A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 3. szám - A magánlaksértés mint eszközcselekmény. [2. r.]

A JOG 19 munkadijakra nézve megjegyezzük, hogy a tiszti ügyész valamely hagyatéknak tárgyalásánál és egyéb kérdések elintézésénél ügygondnoki minőségben teljesített közreműködéséért, munkadíjat nem követelhet, ilyenre csakis örökösödési és kártérítési perek viteléért tarthat igényt9 de ha a tiszti ügyész nem saját árvaszéke, hanem idegen tiszti ügyész megbízásából jár el, valamely kiskorú ellen indított sommás perben, kész kiadásán kivül munkadijakra is igényt tarthat.10 Az ügyészi költségek és munkadijak szabályozása és megállapítása körül az egyes hatóságok szabályrendeHtileg intézkedtek s e szabályrendeletek határozatai meglehetős eltérők és különfélék.11 Ha tiszteletbeli ügyészek is vannak, ezek vagy az árvaszéktől közvetlen nyernek megbízatást, ez esetben eljárásukról annak tesznek jelentést, vagy pedig a rendes ügyésztől nyernek megbízást, akkor teendőiket az osztja be s annak utján jelentenek az árvaszékhez. Ezek teendőit is az egyes hatósági szabályrendeletek állapítják meg. Az ügyész az általa folytatott hivatalos eljárás alkalmával a bélyegilletékre nézve bizonyos ügyekben kedvezményben részesül, miért is szükségesnek tartjuk, hogy ezekről is megemlékezzünk. A kiskorúság meghosszabbítása vagy a meghoszszabbitott kiskorúság megszüntetése, az atyai hatalom megszüntetésének feloldása, a gondnokság alá helyezés vagy annak megszüntetése iránt megindított eljárásnál a bélyegilletékre a következő szabály irányadó: a kir törvényszékhez intézett beadványok és a törvényszéknél felvett jegyzőkönyvek ivenkint 50—50 kr. bélyeg alá, a mellékletek és felzetek pedig ivenkint s illetőleg darabonkint 15 kr. bélyeg alá esnek. A tárgyalás folyamán hozott bírói ítéletektől és végzésektől, valamint azok indokaitól semmiféle illeték sem jár, a biiói határozatok ellen beadott felebbezések vagy semmisééi panaszok azonban az első ivtol 1 frt. a többi ivtől 50—50 kr. bélyeg alá., az esetben pedig, ha két egybehangzó ítélet vagy végzés eilen adatnak be. az elsőtől 2 frt s a többi ivtől 50—50 kr. bélyeg alá esnek. Ezen bélyegilletéki kötelezettség az árvaszéki ügyészekre, valamint a kir. törvényszék által rendelt ügygondnokokra nem terjed ki, miután ezek az általuk benyújtott keresetekre, felebbezésekre. semmiségi panaszokra, egyéb periratokra s mindezek mellékleteire és felzeteire nézve, valamint a jegyzőkönyvi bélyegre nézve is. az eljárás egész folyamában személyes bélyegmentességben részesülnek. Hasonlóképpen személyes bélyegmentességet élveznek azon magánfelek is, kik az illetékszabás 85. tételének 12. pontja értelmében szegénységüket az iratokhoz csatolandó hiteles bizonyitványnyal igazolják. De oly beadványok, mellékletek és felzetek bélyegét, melyek egyrészt az ügygondnok, árvaszéki ügyész, vagy a bélyegmentességben részesített felek s másrészt bélyegilletékben nem részesített felek által közösen nyújtatnak be, valamint oly jegyzőkönyvek bélyegét, melyek bélyegmentességben nem részesített felek kérelmére (kezdeményezésére) vétetnek fel, egészben az illeték kötelezett felek tartoznak viselni.12 A kiskorúság meghosszabbítása, a meghosszabbított kiskorúság megszüntetése, a gondnokság alá helyezés és a gondnokság megszüntetése iránt megindított eljárásnál, ha az árvaszéki ügyész kérelmére lett megindítva, a mennyiben a költ9 Közigazgatási elvi hat. gyűjt. II. k. 54. 