A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 2. szám - A fokozatos illeték alá tartozó jogügyletek után kiszabandó illeték alapjául veendő értékéről. [2. r.] - Az ujrafölvétel és az igazolás a büntető perrendtartásban

8 A JÜG annak mas jogi megítélése mellett a keresetnek helyt adjon. (A bpesti kir. kereskedelmi és váltótrvszék feleb. tan. 1899. okt. lo. D. 488/99. sz. a.) A betonpallér fontosabb teendőkkel megbízott iparossegéd, a kinek három havi felmondási időre van igénye. A szolgálatadónak az a kijelentése, miszerint a segédet, dacára annak, hogy őt három havi felmondás illeti, csupán két heti felmondásban részesiti, a szerződési kötelezettség megtagadását képezi és az alkalmazottat a szolgálat elhagyására és a három havi felmondási időre járó fizetés követelésére jogosítja. 1884 : XVII. t.-c. 9,5.;. b) pont. (A bpesti kir. kereskedelmi és vállótrvszék (eleb. tan. 1899. okt. 9. 899/99. sz. a.) Jogszabály az, hogy az elévülést csak a követelés bírói érvényesítése, vagy az igénynek a kötelezett által történt elismerése szakítja félbe s a feleknek igényük rendezése céljából egymás közt folytatott tárgyalásai az elévülést félbeszakító hatálylyal nem bírnak. Az üzletszabályzat a 61. §. 4. pontjához tartozó VII. póthatározmányban dij-visszatéritési igények tekintetében bizonyos feltételek mellett megengedi ugyan, hogy a felszólamlási eljárás ideje az elévülési időbe beszámittassék, olyan intézkedést azonban nem tartalmaz, melynél fogva a felszólamlási eljárás idejét a 75. ij. alapján támasztott kártérítési igényeknél az elévülési időbe beszámítani lehetne s így ez utóbbi esetben alkalmazni kell az általános jogszabályt. (A bpesti kir. kereskedelmi és váltótöryényszék fe'ebbezési tanácsa 1899. szept. 16 E. 207.) Ha a biztosított tárgy előzőleg teljes értékéig biztosítva volt, ugy a keresk törvény 471. §-a értelmében a későbbi biztosítás érvénytelen. Érvénytelen szerződés alapján a biztosító nem viselvén kockázatot, biztosítási dijat sem követelhet. (M. k. C. 1889. szept. 14 552/99.) Vdálotta panaszosok fanatizmus-ic felhasználva, azt hitette el velük, hogy panaszos betegségét a liáz alatt elásott kincset őrző szellem okozza s hogy mindaddig beteg lesz, mig a kincset fel nem veszik, és a különböző búcsújáró helyekre teendő utazásokra szükséges költségek fejében pénzt csalt ki tőlük • tekintve a panaszosok alacsony műveltségét, a vádlott cselekménye a ravasz fondorlatot kétségkívül megállapítja. Több személy sérelmére elkövetett csalás esetén, azok kárösszege egybefoglalásának, a cselekmény minősítése tekintetéből helye nincsen. (A m. kir. Curia 1898. dcc. 7. 1,968/98. B. sz. a.) A Btk. 254. §-ában jelzett bűncselekménynek tényálladéka csak akkor forog fenn. ha az abban körülirt cselekmény a gyermek családi állása ellen irányul, vagyis a tettesnek azon szándéka, hogy a gyermek azon családtól, amely őt megilleti megfosztassák, megállapítható, mig ellenkezőleg a 287. §. 2. bekezdésében megjelölt bűncselekmény tényálladéka akkor forog fenn. ha a tett elkövetésénél a tettes szándéka csakis oda irányul, hogy ő a természet és társadalom törvényeinél fogva kötelező anyagi terhektől magát megszabadit?a.fMagy. kir. Curia 1899 november 24. 9,(512/99. sz. a) Gondatlanságból elkövetett tűzvész okozás miatt ítéltetett el az, aki a forró és nyári száraz időben szénakazal mellett pipára gyújt és a szénára esett gyufafej a szénát felgyújtja. CA m. kir. Curia 1899 november 7. 