyoni helyzet orvolására és a tartalék letéte­lére utasítja és ha ez a felhívás eredményre nem vezet, a további üzemet megtilthatja és a biztosítottak érdekeinek megóvásáról a 43. §-ban meghatározott módon intézkedik. IV. FEJEZET Állami felügyelet. 1. Az állami felügyelet köre. 40. §. Az állami biztosító hivatal föladata a hatáskörébe utalt feladatokon felül arra ügyelni, hogy a biztosító vállalatok üze­mében a törvény s egyéb törvényes rendelkezések, az alapszabá­lyok és az üzleti terv megtartassék. Felügyeleti és ellenőrzési jogkörében az állami biztosítási hivatal a szükséges intézkedéseket megteheti és azok teljesítésére a vállalat tulajdonosait, igazgatóit, felügyelő-bizottsági tagjait és a külföldi vállalat itteni képviselőit esetről-esetre 1,000 koronáig terjedhető rendbirsággal kötelezheti. Ez a birság az államkincstárt illeti. 41. §. Az állami biztosítási hivatal a biztosítási vállalat üzletkezelé­sét és vagyoni helyzetét, a mennyiben a felügyelet és ellenőrzés gyakorlásához szükségesnek tartja, bármikor megvizsgálhatja. E végből a vállalat tulajdonosai, képviselői és meghatalmazottjai a tőlük kívánt felvilágosítást megadni és az összes könyveket, számlákat, kimutatásokat és egyéb iratokat s nyomtatványokat felmutatni kötelesek. Belföldi vállalatnál ez a vizsgálat a vállalat egész üzemére és a mérleg ugy követel, mint tartozik rovata minden egyes tételé­nek érdemleges bírálatára is kiterjed. Ugyanez az eljárás követendő külföldi vállalat üzemének megvizsgálásánál a belföldi üzlet üzeme és mérlege tekintetében, a vizsgálat azonban lehetőleg az összüzletre is kiterjesztendő. A külföldi vállalat, belföldi képviselősége, fiókja vagy vezér­ügynöksége telep helyén mindazokat a könyveket, kimutatásokat és irományokat tartozik vezetni, illetve a vállalat központjából beszerezni, a melyekre az itteni üzlet megvizsgálásánál az állami biztosítási hivatalnak a felügyelet gyakorlása szempontjából szük­sége van. Különösen az itteni életbiztosítási üzlet tekintetében köteles azokat a könyveket vezetni, illetve beszerezni, a melyek­ből a díjtartalékok kiszámítása megállapítható. Az összüzletre vonatkozóan esetleg megkívánt megfelelő bizonyítékok a központból szerzendők be. Az állami biztosítási hivatal a biztosítási vállalattól az álta­lános biztosítási feltételek (kötvényfeltételek) beterjesztését köve­telheti és a mennyiben ezek a vállalat alapszabályai vagy üzleti terve tartalmával ellentétben állanak, az illető vállalatot utasít­hatja, hogy bizonyos határidőn belül általános biztosítási feltéte­leit az alapszabályokkal és üzleti tervvel összhangzásba hozza. 42. §. Az állami biztosítási hivatal a biztosítási vállalat bármely közgyűlésén kiküldöttje által képviseltetheti magát, a ki ott bármikor felszólalhat. Az állami biztosítási hivatal, a mennyiben ez az alapszabá­lyok vagy üzleti terv módosítása, a vállalat egyesülése, felszámo­lása, vagy a csődnyitás elrendelése végett szükséges, a vállalat igazgatóságától a közgyűlés egybehivását követelheti és annak megtagadása esetében az egybehivást az alapszabályoknak megfe­lelő módon a vállalat költségén eszközölheti és az ily közgyűlé­seken önálló inditványozási joggal bir. 43. Ha az állami biztosítási hivatal a jelen törvényben gyöke­redző felügyeleti és ellenőrzési joga alapján valamely vállalatra nézve megállapítja, hogy a törvényt vagy egyéb rendelkezéseket, az alapszabályokat vagy az üzleti tervet tartósan megszegi, ugy hogy ez által a vállalat vagyoni helyzete a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, és hogy a baj csak tőkefelemeléssel vagy más gyö­keres müvelettel orvosolható, -az illető vállalatot az észlelt hiá­nyoknak bizonyos határidőn belül való pótlására és a mulasztottak teljesítésére utasítja. Ha ez eredményre nem vezet, az állami biz­tosítási hivatal a további üzemet megtilthatja. Külföldi biztosító vállalat a belföldön való működéstől akkor is eltiltandó,ha a vállalat belföldi képviselőségét vagy annak a keres­kedelmi törvényben megszabott önállóságát megszüntette ; ha a vállalat részéről kirendelt és bejelentett képviselő a telep szék­helyén fel nem található és részére az állami biztosítási hivatal­nak vagy