A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 35. szám - Pertári kezelés a sommás eljárásban. [Hozzászólás Révai Lajos: Pertári kezelés a sommás eljárásban. 1-2. r. cikkéhez. A Jog, 1900. 31. sz. 225-227. p. és 33. sz. 233-234. p.]

140 A JUu megállapítja, vagyis vádlott azon célból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, panaszost fenyegetéssel kényszeritette fizetésre, a királyi törvényszéknek T. G. vádlottat a hivatkozott §-ban meghatározott zsarolás vétségében vétkesnek kellett kimondani ; tekintettel azonban azon meg nem cáfolt védekezésére, hogy levelét csak elkeseredésből irta, mert panaszos öt Ígérete dacára, akkor, mikor tőle teherbe esett, anyagilag nem segélyezte, sőt nyomorban hagyta és célja sem volt egyéb, minthogy panaszost a gyermek eltartása végett segélyezésre bírja, tekintettel továbbá töredelmes beismerésére s büntetlen előéletére mint enyhítő körülményekre, csupán a rendelkező részben foglalt mérsékelt pénzbüntetéssel kellett sújtani. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja, T. G. vádlottat a btkv 350. §-ába ütköző zsirolás befejezett vétsége helyett, annak a btkv 352.. 65. §§. szerinti kísérlete vétségében mondja ki bűnösnek s ezért büntetését a btkv 92. §-ának ugyan mellőzésével, de a btkv 350., 66. §-ai alapján az elsőbirósági ítéletben jelzett módon és célra fizetendő s behajthatatlanság esetében 2 napi fogházra átváltoztatandó 10 frt pénzbüntetésben állapítja meg, egyebekben pedig az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Vádlott a vádbeli cselekmény nyel jogtalan módon célbavett vagyoni hasznot tényleg el nem érte; mert panaszos a fenyegetést tartalmazó levél folytán semmitsem fizetett vádlottnak, mihez képest vádlott cselekménye a kísérlet határát meg nem haladván, őt a fenti értelemben kellett bűnösnek kimondani. Vádlott büntetésének az elsőbirósági ítéletben felsorolt enyhítő körülmények alapján megállapításánál, a btkv 92. §-ának alkalmazása felesleges, mert vétség kísérletéről lévén szó, pénzbüntetés a btkv. 66. §-a alapján is szabható ki. Azonban a pénz büntetésnek elsőbiróságilag megszabott mértéke tulenyhe lévén, azt a fenti módon felemelni kellett. Egyebekben az elsőbiróság ítélete vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. A m. kir. Curia: Minthogy a zsarolás vétségének befejezéséhez nem szükséges, hogy a tettes az erőszak vagy fenyegetés által elérni óhajtott vagyoni hasznot tényleg elérte legyen s ennek a vétségnek befejezéséhez elegendő, hogy a tettes a kényszerítő erőszakot illetőleg a fenyegetést vagyoni haszon céljából tettleg használta legyen; s tekintve, hogy a fenforgó esetben vádlott abból a célból, hogy a sértetett bizonyos pénzösszeg megfizetésére kényszerítse — s így jogtalan vagyoni haszonszerzés végett — a becsatolt levél utján, ennek közel álló házassága megkötését veszélyeztető fenyegetést használt, vádlott ez által kimerítvén a zsarolás tényálladékának megállapításához szükséges ismérveket, cselekménye azelsőfoku bíróság által halyesen minősitetietett a bevégzett'zsarol ás vétségének s ezért a minősítés tekintetében a kir. ítélőtáblának ítélete megváltoztatván, e részben az elsőbiróság Ítélete, egyebekre nézve pedig a kir. ítélőtáblának ítélete az abban felhozott, azonban a fenebbiekkel ellentétben nem álló, valamint az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1900. évi május hó 11-én, 11,163. sz.) Nem találhatók fel a hatóság elleni erőszak ismérvei a vádlott ama cselekményében, hogy fegyverét az erdőöröknek önként át nem adta, hanem azt kezéből erőszakkal kellett kicsavarni, s hogy a földről fölkelni s az erdőőrökkel elmenni nem akart, kijelentvén, hogy onnan egy tapodtat sem megy ; mert mindezek csak az engedelmesség oly megtagadását képezik, mi vele szemben a kényszer alkalmazását indokolja (A m. kir. Curia 1900. május 17. 