A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 35. szám - Pertári kezelés a sommás eljárásban. [Hozzászólás Révai Lajos: Pertári kezelés a sommás eljárásban. 1-2. r. cikkéhez. A Jog, 1900. 31. sz. 225-227. p. és 33. sz. 233-234. p.]

246 A JOG mindig több érdemleges tárgyalás jutna az V, VI, VII, és VIII—X. ker. kir. jbiróságnál minden napra minden bírónak, a IV. ker. kir. járásbíróságnál és a budai vagy vidéki járásbíróságoknál ugy sem marad több érdemleges tárgyalás amúgy sem, mint 5—6, ritkán 1—2-vel több. Semmiféle más igazságügyi reform a bíróságok tulhalmozottságán nem fog segíteni, mint az ügyvédi rdts. olyatén reformja, mely a készkiadásos és hasonló megállapodást az ügyvéd és fele között megszünteti olykép, hogy az ily megállapodást fegyelmi vétségnek minősiti, magát ezen megállapodást pedig érvénytelennek és bíróság előtt nem érvényesíthetőnek mondja ki. Akkor a felek csak akkor fognak perelni, ha szükség lesz a perre, az ügyvédnek nem lesz oly nagy lótása-futása. De munkája meg lesz fizetve; a bíróságoknak pedig nem lesz oly sok dolguk, de alaposan és jól végezhetik munkájukat. De addig mig a felek százszámra öntik a pereket, hogy az ügyvéd ingyen kaparja ki nekik a gesztenyét, bármily reform mellett is túlzsúfoltak lesznek a bíróság helyiségei, robotmunkát végeznek a bírák, úgyszintén a birói és ügyvédi karnak egyaránt kárára van és mindkét kart az ügyfelek rabszolgájává alacsonyítja le. Külföld. Bulgária törvényhozása a külföldiek perbeli biztositéka és szegényjoga kérdésében. Tekintettel a sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. törvénycikk 9—12. és 220. §-aiban, valamint az 1891. évi augusztus hó 19-én 4,291. I. E. M. szám alatt (R. T. 935) kelt rendelet (általános birói ügyviteli szabályok) 118. §-ban foglaltakra a kir. bíróságok tudomására hozatik, hogy Bulgáriában, az ott hatályban levő törvényes rendelkezések szerint a felperesként fellépő külföldi — a mennyiben a nevezett országban ingatlana nincs — alperes kívánatára a perköltséget s az alperes felmerülhető kárának megtérítését biztosítani köteles; továbbá, hogy Bulgáriában a szegényjogon való perlekedésnek a bolgár honosok részére biztosított kedvezményéből a külföldi ki van zárva. (13,540/1900. I. M. sz.) Nyilt kérdések és feleletek. Az elővásárlási jogról. I. tett Dr. Haji esek Gyula ur hasonló cimü cikkelyemre ellenészrevételeit megjegyzés nélkül nem hagyhatom. Azt imputálja nekem, «mintha nézetem szerint a felvetett kérdés c s a k az osztrák polg. tkv. szellemében volna megoldható.» Cikkíró ur gyökeresen félreértett. Kérdés, ki adott okot e félreértésre, én az iró, avagy ő az olvasó? Mi volt célom, mi volt feladatom f Ady Endre ur egy szorosan körülirt concret jogkérdést intézett jogásztársaihoz, «egy praxisában előfordult* összerü jogesetet kellett megoldanom. Az első kérdés, azt hiszem, tehát az vala, milyen jog volt applicálandó a szőnyegen forgott jogesetre. Én ugy véltem — és e nézetem megváltoztatására idáig elegendő okot nem látok — hogy Ady ur a jogesetet az osztrák jog szerint kivánta elbíráltatni. Azért és csakis azért fejtettem meg a kérdést az osztrák jog, — ugy az elmélet, mint a joggyakorlat — alapján. Az indokokat, mért tételeztem fel, hogy Ady ur a jogkérdést az osztrák jog szempontjából kivánta eldöntetni, cikkelyemben tőlem telhető szabatossággal kifejtettem ; szóról szóra azt irtam: « Miután cikkíró uraz osztrák polg. törvénykönyv 1,072. és 1,074. §-ait minden