A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 40. szám - A végrendelkezésről

160 A JOG bizonyítja, miként vádlott abból a célból, hogy a katonai kötelezettség alól a kérdéses időre megszabaduljon, ravasz fondorlatot használva, szándékosan közreműködött arra nézve, hogy a közokiratot képező katonakönyvbe valótlan tények vezettessenek be. Cselekménye tehát a rendelkező részben idézett §-ok alá eső egymással eszmei halmazatban álló két vétségnek a tényálladékát állapítja meg. A debreceni kir. itélő tábla (1900. febr. 20-án 29. sz. a.) az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A magyar kir. Curia (1900. szept. 7-én 4,832. sz. a.) mindkét alsóbiróság Ítélete a vádbeli cselekménynek minősítése és a büntetés tekintetében megváltoztattatik s vádlott egyedül a btk. 400. §-ának első bekezdésébe ütköző közokirathamisitás vétségében mondatik ki bűnösnek s ezért a most idézett törvényszakasz első bekezdése alapján 3 havi fogházra Ítéltetik, ennek folyományaként azonban az 50 frt vagyis 100 korona pénzbüntetés mellőztetik. Egyebekben a kir. it. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A vádlottnak az a cselekménye, hogy mint póttartalékos az időszaki fegyvergyakorlatra szóló behivási parancsnak nem engedelmeskedett s az 1895. évi fegyvergyakorlatokra nem jelentkezett, nem esik a védkötelezettség alól való kivonás fogalma alá s ehhez képest az 1889. évi VI. t.-c. 4. §-ában meghatározott vétségnek nem minősithető, hanem magában foglalja az 1890. XXI. t.-c. 2. §-ának 2. pontjában megállapított vétség alkotó elemeit, miért is ez utóbbi törvény szerint minősül. Ezzel összefüggő az a további cselekménye pedig a vádlottnak, hogy dacára annak, hogy fegyvergyakorlatot 1895. évben nem teljesített, ebbeli mulasztásának palástolása végett katonai igazolványába jogellenesen annak a bizonyítását eszközölte ki, hogy az 1895. évi május hó 15-től május hó 27-ig a fegyvergyakorlatban részt vett, tekintettel arra, hogy jogviszonyaira vonatkozó valótlan tény vezettetett be katonai igazolványába, a btk. 400. §-ába ütközik. Minthogy ezen két vádbeli cselekmény egymással szoros kapcsolatban van, amennyiben a vádlott a véderő elleni vétség elkövetése után, ezen vétség felfedezésének meghiúsítása céljából követte el a jelzett közokirathamisitást s ennélfogva az általa a behivási parancs iránt tanúsított engedetlenségnél súlyosabban büntetendő cselekményt is képez, a kisebb beszámítás alá eső véderő elleni vétség a súlyosabb büntetéssel sújtott közokirathamisitás vétségébe beleolvad s ez okból és figyelemmel a fönebb utóbb idézett törvénycikk 8. §-ára is, a vádlottat egyedül a btk. 400. §-ának első bekezdésébe ütköző közokirathamisitás vétségében kellett bűnösnek kimondani. Abból a körülményből magában véve, hogy az anyakönyvvezető hivatalánál fogva köteles a törvényt ismerni, és hogy tudomással birt azon ténykörülményről, melyhez a törvénytiltó rendelkezést fűzi, nem állapitható meg, hogy tudva sértette meg a törvényt. Ellenben a gondatlanság fenforgása mellett szól az, hogy vádlott rövid idővel azelőtt neveztetett ki anyakönyvvezetővé és hogy állomása helyén a rendestől eltérő körülmények közötti házasságkötés, a milyen az adott eset volt, csak ritka esetben fordul elő. A kaposvári kir. törvényszék (1899. dec. 18-án 6,783. sz. a.) Nagy József vádlottat az 1897. évi 31. t.-c. 24. §-ába ütköző s a 122. §. 2-ik bekezdése szerint büntetendő vétségben mondja ki bűnösnek s ezért őt az 1894. 31. t.-c. 122. §. 2-ik bekezdése alapján a btk. 91. §. alkalmazásával három napi fogházzal helyettesítendő 30 korona pénzbüntetésre ítéli. Indokok: N. József vádlott beismerésével és az anyakönyvi kivonattal bebizonyíttatott, hogy vádlott mint helyettes anyakönyvvezető Csökölyben 1898 dec. 20. T. János és V. Katalin közt a házasságot megkötötte, bár tudomása volt arról, hogy V. Katalinnak T. Ferenccel korábban fennállott házassága csak 1898 május 26-án mondatott ki a m. kir. Curia 1927/898. sz. Ítéletével felbontottnak. Vádlott azzal védekezik, hogy azt azért tette, mert az 1897 : XXXI. t.-c. 24. §-nak ama rendelkezése, mely szerint tilos a nőnek uj házasságot kötni házasságának érvénytelenné nyilvánításától számitott 10 hónap eltelte előtt, figyelmét elkerülte. Vádlott ezen cselekménye, figyelemmel arra, hogy tagadásával szemben a szándékosság nem bizonyítható, de gondatlanság mégis annyiban terheli, mert elmulasztotta a házassági törvény vonatkozó szakaszainak megtekintése által meggyőződést szerezni azoknak rendelkezéseiről, a hivatkozott törvény 24. és 122. §. 2. bekezdésébe ütköző vétségét képezi; ebben bűnösül kimondatván, megfelelő büntetéssel sújtatott. Ennek kiszabásánál enyhítő körülményül vétetett büntetlen előélete, beismerése. A pécsi kir. itélő tábla (1900 febr. 26-án 437. sz. a.) a vádlottat az 1891. évi XXXI t.-c. 122. §-ának első bekezdésbe ütköző vétségben mondja ki bűnösnek és büntetését a hivatkozott szakasz első bekezdése alapján a btk. 92. §-ának alkalmazásával nyilvánítja kiszabottnak, egyszersmind őt a jelzett §. első bekezdése értelmében a viselt anyakönyvvezető helyettesi hivatal elvesztésére ítéli. Indokok : Vádlott beismerte azt, miként tudta, mit különben neki a bemutatott okmányokból tudnia is kellett, hogy a V. Katalin és T. Ferenc között törvényesen fennállott házasság a kir. Curiának 1898 máj. 26-án hozott ítéletével bontatott fel, tehát a nő ettől az időtől számítandó 10 hó eltelte előtt az 1891 : XXXI t-cikk 24 §-a értelmében ujabb házasságra nem lephet. A mikor tehát ő 1898. dec. 20-án T. János és D. Katalin közt a házasságot megkötötte, elkövette a hivatkozott t.-c. íjának első bekezdésébe ütköző vétséget. Mentségül az, hogy a jelzett törvény 24. §-ának rendelkezése figyelmét elkerülte, annál kevesbbe szolgálhat, mert éppen ő mint anyakönyvvezető van hivatva arra, hogy a törvényt ismerje s annak rendelkezései és kívánalmai tekintetében a feleket is felvilágosítsa. — A büntetés megszabásánál azonban figyelembe volt veendő vádlott büntetlen előélete s az, hogy csak 1898. február havában neveztetvén ki anyakönyvvezető helyettessé, állomása helyén, hol kivált a rendestől eltérő körülmények közt, házasságkötés csak ritka esetben fordul elő, a szükséges törvényismeretet és gyakorlatot alig szerezhette meg, mihez képest a szabadságvesztés büntetés legkisebb mérvének alkalmazása is tulszigorunak mutatkozik. A viselt hivatal elvesztésének mellékbüntetés gyanánt leendő alkalmazását a hivatkozott §. első bekezdése parancsolólag írja elő. A magyar kir. Curia (1900 aug. 30-án 6,415. sz. a.) a kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával a kir. tszék ítéletét hagyja helyben az abban felhozott indokoknál fogva és azért is, mert abból a körülményből magában véve, hogy az anyakönyvvezető hivatalánál fogva köteles, hogy a törvényt ismerje és annak rendelkezései és kívánalmai tekintetében a feleket is felvilágosítsa, minden kétséget kizárólag annál kevésbbé állapitható meg az, hogy vádlott a kérdés tárgyát képező esetben tudva azt, hogy az 1894: XXV. törv.-c. 24. §-ában foglalt akadály forog fenn, működött közre a házasság megkötésénél, minthogy a kir. itélő tábla által felhozott ama körülmények, hogy vádlott csak 1898. évi február havában neveztetett ki anyakönyvvezető helyettessé és hogy állomása helyén a rendestől eltérő körülmények között házasságkötés csak ritka esetben fordul elő, éppen támogatják vádlottnak azt a mentségét, hogy az idézett törvény 24. §-ának rendelkezése figyelmét elkerülte. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Bagi József e. Kecskemét, u. o. trvszék, bej. nov. 12., félsz. dec. ö., csb. Kiss Ferenc, tmgg. Klein Gyula. — Günsberger Gyula e" Gyanafalva, szombathelyi trvszék, bej. nov. 3., félsz. nov. 7., csb. dr. Prugberger |Vince,\ tmgg. dr. Schaffer Imre. — Drach Mór e. Kapuvár bej. nov. 17., félsz. dec. 10., csb. Gulyás Dezső, tmggg. dr. Saly Dezső Pályázatok : A szarvasi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 13. — A szatmárnémeti trvszéknél jegyzői áll. okt. 15. — A tamásii jbiróságnál albirói áll. okt. 16. — A fogarasi jbiróságnál albirói áll. okt. 16. — A homonnai jbiróságnál albirói áll. okt. 16. — A brassói trvszéknél aljegyzői áll. okt. 16. — A csíkszeredai jbiróságnál albirói áll. okt. 16. — A budapesti büntető trvszéknél aljegyzői áll. okt. 19. — A nagybecskereki trvszéknél két aljegyzői áll. okt. 19. — A budapesti VI. ker. jbiróságnál albirói áll. okt. 19. — A szolnoki kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. okt. 19. Egy a körjegyzői teendők minden ágában tökéletesen jártas egyén f. é. október 15. esetleg 30-tól alkalmazást nyerhet irodámban. Polgár József hatvani kir. közjegyző. 2 1 Egy, közjegyzői irodai teendőkben jártas segéd, a ki tiz év óta egy helyen alkalmazva van, folyó évi november hó 15-ére állást keres. Cim a kiadóhivatalban. 3—1 Kitüntetéssel szigorlatozott, elegendő gyakorlattal biró, németül is beszélő, törekvő ügyvédjelölt előkelőbb fővárosi irodába ajánlkozik. Cime e lap kiadóhivatalában. 5 1 A «Mutual» newyorki élet-biztosító társaság («The Mutual* Life Insurance-Company of New-York) azon alkalomból, hogy Magyarországon való eredményes működésének 10-ik esztendeje betelt, közzé teszi azon osztalékok kimutatását, melyeket ezen első 10 éves időszakra biztositottainak fizet. Az átlagos eredmény egy-egy évdij 232—291%,-á n a k, illetve a 10 éven át be fi zetet összes d íj a k 4—41/2»/0-o s kamatos-kamatjának felel meg. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V„ Rudolf^rakpart 3.