A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 38. szám - Törvényjavavaslat a biztosítási magánvállalatokról. [1. r.]

A JOG 151 e'öjegyzés cimén részvényaláirást s erre az aláírásra előfizetést el ne fogadjon ; de ha emigy cselekedett, s ha ugyanazon régi részvényjegyek alapján senki más elővételi igényt nem támasztott : ugy már most sem a felperes elővételi igényét kétségbe nem vonhatja, sem ez elől a tényleg teljesített befizetéssel megvásárolt részvényeket többé vissza nem tarthatja. Vagyis az előbb kiemelt tények folytán ebben a perben már közömbös, s igy elbírálásra számot sem tarthat az a kérdés váljon a felperes illetve ennek jogelődje, B. Kálmán, másfelől a perbe hívott, illetve Sz. Lászlónak az örökösei közt fenállott jogi viszonyok szerint felperes a régi részvény jegyeknek csupán zálogban tartója, vagy pedig tulajdonosa-e, s hogy ehhez képest lehetett volna-e a felperesnek joga arra, hogy Sz. László örököseitől az elővételi jog gyakorlatba vételének tűrését kövelelhesse. Ennek az elbírálására csak abban az esetben volna szükség, ha ezek a felek az elővételi jogukat mindketten érvényesítették, vagyis mind a kettőjüknek ebbeli vélt jogi igénye egymással tényleg összeütközött volna ; az ügynek ebben az állapotában azonban az előjegyzett részvényeknek a felperes részére való kiadása sem a perbehivottra, sem Sz. Lászlónak netaláni más jogutodaira, kik a záros határidőn belül elővételi igényt be nem jelentették, nem lehet sérelmes, másrészt a részvények visszatartása az alperes részéről, aki azok árát a felperestől felvette, mindenesetre jogtalan. És e tekintetben értéktelen az alperesnek az a védekezése is, hogy ő az elővételi aláírást és belizetést a felperestől csak teltételesen fogadta el, mert a kereskedelmi törvény nem jogosítja fel a részvényaláirási felhívás kibocsátóit, hogy az aláírás, annál inkább pedig a befizetés elfogadását olyan feltételhez kössék, a melynek kimenetele szerint a részvénytőke esetleg csonka maradna ; mert továbbá az alperes annál fogva, hogy a részvényaláirás sikerességét megállapította, hogy a részvénytőkéje teljesen befizetett 9C0. drb. 100 korona névértékű részvényre oszlik, vagyis annál fogva, hogy a felebbezés által teljesített befizetést az alaptőkére, illetve annak egy részét a tartalék tőkére számolta el, és a mérlegeiben is e között a tartozásai között tartja nyilván : maga is elállott a felperes részvényaláirásának elfogadását korlátozó minden fetételtől és fentartástól. Mindezek alapján el kellett az alperest marasztalni abban, hogy a kereseti részvényeket a felperesnek és pedig ennek saját nevére kiállítva kamatszelvényestől kiadja, vagy hogy a részvényeknek nem kifogásolt értékét s az eddig lejárt szelvényekre esett, a felek közös előadása alapján megállapított 207 frtnyi osztalékot megfizesse. A marasztalás járuléka azonban ennél nem is lehetett több, mert a felperesnek nem a részvények forgalmi értékének kamataira, hanem csak abba az állapotba való helyezésre lehet igénye, a melybe a részvények annak idején való kézhezvétele esetén jutott volna. A pécsi kir. Ítélőtábla (1899. dec. 19-én 2,581. sz. a.) a kir. tszék ítéletét helybenhagyja. Indokok : Helyben volt hagyandó a kir. tszék. Ítéletének felebbezett része, meit a keszthelyi takarékpénztár részvénytársaságnak, a per adatai szerint elhalt Sz. László tulajdonát képezett 89., 90. és 92. számú törzsrészvényei alapján, sem perbehivott, sem Sz. László jogutódai elővételi jogukat a nyomán kibocsájtott s az alaptőke, valamint a tartalékalap emelésére szolgáló 100—100 korona névértékű részvényekre, noha a törzsrészvények felperes által a részvénytársaságnál annak idejében letétettek s igy joguk gyakorlatában akadályozva nem voltak, a kitűzött határidő alatt a részvénytársaságnál be nem jelentették, sem az uj részvényekre fizetést nem teljesítették s mert ezen mulasztás folytán a perbe hívott az uj részvényekre elővételi jogát elvesztette s azokhoz pusztán a törzsrészvények alapján felperessel szemben tulajdonjogot sikerrel nem érvényesíthet és pedig minthogy azokra fizetést nem teljesített, még abban az ezetben sem, ha felperes mint a törzsrészvények zálogbirtokosa által bejelentett elővételi joga pedig a perbehivott vagy Sz. László örökösei javára volna bejelentettnek tekinthető s mert végezetül az a körülmény, hogy alperes részvénytársaság megnyugodott abban, hogy a peresített uj részvényeket felperesnek az ezt különben meg nem illető elővételi jog alapján, kedvezményezett kibocsátási áron adja ki, perbe hívottra nem sérelmes. A magyar kir. Curia (1900. aug. 29-én 329 sz. a.) mindkét alsó bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja a perköltséget kölcsönösen megszüntetted. Indokok: Felperes keresetében azt adja elő, hogy az általa szám szerint megjelölt s egyenként 100 frt névértékről szóló az a 3 drb. takarékpénztári részvény, melyeknek 3 drb. uj, egyenként 100 koronáról szóló részvénynyel való kicserélését az 1894. évi ápril 24-én tartott rendkívüli közgyűlés határozata alapján alperes takarékpénztárnál kérte s a mely 3 drb. részvényalapján elővételi jogát bejelentette s az emez elővételi jog alánján neki járó 3 drb, egyenként 100 korona névértékű részvény 423 frt kibocsátási árát ki is fizette, — Sz. László nevére van kiállítva ; és tekintettel arra, hogy az alperes takarékpénztár által e célból kitűzött záros határidőben sem Sz. László, sem ennek örökösei elővételi joguk gyakorlását alperes takarékpénztárnál be nem jelentették : kérte, hogy az általa gyakorolt elővételi jog alapján öt megillető 3 drb. egyenként 100 korona névértékű részvény kiszolgáltatására alperes takarékpénztár köteleztessék. Feperesnek emez előadása szerint a takarékpénztári részvények Sz. László nevére lévén kiállítva, azok alapján felperes alperes ellen a kereseti 3 drb. részvény kiadását csak akkor j igényelhetné, ha azok felperesre jogérvényesen átruháztattak volna. Minthogy azonban ennek az átruházásnak kérdése felperes és Sz. László közti jogviszony megoldását feltételezi, ez pedig a jelen perben tekintettel arra, hogy felperes a perbe hívottat, illetve ennek örököseit a részvények kiszolgáltatásának tűrésére köteleztetni nem kérte, meg nem történhetik : ennél fogva felperes kereseti igénye ezúttal alaposnak el nem ismerhető. Nem változtat ezen az a körülmény hogy felperes a kiadatni kért 3 drb. részvényre elővételi jogát bejelentette és a 3 drb. egyenként 100 korona névértékű részvény 423 frt árát alperes takarékpénztárnál le is fizette; nem változtat pedig azért, mert a 3 drb régi részvény felperes előadása szerint Sz László nevére van kiállítva, s a csererészvények alperes állítása és felperes beismerése szerint szintén Sz. László nevére vannak kiállítva ; s e szerint ezeknek a részvényeknek szövege inkább arra a feltevésre nyújt alapot, hogy az elővételi jogot a felperes nem saját, hanem Sz. László nevében gyakorolta. A kifejtetteknél fogva tehát felperest mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatása mellett keresetével elutasítani kellett. A kereskedelmi törvény 294. §-a az utalványok es kötelező jegyek kelléke gyanánt azt, hogy azokban meghatározott fizetési idő kitéve legyen, elő nem irja és kereskedelmi szokás sem áll fenn erre nézve. Sőt ellenkezően, a meghatározott fizetési idő nélkül kiállított kötelező jegyek a forgalomban gyakran fordulnak eló, anélkül, hogy ezeknek érvényessége kérdés tárgyává tétetett volna. A meghatározott fizetési idő hiányának csakis az a következménye, hogy a teljesítés idejére nézve a Kt 327. ij ának szabálya mérvadó. A Kt. 296. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésből kétségtelen, hogy az okirat eredeti birtokosa és az okirat j kiállítója közötti jogviszony a forgatmányos ellen is érvényesíthető. (A m. kir. Curia: 1899. márc. 15. 144/99. V. sz. a.) A váltó nem készpénz, hanem csak fizetési igéret és igy e minőségében olyan esetben, ha az adós részéről a hitelezőnek a követelésről adatik, rendszerint csak a létező követelés iránt fennálló íkötelem megerősítése, a nélkül, hogy ez által ama kötelem megszűnésével annak helyébe más kötelem lépne ; következésképen ily esetben a váltó nem bír fizetés természetével, hanem fedezeti természetű és nem forog fenn ujitas (novatio) jogi alkateleme sem. A váltó fizetésül adottnak csak akkor tekinthető, ha azt a hitelező készpénz gyanánt annak kijelentésével vette át, hogy követelésének eredeti jogalapjáról lemond. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság. 1899. jan. 11. G. 459/98. sz. a.) A követelés elismerése által uj kötelem létre nem jön, mert tartozás elismerése újítást nem képez. Az elévülést nemcsak a perindítás, hanem a jogosítottnak a per megindításával hasonló joghatályu ténykedései, vagy pedig a kötelezett részéről a jognak az elévülési határidőn belül való elismerése is félbeszakítja. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság. 1898. febr. 22. I. G. 573/98. sz. a.) A tőzsdebiróság illetékességének kikötését tartalmazó szerződés érvénytelenítésére indított kereset fölött a tőzsdebiróság illetékes (A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mint kereskedelmi biróság. 1898. szept. 14.) Az elévülési idő nyugvása tekintetében sem az i8g2. évi XXV. t.-c. szerint becikkelyezett nemzetközi árufuvarozási egyezményben, sem az osztrák-magyar-német-román forgalmi hatarozmányokban külön intézkedés nem lévén, az elévülési idő nyugvása tekintetében a perindítás helyén fennálló országos szabályokat, mint nemzetközi egyezmény 45 S. 3. bekezdésében foglalt intézkedés szempontjából az elévülési idő megszakítására vonatkozó szabályokkal egy tekintet alá esőket, a nemzetközi árufuvarozási egyezmény és az osztrák-magyar-német-román forgalmi határozmányok hatálya alá eső ügyletekre alkalmazni kell. — Az elévülési szabály addig, a mig az elévülés be nem végződött, nem biztosit szerzett jog jeliegével bíró igényt annak, a kinek javára az elévülés folyik. Miből következik, hogy ha a hatályban levő elévülési idő ujabb törvényes intézkedés által meghosszabbittatik, az elévülési idő meghosszabbítását, egyéb intézkedés hiányában, a még el nem évült összes igényekre kiterjedőnek kell tekinteni. (A m. kir. Curia 1900. ápr. 18 . 38. sz. a.) Ha a csődöt kérő hitelező a csődeljárási költségek fedezésére szükséges összeget az e célra kitűzött záros határidő alatt le nem teszi, a csődnyitási kérvény a biztosítéki összeg letétele tárgyában netán beadott halasztási kérvény figyelmen kivül hagyásával azonnal érdemileg elintézendő, ily irányú halasztási kérelemnek és ez által a csödnyitási kérdés függőben tartásának helye nincs. (A budapesti kir. ítélőtábla 1900. jul. -'6 2,129. sz. a.) Artézi kutak fúrása, tehát ingatlanon végzendő munka é s az e célból szükséges szerszámok beszerzése nem képez kereskedelmi ügyletet. (A bpesti kir. Ítélőtábla 1900. aug. 1. 2 224. sz. a.)