1. 10 Közigazgatás elvi hat. gyűjt. II. k. 55. 1. 11 Somogymegye szabályrendelete szerint az ügyész peres és nem peres ügyekben előleget kérhet. Örökösödési és kártérítési perekben pernyerés esetén a megállapított perköltség kivételképpen a kiskorút vagy gondnokoltat képviselt rendes ügyészt is megilleti. Pervesztés esetén csak a bíróilag megállapított képviseleti dijakat követelheti. Az árvaszék megbízásából eljáró rendes tiszti ügyész által teljesített peres és végrehajtási ugy perenkivüli eljárásért bíróilag bármely cimen megállapított összegek, az örökösödési és kártérítési pereket kivéve, a megyei árvatár tartalékalapját illetik. Kész kiadása azonban megtéríttetik, viszont az adott előleg beszámittatik. Ha a pénzbeli követelés behajtásánál a tiszti ügyészi teendők megkezdése után akar a fél fizetni, mielőtt a kereset a bírósághoz beadatott, akkor a készkiadás és a munkadíj számítandó fel, mely utóbbi 1 50 frtig 2 frt; 50-100 frtig 2-50; 100-300 frtig 3 frt; 300- 600 frtig 4 frt; 600 frton tul 5 frt. A munkadíj a tartalékalapot illeti. Tiszteletbeli ügyésznél a megállapított összes költségek a tb, ügyészt illetik.Fejér vármegye szabályrendelete szerint az ügyész peres s nem peres ügyben előleget kérhet, mely kisebb ügy minőségéhez 2 frt, sommás perben pedig, ha a per tárgya 200 frtot meg nem halad a bélyegekkel együtt 5 frt; 200 frttól 800 frtig 8 frt; azontúl az ítéleti bélyeg utólagos levonására való tekintettel 5 frt. Munkadijat kiskorú s gondnokoltaktól s az árvapénztártól nem követelhet. A költségek megszüntetése esetén csak a készkiadásokat követelheti. Kiskorúak s gondnokoltak érdekében tett rendkívüli esetekben teijesitett nagyobb munkálatokért s eljárásért az ügyész részére az árvaszék mérsékelt jutalomdijat állapithat meg, mely ha nagykorúak is vannak, azokat szintén terheli. Pest-Pilis-Solt és Kiskun vármegye árvaszéki szabályrendelete nagyrészben egyezik Fejérmegyével. 12 Belügyminister 1880. évi 21,902. számú rendelete, a pénzügyminister 20,791. sz. rendelete. ségek az árvaszéki ügyész által nem előlegeztettek. az eljárás folyamán felmerülő költségek a törvényszéki irodai átalányból előlegezendők, melyek a kiskorú vagy gondnokolt vagyonából téritendők meg; ha vagyon nincs, akkor a vagyontalanság szegénységi bizonyitványnyal igazolandó.13 A fentemiitett ügyekben, miután a tiszti ügyész a közérdeket képviseli s hivatalos minőségben jár el, a készkiadáson kivül a szabalyrendeletileg megállapított napidijat és kilométerpénzt számithat fel, de csak azon esetben, ha székhelyéről távozik, ellenkező esetben, tudniillik ha az eljárás a székhelyen van az ügyész az eljárásért mit sem számithat fel.14 Ha az ügy a megyei törvényhatóság székhelyén kivül, azonban a megye területén levő törvényszéknél tárgyaltatik s ezen törvényszék székhelyén megyei tiszteleti eli tiszti ügyész lakik, ezen esetben a tiszti ügyész magát ily tiszteletbeli ügyész által tartozik helyettesittetni, az esetben pedig, midőn az ügy más törvényhatóság területén fennálló törvényszéknél tárgyaltatik, a helyettesítés végett a törvényszék