a bíróságnak határozatai nem kézbesíthetők, a belföldi képviselőség ellen pénzbeli tartozás miatt foganatosított végre­hajtás bármely neme sikertelen volt ; ha a vállalat saját hazájában működni megszűnt, vagy ha ott ellene a felszámolás vagy a csőd elrendeltetett; végül, ha az a külföldi állam, melyben a vállalat székhelye van, a viszonosságot megsértette. Az üzem megtiltása esetén, az állami biztosítási hivatal megteheti mindazokat az intézkedéseket, a melyek a vállalat vagyo­nának ideiglenes megóvására a biztosítottak érdekében szüksége­sek s a biztosítottak érdekében álló egyéb törvényszerű intézke­dések megtétele végett a bírósághoz fordulhat. Az üzem megtiltása a vállalat feloszlását vonja maga után és az állami biztosítási hivatal kérelmére a kereskedelmi cégjegy­zékbe bejegyzendő. 44. §. Ha az állami biztosítási hivatal a felügyelet gyakorlása alkal­mával azt tapasztalná, hogy a biztosítási vállalat, vagyoni hely­zete folytán kötelezettségeit teljesíteni tartósan nem képes, a csőd kikerülése pedig a biztosítottak érdekében van, felszólíthatja a vállalat képviseletét, hogy bizonyos határidőn belül, mely leg­feljebb egy évre terjedhet, a vagyoni helyzet orvoslásáról (tőke­felemelés, díjtartalék kiegészítése, a számadási alapok megváltoz­tatása stb. utján) gondoskodjék és erre az időre terjedó'leg korlátozhatja vagy megtilthatja bizonyos fizetések eszközlését, nevezetesen a nyereségek felosztását, az életbiztosítási kötvények visszavásárlását vagy azokra kölcsönök vagy előlegek adását, valamint joga van ugyanezen okból és ugyanerre az időre a folyó­biztositások alapján esedékessé váló fizetéseket legfeljebb felére leszállítani. 45. §. Az állami biztosítási hivatalnak jelen törvény szerinti fel­ügyeleti és ellenőrzési joga a biztosítási vállalat felszámolása ese­tére és arra az esetre is kiterjed és megfelelően alkalmazandó, midőn valamely vállalat üzeme, csődöt kivéve, bármely okból megszűnik és ennek következtében a fennálló biztosításokat le kell bonyolítani. Ebben az esetben különösen abban áll feladata, hogy a biztosítottak érdekei, a vállalat összes segédeszközeinek igénybevételével teljesen megóvassanak. 46. §. Az állami biztosítási hivatal minden év első felében a keres­kedelemügyi miniszternek jelentést tesz a felügyelete alá tartozó biztosítási vállalatok állapotáról és a biztosítási ügy terén szerzett tapasztalatairól. Ezt a jelentést a minisztérium az 1897. évi XXXV. t.-c. 5. §-ban megszabott jelentés keretében az országgyűlésnek bemutatja, 2. Az állami felügyelő hatóság szervezete és eljárása. 47. §. A m. kir. állami biztosítási hivatal a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére O Felsége a Király által kinevezett elnökből és a szükséges számú tagokból áll. Többi személyzetét a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. Az állami biztosítási hivatal elnöke és tagjai többi személy­zete és alkalmazottjai — mint állami alkalmazottak, működésük megkezdése előtt esküt tesznek le, melynek mintáját a kereske­delemügyi miniszter állapítja meg. 48. §. Az állami biztosítási hivatal a kereskedelemügyi minisztet felügyelete alatt áll, a ki azt közvetlenül vagy a hivatal elnöke utján gyakorolja. Az állami biztosítási hivatal tagjaira és többi személyzetére a kereskedelemügyi minisztérium fegyelmi szabályzata megfele­lően alkalmazandó. 49. §. Az állami biztosítási hivatal a 10., 12., 16., 21., 23 31. 34 39., 40., 42., 44-., 61. és 62. §§-ban felsorolt esetekben határoza­tát az illető vállalat meghallgatása után hármas tanácsban hozza. Ezek ellen a határozatok ellen, kivéve a 12., 40. és 42. §§-okban említetteket, a biztosítási vállalat panasszal élhet a m. kir. közigazgatási bíróság előtt. 50. §. Az állami biztosítási hivatal minden szükségesnek mutat­kozó bizonyítást eszközölhet, a feleket, tanukat és szakértőket eskü alatt is kihallgathatja vagy megkereséssel az illetékes kir.' bíróság által kihallgattathatja. Törvényes hatáskörében eszközölt megkereséseinek az összes hatóságok eleget tenni kötelesek. 51. §. Az állami biztosítási hivatal összes határozatai a hivatal neveben adatnak ki és megokolandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom