A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 38. szám - Törvényjavavaslat a biztosítási magánvállalatokról. [1. r.]

A JOG 271 lalva; az utolsó betűig tel vannak dolgozva és átlátszó, tiszta képben vannak csoportosítva. Ez pedig nagy feladat volt és hogy teljes, tökéletes precizitással megoldotta a szerző, ez arról tanúskodik, hogy ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból kiváló szakember, a ki az egész eljárást teljesen átértette, áttanulta s az a vérébe ment át. Valóban ugy áll a dolog, hogy a betétszerkesztésröl szerves, igazi, tudományos rendszerű könyv eddig nem jelent meg; az eddigiek commentálták a törvényeket vagy egyszerűen összegyűjtötték és egymás mellé nyomtatták a törvényeket és rendeleteket; ezért volt oly nehéz ugy az elmélettel foglalkozóknak, mint a gyakorlati közegeknek megtanulni a betétszerkesztést és azért fordítottak erre a szép intézményre oly kevés gondot idáig az irodalomban is, mert csak kevesen és csak nehezen tudták kellő kézikönyv hiányában megismerni és megérteni. Hézagot pótol tehát a szerző müve, a ki minden tekintetben a legnagyobb elismerést érdemli meg. E könyvből szinte játszva lehet elsajátítani a betétszerkesztés szabályait. A közönséges betétszerkesztés ismertetésében a következő fejezetek szerint van az anyag csoportosítva: alapfogalmak, általános szabályok, a betéttervek készítése, a helyszíni eljárás kitűzése, a községek kötelességei, azonosítás, helyszíni eljárás; a betétek elkészítése, a telekkönyvi hatóság teendői a betétek elkészülte után és jogorvoslatok. A telekkönyvi átalakítással kapcsolatos betétszerkesztésröl szóló második cim pedig az úrbéri illetőségek együttes rendezésére vonatkozó szabályokat adja, ép oly alapossággal. A könyv kiegészítő részét képezik az iratminták és a betűsoros mutató. A művel szemben mindössze azt a kívánalmat lehetne támasztani, hogy constatálja, rendszerbe foglalja ugyan az érvényben levő szabályokat s e tekintetben mintaszerű: de elfeledte bírálni (ha csak röviden is, ha csak jegyzetekben is) a fennálló törvényeket és elfeledte minden egyes kérdésénél kifejteni a reformra nézve az irónak saját nézeteit, saját eszméit. Már pedig mikor tudjuk azt, hogy a telekkönyvi anyagi és alaki jog codificálása készülőfélben van ; mikor lépten-nyomon merülnek fel a kifogások a mai szabályok ellen : akkor egy szakirónak, egy alapos szakbírónak kötelessége lett volna annyiban hozzájárulni a reformhoz, hogy bírálván és ismertetvén a mai jogszabályokat, adjon tanácsot és eszméket az uj szabályozáshoz. Éppen a gyakorlati jogélet terén működő egyének szava nyomna sokat ; mert hiába, előbb-utóbb ugy is rá kell jönnie az igazságügyi kormánynak is, hogy törvényeket az élet számára elvont jogtudósok, könyvbuvárok sohsem fognak olyan jókat készíteni, mint azok a szakférfiak, akik nem a nyomtatott betűből, hanem gyakorlati tapasztalatokból ismerik a jogéletet és annak kívánalmait. így hogy egyebet ne említsünk, mily sok nehézséggel jár a betétszerkesztés jelenleg a miatt, hogy a C. lap szerkesztésére nézve nagyon is megvan a bíró keze kötve és sok régi, megszűnt tételt kénytelen a betétekbe is átvezetni. Itt lett volna helyén sürgetni és kifejteni a szerzőnek, hogy a C. lapot illetőleg is meg kellene adni azokat a könnyítéseket, amelyek az A. és B. lapra nézve biztosítva vannak s amelyeknek helyességeit kipróbálta és szentesitette az eddigi gyakorlat. Meg kell még jegyeznünk azt is, hogy nincs szó a műben az 1900 : XV. törvénycikkről, amely az ártérnek azelőtti telekkönyvezésére vonatkozó szabályait megváltoztatja, amennyiben az ártér miatti elkülönítést megszünteti s a helyett az ártérminőséget a betét A. lapjának 3-ik rovatában rendeli kitüntetni. Ugyanez a törvény rendelkezik a bélyeg és illetékmentesség kiterjesztéséről is és a többek közt az állami anyakönyvvezetők által kiállítandó bizonyítványokat és anyakönyvi kivonatokat is díjmentessé teszi. Szól ugyan a mü a 213. lapon ezekről a kérdésekről és pedig oly értelemben, mint a most emiitett törvény, sőt jelzi is a javaslat elkészültét, de annak törvényerőre való emelkedését nem emliti. Mindenesetre kívánatos lenne e törvényt is feldolgozni s külön füzetben a műhöz csatolni. Védőbeszéd a testvérgyilkossággal vádolt P a p p Béla bünpörében. Tartotta a szatmári esküdtbíróság előtt: Kelemen Samu dr. ügyvéd. Ára: 60 fillér. Budapest, Budapesti Hirlap nyomdája. Á lendületes és kiváló jogi tudásra valló beszédet olvasóink figyelmébe ajánljuk. Vegyesek. A budapesti kir. ítélőtábla 1900. évi ügyforgalma augusztus hó végéig. I. Elintézésre várt: 12,164 polgári, 9,677 büntető, összesen 21,841 ügy. II. Elintéztetett: 8,434 polgári, 8,677 büntető, összesen 17,111. III. Elintézetlen maradt: 3,730 polgári (váltóhátralék 1,372), 1,000 büntető,összesen 4,730 ügy. A budapesti kir. ítélőtáblánál alkalmazott birák egyéni tevékenysége 1900. évben augusztus hó végéig. A polgári szakosztályon: Antos Károly 394 neki osztott ügyből elintézett 223-at, dr.Baumgarten Károly 412-ből 249-et, dr. B e 1 u s Győző327-ből 219-et, C s e r y Gábor 307-ből 175-öt, C s i 11 é r y Kálmán 406-ból 288-at, Debreczenyi Miklós 314-ből 185-öt, dr. Forrásy Ferenc, 358-ból 211-et, Forster József 310-ből 185-öt, dr. G e d eo n Albert 333-ból 165-öt, Hajdú Ferenc 282-ből 158-at, Hanák Kolozs 314-ből 210-et, Kacsko vics Jenő 306-ból 178-at, Ko ó s Emil 574-ből 423-at, Lehotzky Lajos 391-ből 234-et.Lip t h ay Kornél 285-ből 175-öt.N y árasdy lános 344-ből 217-et, dr. Nyeviczkey Antal 334-ből 240-et, S arlay Ferenc 344-ből 179-et, S k o f f Iván 316-ból 191-et, Somogyi Mihály 127-ből 127-et, Sároi Szabó László 323-ból 210-et, dr. S z a 1 a c s y Zoltán 400-ból 290-et, S z á n t h a y Adolf 74-ből 74-et, T ó t h Gáspár 115-böl 115-öt, dr. Tury Sándor 313-ból 157-et, Türk Szilárd 1-et, Véber Ottó 270-ből 149-et, V ég h József 392-ből 270-et, Vörösmarty János 301ből 148-at. Wattay Dezső 237-ből 94-et, Wettstein Gyula 381-ből 240-et. A büntető szakosztályon: Bakos János 291 neki osztott ügyből elint. 223-at, Balonyi Imre 367-ből 302-őt, Burg Lajos 447-ből 363-at, Csiky József 442-ből 371-et, Dessewfy Marcel 369-ből 369-et, dr. Devich László 328-ból 316-ot, Halmágyi Sándor 330-ból 261-et, Horváth Béla 360-ból 317-et, dr. Istvánffy Lajos 192-ből 158-at, K á 11 ay Adolf 441-ből 372-őt, Kosutány Géza 403-ból 326-ot, Ráth Zsigmond 372-ből 326-ot, Szabó János 296-ból 204-et, Tol n ai Antal 478-ból 413-at, Türk Szilárd 386-ból 313-at, Z u b o v i c h Román 353-ból 283-at. Fegyelmi ügyekben: Dr. Nyeviczkey Antal 230-ból elintézett 215-őtRáth Zsigmond 19-ból 19-et. A budapesti királyi magyar tudomány-egyetem jogi fakultásának tanrendé az 1900/901. tanév első felére. Magyar közjog ; alkotmány. Minden hétköznapon csütörtök^ivételével d. e. 10—11 óráig. Dr. Lechner Ágoston ny. r. tanár. Colloquium és repetitorium a magyar közjogból. Csütörtökön d. e. 10—12 óráig. Ugyanazon tanár. Egyetemes európai jogtörténet. Naponkint csütörtök kivételével d. e. 8—9-ig. Dr. Hajnik Imre ny. r. tanár. Magyar polgári törvénykezés. (Általános rész. Bírósági szervezet. Ügyfelek. Sommás és rendes eljárás.) Naponkint csütörtök kivételével d. e. 10—11 óráig. Dr.H er c ze g h Mihály