megjegyzés ésindokolásnélkül idézi, feltételezem,-tekintettel még cikkelyének keltére, hogy a felvetett kérdés megfejtését az osztrák jog szerint óhajtja * Ezzel, azt hiszem, sikerült beigazolnom, hogy Ady ur intentióihoz képest helyesen applicáltam az osztrák jogot a kérdezett esetre és hogy ezen jog alkalmazását cikkelyemben kellőleg is indokoltam. Különben biztosithatom cikkíró urat, hogy keblemet gyöngéd érzelmek az avult, ósdi codex irányában nem hevitik. Hogy a kérdéses per (hiszen concret perről van szó) az osztrák jog uralmi sphaerájában folyt vagy még folyik, azt Ady ur hallgatásából is következtethetem. Hogy pedig a végeredmény, melyhez cikkelyemben sajnosán jutottam, nem fedi egyéni nézetemet, az kellő kifejezést nyert annak végső mondatában, midőn «az osztrák jog> és a «de lege lata» szempontját ismételten hangsúlyozni szükségesnek láttam. Azon végeredményre jutottunk tehát, hogy «az osztrák jog szempontjából* — «de lege lat a* —az elővásárlási jog harmadik személy javára jogérvényesen ki nem köthető. Tán említeni is felesleges, hogy az «de lege 1 a t a» toldással azt kívánjuk jelezni, hogy az illető jogszabályt «d e lege f er e n d a* nem helyeselhetjük. Most már igazán sajnálom, hogy egyéni álláspontomat elesebben ki nem domborítottam, Lemayer e tárgyban mondott szavainak idézetével, mely tollamba tolult vala, es melyet erővel csak azért nyomtam el, mert a hivalkodó idézeteket nem kedvelem. «Dass deutliche und vielbegangene Wege des Handels und Wandels ohne rechtliche Anerkennung, ganze Gebiete des Verkehrs ohne stützendes Obdach bleiben, das ist ein sicheres Zeichen, dass die Wissenschaft hinter dem Lében zurückgebheben ist.» Dr. Klein Ede. ügyvéd, Szepsi. II. *) A. Az elővásárlási jog az adás-vétel mellékszerződéseként — pactum adiectum — szokott szerepelni, i Ertjük pedig alatta: eladó kikötheti magának azt a jogot, hogy a mennyiben vevő a vétel tárgyát ismét eladni akarná, ugy azt eladónak tartozik mindenekelőtt felajánlani; eladónak ebbeli joga: az elővásárlási jog. « Kötelmi, relatív jog: ius facit inter partes. Elismerik ugy ingókon, mint ingatlanokon — megadják a telekkönyvi bejegyzést is és ezzel merül fel éppen a vita, vájjon a bejegyzéssel absolut joggá lesz-e — ius tacit inter omnes ? Nézzük e kérdést egész abstraháltan minden tételes intézkedéstől: Némely kötelmi jognak a telekkönyvi bejegyzéssel absolut hatályt adnak, sőt voltak és vannak, a kik hajlandók az ily jogokat dologi jogoknak minősíteni. Ez azonban helytelen : a dologi jog az absolut hatály mellett u. i. még egy fontos elemmel bír; ez a dologra vonatkozó használati jogosítvány 3 E nélkül az absolut jog még nem dologi. 4 Az elővásárlási jog pedig használatra nem jogosít. De váljon a bejegyzett elővásárlási jog tényleg absolut-e ? Absolut hatály = ius facit inter omnes. Az ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogomat érvényesithetem-e mindenki, — bármely harmadik ellen ? — bizonyára nem, csak az ellen, a ki ad hoc az ingatlan tulajdonosa. Ez nem absolut jog, de nem is relatív, hanem közvetít a kettő között: actio in personam in rem seripta. K így áll a kérdés felfogásom szerint in thesi. Az o. p. tvkv. mindjárt ellent mond ennek. Ugyan személyes jognak minősiti szintén az elővásárlási jogot, de már az 1,073 §.:«... durch Eintragung in die öftentlichen Bücher in ein dingliches verwandelt werden*. Az osztrák jurisprudentia * Magánjogunk eredeti alapon ismeri az elővásárlási jogot az admonitio és praemonitioval kapcsolatban. H. K. I. 60. §. 