székhelyén levő törvényhatósági ügyészt kell megkeresni.16 * * * Az imént elmondottakban foglaltuk össze vázlatosan a tiszti ügyész gyámhatósági teendőit, ugy a mint a törvények, felsőbb hatósági és bírósági intézkedések s gyakorlat megállapították. Ezek szerint az ügyész fontos szerepre van hivatva a gyámhatóságoknál. Ez vázlatos képe az ügyész árvaszéki munkakörének a mai keretben. Hogy a közigazgatás újjászervezésénél mi történik az ügyészszel s annak gyámhatósági teendőivel, az még a jövő titka. Nézetünk szerint azonban az ügyésznek, mint a törvény s jog védőjének az újjászervezett közigazgatás keretében is kell, hogy helye legyen Különösen akkor, ha a gyámhatóság jövőre is a közigazgatás keretében marad, melynek helye egyéni nézetünk szerint csak ott lehet, mert azon sokoldalú tevékenységet, mely a gyámhatóság munkaköréhez tartozik, beleértve a jogszolgáltatást, felügyeletet s ellenőrzést stb., csakis egy a közigazgatás keretében működé', független és önálló szervezetű gyámhatóság teljesítheti. Az ügyész szerepe ily hatóságnál nem annyira a jogi vélemény nyilvánításában fog állani, mert a gyámhatóság újjászervezése megkívánja azt is, hogy mindenütt teljes és egész jogi minősítéssel bíró tagokból álljon, hanem főleg a jogvédelemben, midőn hivatalos minőségéből kifolyólag, mint a gyámoltak s gondnokoltak, mint a közérdek védelmezője teljesiti feladatát. A magánlaksértés mint eszközcselekmény. Irta: dr. FINKEY FERENC jogak. tanár Sárospatak. (Vége.) Ugy látszik ebből, hogy a «törvényes egység» fogalmára nem vagyunk egy véleményen, mert az én — megengedem, hogy téves — felfogásom szerint épen a törvény emiitett szavai azok, melyek itt a törvényes egységet kifejezetten előírják. Nem tudom mit ért akkor Heil F. törvényes egység alatt, ha a 330. §. ezen kifejezett rendelkezését sem tekinti elégnek. A törvényes egységre ő a több pénzdarab meghamisítását hozza fel példának, mert egy pénzdarab meghamisítása is pénzhamisítás s több darabé is csak egynek tekintendő. Ebből azt kell következtetnem, hogy ő a fizikai cselekvés többségének összefoglalását tekinti törvényes egységnek. Hogy ez elméletileg sem helyes s a törvénynek sem felel meg, az világosan folyik abból, a mit előbb maga Heil F. állított fel szabályul, t. i. hogy a büntetőjogban az eredmény s nem az azt létesítő emberi magatartás, a cselekvés a fő s a törvény nem egy cselekvést (fizikai actust), hanem egy jogsérelmet tekint egységnek. A törvény azonban a szoros összefüggésben álló jogsérelmeket nem akarta mindig halmazatba vétetni fel s ezért alkotott oly tényálladékokat, melyekben több jogsérelem van összefoglalva. Ezek azösszetett vagy összefoglalt büntettek a tulajdonképeni törvényes egységek, mert ezek több természetes egységből, t. i. több külön jogsértésből vannak alakítva. A törvényes egységet tehát szerintem is csak a törvény rendeleténél fogva lehet csak egységnek nevezni, különben a bírónak többséget, halmazatot kellene felvennie. A pénzhamisítás azonban az én véleményem szerint nem is törvényes 13 Igazságügyminister 3,2,63/81, számú rendelete 53—54 §-ok. 14 Belügyminister 1879. évi 51,836. számú rendelete. " Belügyminister 1883. évi 46,457. szám rendelete, ugy az igazságügyminister 1884. évi 51,583. számú rendelete.