3,392. sz. a.) A kir. táblának az eljárás megszüntetése iránt hozott végzése ellen a BP. 274. §-a értelmében, a vizsgálat mellőzése iránt hozott határozata ellen pedig BP. 378. §-a rendelkezéseinél fogva felfolyamodás nem használható. (A m. kir. Curia 1900. január 12. 12,609/99. sz. a.) Tűzvész esetén, melyet a belsőségben felállított, kellően fel nem szerelt cséplőgépből nagy szél idején történő cséplés alkalmával kiszálló szikrák okoztak, megállapittatott a csépeltető gazda és a gépész gondatlansága. (A m. kir. Curia 1900. június 20. 10,239. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Stern Ignác e. Beled, soproni trvszék, bej. okt. 15., félsz. nov. 12., csb. Bruck Lajos, tmgg. Pesty Béla. — Schlesinger Gerson e. Nagy-Becskerek, u. o. trvszék, bej. okt. 15., félsz. okt. 25 . csb. dr. Selymeny Sándor, tmgg. Kéler Ede. — Oláh József e. Makó , szegedi trvszék. bej. okt. 6., félsz. okt. 13., csb. Szeles László, tmgg . dr. Galambos Ignác. Pályázatok : A felső-vissói jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. szept. 9. — A csíkszeredai trvszéknél a 1 b i r ó áll. szept. 9. — Az ipolysági trvszéknél b i r ó i áll. szept. 9. — A budapesti kir. büntető trvszéknél a 1 b i r ó i áll. szept. 12. Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Békés. I. K. Nagy-Csökmei (2,258/900. p. sz.) ü.-t a Cur. aug. 28. hh. — Dárda. dr. N. J. dr. Zöld — Fleischer érk. 431/900. V. sz. a. előa. Beck, aug. 28. visszavonva (?) — Fleischer — dr. Zöld érk. 2,504/900. P. sz. a. előa. Beck, n. e. — Ackermann — Deák érk 622/900. P. sz. a. előa. Danilovics, n. e. — Bramer — Brucker érk. 5,511/900. P. sz. a. előa. Bíró, n. e. — Kapuvár, dr. F. I. 1,937/900. P. sz.-t a Cur. aug. 28. hh. - Lengyeltóti, dr. B. G. 3,209/900. P. sz.-t a Cur. aug. 29. hh. - Nagy-Szombat, dr. M. A. 1,021/900. P. n. e. Nyilvántartjuk. — Pécs. dr. R. B. Baga — Lunacsek érk. 1,150/900. P. sz. a. előa. Egry, n. e. — Szator — Schmeiszl érk. 4,933/900. P. sz. a. előa. Pecháta, n. e. — Szobráncz Sz. J. Szemere — Fialkovics még nem érk. — Trencsén. dr. S. K. 12,555/99. B. sz.-t a Cur. aug. 29. hh. A közjegyzői összes teendők intézésében, de különösen a hagyatékok önálló tárgyalásában teljesen gyakorolt és szakképzett egyén, ki a magyar s tót nyelvet birja, kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik, közjegyzői irodavezetö-segédi állást keres. Cím ; Zubriczky Pál, Berettyó-Újfalu. 1—1 Egy 8 évi gyakorlattal bíró végzett joghallgató, jogszigorló, ki a magyar, német és tót nyelvet írásban és szóban tökéletesen birja, kinek vidéki praxisa is van és a fővárosi előkelő ügyvédi irodában Lhuzamosabb ideig egy helyen önállóan működött, megfelelő irodát keres. Szives ajánlatok : Rosenzweig Ede Rajecz (Trencsén vm.) cimre kéretnek. 1—1 A palánkai közjegyző keres egy közjegyző helyettest, esetleg egy a közjegyzői teendőkben teljesen jártas jelöltet. A magyar, német és szerb nyelvben való tökéletes jártasság feltétlenül megkívántatik. Az ajánlkozók igényeik megjelölése mellett forduljanak közvetlenül a közjegyzőhöz. 3—3 A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosítótársasága. „THE MUTUAL" newyorki életbiztosító társaság. Alapíttatott 1842-ben. Tisztán kölcsönös. Részvényesei nincsenek. Változatlan díjtételek utánfizetési kötelezettség nélkül Kivonat az 1899. évi decz. hó 31-én lezárt mérlegből Összes vagyon 1899. végén... Tehermentes nyeremény tartalék (felesleg) A biztosítottak között 1899-re felosztandó nyeremények Összes bevétel 1899-ben Összes kifizetések kötvénytulajdonosoknak 1899-ben Érvényben levő biztositások Frank 1,563,961,334.30 248,458,802.64 11,295,335.79 305,129933.73 136,267,132.38 5,454,223.894.51 Legszabadelvübb kötvény-feltételek. Díjtáblázatokkal és bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. : Tekintélyes képviselők alkalmazást nyernek. : FALUI «ÍSIVÍ«, |ÍUlliS XTOMOXJA 7DAPKSTSX