ny. r. tanár. Magyar magánjog. (Általános rész. A különös részből a dologbeli jogok.) Hetenkint 5 óra ; naponkint csütörtök kivételével d. e. 11—12 óráig. Ugyanazon tanár. Ausztriai általános magánjog. Hetenkint 5 óra, naponkint csütörtök kivételével d. e. 9—lt-ig. Dr. S á g h y Gyula ny. r. tanár. Válogatott tanok a pandekták köréből ; szombaton d. e. 8—9 óráig. Ugyanazon tanár. Római jog. (Bevezetés a jogi tanulmányokba. Források. Általános tanok az Institutiókból. Exegeticum.) Hetenkint 8 óra. Minden hétköznap d. e. 9—10 óráig ; kedden és szerdán d. u. 4—5-ig is. Dr. Vé c s e y Tamás ny. r. tanár. Magyarország statisztikája. (Népességi statisztika.) Hetenkint 4 óra : hétfőn, kedden, pénteken és szombaton d. u. 3—4 óráig. Dr. Láng Lajos ny. r. tanár. Közgazdasági politika; hétfőn, kedden, pénteken és szombaton d. u. 4—5 óráig. Ugyanazon tanár. Egyházjog. Hetenkint 5 óra: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken d. e. 8—9 óráig. Dr. Ántal Gyula ny. r. tanár. Ausztriai polgári magánjog. Hetenkint 5 óra ; hétfőn, kedden, szerdán, pénteken d. e. 9—10-ig és csütörtök d. u. 4—5-ig. Ugyanazon tanár. Egyházjog. Hetenkint 5 óra : hétfőn és kedden d. e. 8—10 óráig, szerdán d. e. 8—9-ig. Dr. Kováts Gyula ny. r. tanár. Államszámviteltan (gazdasági rendtartás) tekintettel a törvényhatósági és községi háztartásra. Hétfőn, kedden és szombaton d. u. 5— 6-ig, pénteken d. u. 5—7-ig. Dr. B o c h k o r Károly ny. r. tanár. Nemzetgazdaságtan. Hetenkint 5 óra : hétfőn, kedden, szerdán d. u. 3—4 óráig; pénteken d. u. 3—5-ig. Dr. Földes Béla ny. r. tanár. Nemzetgazdaságtani seminarium. Hetenkint 1 óra: szerdán d. u. 4—5-ig (oly joghallgatók számára, kik a nemzetgazdaságtani főcollegiumot már hallgatták.) Ugyanazon tanár. Magyar magánjog (általános rész). Hetenkint 5 óra. Naponkint csütörtök kivételével d. e. 11—12 óráig. Dr. ZsögödBenő ny. r. tanár. Magyar alkotmány- és jogtörténet. Naponkint csütörtök kivételével d. e. 12—1 óráig. Dr. T i m o n Ákos ny. r. tanár. Magyar pénzügyi jog. Hetenkint 4 óra: hétfőn, kedden, szerdán és szombaton d. e. 10—11 óráig. Dr. Mariska Vilmos ny. r. tanár. Repetitorium a magyar pénzügyi jogból. Csütörtökön d. e. 10—11 óráig. Ugyanazon tanár. Politika. (Alkotmánytan.) Naponkint csütörtök kivételével d. e. 9—10 óráig. Dr. Concha Győző ny. r. tanár. Államtudományi seminarium. Csütörtökön d. u. 4—5-ig; olyanok részére, a kik a politikát már hallgatták. A fölvehetők száma 40. Ugyanazon tanár. Római jogi előadások. Heti 5 óra. Később meghatározandó cimmel és időben. Dr. Schwarz Gusztáv ny. r. tanár. Váltó- és kereskedelmi jog. Naponkint szombat kivételével d. u. 3—4-ig, Ugyanazon tanár mint helyettes. Bűnvádi eljárási jog. Hetenkint 5 óra; hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken d. u. 4—5 óráig. Dr. Balog Jenő ny. r. tanár. A büntetőjog alapfogalmai. Hetenkint 2 óra: kedden és szerdán d. e. 8—9-ig. Ugyanazon tanár. Conversatorium az anyagi és alaki büntetőjogból. Heti 1 óra. Szerdán d. u. 3—4-ig. Ugyanazon tanár. Büntetőjog. Naponkint csütörtök kivételével d. e. 8—9 óráig. Dr. Fayer László ny. r. tanár. Büntetőjogi seminarium. Kedden és pénteken d. u. 5—6-ig. Ugyanazon tanár. Az uj magyar bűnvádi eljárás jellemzetes vonásai. Szerdán d. u. 5—6-ig. Ugyanazon tanár. Római jog. (Institutiók.) Hetenkint 8 óra. Minden hétköznap d. e. 9—10-ig, továbbá hétfőn és kedden d. u. 4—5-ig. Dr. Szentmiklósi Márton ny. rk. tanár. Európai jogtörténet. Köznaponkint csütörtök kivételével d. e. 8—9-ig. Dr. Király János ny. rk. tanár. A magyar adományrendszer fejlődése a szent korona államszervezet korától.