1. : Et ideo quaelibet possessionaria venditio . . . dignoscitur (ut illám vei illa ad se recipiant) admonitionem : . . . ante omnes alios emptoies aut foenatores. liberam, plenariamque habent pro se recipiendi et emendi facultatem. Továbbá H. K. I. 60. §. 9., 10.: Filias autem et mulieres in casibus praemissis, illas intellige admonendas esse ; . . . Lásd : W e n z e 1 G. «magyar mag. jog rendszere*) I. 613., 614. és II. 614., 624., 634. és v. ö. 1852. nov. 29. ősiségi nyiltparancs 18. §. — Tulajdonképen azonban a római jog szülöttje. L. a forráshelyeket : 1. 3. C. de iure emph. 4, 66. ; I. 1. C. de mettallar. 11.. 6. ; 1. 60. D. de pact. 2., 14. és 1. 16. D. de reb. auct. iud. 42., 5. — A pandektajogban lásd T h i b a u t II. 956. §., ki megkülönböztetéseket tesz ; igy : ius protimiseos, ius prot. testamentarium, ius prot. legale. Valamennyi pandektista figyelmeztet, hogy e jog nem tévesztendő össze a N a e h e r vagy Retractrech t-tel; jgy Windscheid II. 388. 1 Nemcsak mellékszerződésből, hanem ex contractu és ex lege is folyik. — Cosack commentárjában (I. 454.) az elővásárlást egyoldalú jogügyletnek tekinti — már eladó : elővásárló részéről. 2 Szorosin megkülönböztetendő az elővásárlási jog (ius post.) a visszavásárlási jogtól (ius de retroemendo). A tényleges eredmény esetlegesen ugyanegy és talán ez az, a mi megtéveszt! t. i. a vétel tárgya mindkét esetben eladó kezeihez jut vissza ; de nézzük az elővásárlási jog természetét — itt a különbség ! Biztosítja eladó részére azt a jogot, hogy újólagos eladás esetében neki álljon módjában azt megvenni; ez elsődleges tarialma ; másodlagos tartalma : egy felfüggesztő feltétel (condicio suspensiva) a mely arra az esetre áll be, ha vevő tovább adná a vétel tárgyát; mondhatnók, egy elidegenítési tilalom ! Ha azonban megtörtént egyszer a tulajdon átruházás, a jogosultnak az in integruin re stitutiora nincs igénye, csak kártérítésre. Igazán le lesz kötve az ingatlan e jog telekkönyvi bejegyzésével; erről'még későhb ! Tehát magának a jognak tartalma tulajdonképen ez a feltétel, — igaz ugyan, hogy ennek beállta ismét feltételezve van vevő elidegenítési szándékától. Eredményünk : a ius protimiseos egy feltételes jog ; eladó joga feltételezve van vevő egy actusától! A visszavásárlási jog : feljogosítja eladót, a dolgot meghatározott áron megvenni, visszavenni vevőtől — feltétlen jog. így lételét tekintve. Nagy a különbség a kettő között és mégis összecserélik. Elég talán utalnom egy pregnáns esetre: az 1868: LV. 66. és további szakaszai (kisajátiráw törvény) az elővásárlást következetesen visszavásárlásnak mondják, ugyanígy az 1881 : XLI. 91. §-a is hivatkozással az előbb emiitett törvény szakaszaira e hibába esik. a V. ö. ezt a többek között dr. Schwarz Gusztáv fejtegetéseivel a magánjogot codificáló bizottság ülésében. Jzőkönyv I 115 1 * Zsögöd (Jzőkönyv. III. 21. 1.) dologi és absolut jog között a ku onbseget abban látja hogy a dologi jogok a felek beleegyezése nélkül is bejegyezhető*, a kötelmi jogok csak külön kikötés mellett. Márkus: f. b e. h II. 2,931. Bp. tábla: « . . . az üy elővásárlási, mint dologhoz! (személyes) jognak a nyilvánkönyvi bejegyzés által dologbani joggá való átváltoztatása csak a tlkvi tulajdonosnak kifejezett engedélye folylan történhetik.)) J b * És miben sem különbözik alkatára az «actio protimiseos)) Íufd mrs^átóíf"^-1 6lj6k - " aCÜ0 ad exhibendum' az