2,164/99. si. a) A Btk. 222 §-ában meghatározott hamis tanuzásra való rábírás tényálladékához szükséges, hogy a reábirás oly ténykedésbennyilvánuljon, mely a kívánt eredmény előidézésére alkalmas legyen ; a hamis tanuzásra való egyszerű felhívás azonban, a melyet a felszólítottra ható egyéb körülmények nem támogatnak, magában véve még Ü reábirás fogalma alá nem vonható. (A m. kir. Curia 1899 november 2 609/99. sz. a.j Bűnügyekben. A btkv. 233. §-a szerint, ennek a bűncselekménynek célja a fajtalanság elkövetése, mely a nemi ösztön gerjesztése vagy kielégítése végett, erőszakkal vagy fenyegetéssel, a nemi szemérem durva megsértése mellett, a nőszemély testevei való érintkezés — de nem a nemző részek egyesítése által — vitetik véghez; mig magában a puszta ölelgetés, ruha fölött emlő tapogatás, szoknya alá nyúlás, csupán az előkészületi cselekmény keretébe eshetik s így eme bűntettnek a kísérletét sem állapit- RoST Q^tTt^& ™h Ernő hatja meg: ezen cselekmény a sértett nőre nézve meggyalázó lévén, a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértést képez. A szegedi kir. ítélőtábla : Az elsőfokú bíróság Ítélete megváltoztattatik és vádlott a vád alól a btkv. 268. §. alapján felmentetik. Indokok: Az elsőfokú bíróság Ítéletének indokolásában helyesen megálapitott tényállás szerint vádlott cselekménye a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének alkotó elemeit foglalja magában. Minthogy B. B. sértett a végtárgyalás folyamán határozottan kijelentette, hogy vádlott megbüntetését nem kivánja, ez a nyilatkozat pedig a vád visszavonásával egyértelmű, minthogy a vád kifejezett visszavonásának hatályát sértettnek később, a vád fentartására irányult nyilatkozata meg nem dönti ; minthogy a btkv. 268. ij-a szerint a becsületsértés vétsége miatt a btkv. 261. §-ának esetében az eljárás a sértett fél indítványától tétetik függővé, ugyanazért törvényes vád hiányában vádlottat a vád alól fel kellett menteni. A m. kir. Curia : A kir. Ítélőtábla Ítélete helybenhagyatik. I ndokok : Jóllehet a vádlott beismerte, hogy «gyönyörből és kéjérzésből» kergette és fogta meg a sértett leányt s aztán inegfogdosta a ruhán felül annak mellét, sőt a szoknyája alá is nyúlt, de a leány testét ekkor sem érintette meg, minthogy azonban a vádlott ezen cselekményében nem ismerhetők fel a btkv. 233. §-a alá eső bűntett alkotó elemei, mert ennek a bűncselekménynek célja a fajtalanság elkövetése, mely a nemi ösztön gerjesztése, vagy kielégítése végett, erőszakkal vagy fenyegetéssel, a nemi szemérem durva megsértése mellett, a nőszemély testével való érintkezés, de nem a nemző részek egyesítése által vitetik véghez ; mig magában a puszta ölelgetés, ruha fölött emlőtapogatás, szoknya alá nyúlás, csupán az előkészületi cselekmény keretébe eshetik s igy eme bűntettnek a kísérletét sem állapithatja meg. De arra irányuló szándék hiányában a btkv. 323. §-ának a tényálladéka sem ismerhető fel : mihez képest, tekintettel a fönnebbiekre és mert a btkv. 261. §. alá eső vétségnek a tényálladéka, a cselekmény meggyalázó voltánál fogva, az alsófoku bíróságok által helyesen áliapittatott meg : a kir. ítélőtábla ítéletét kellett ezen és az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyni. (1899. szept. 21-én, 1,393.) Vádlott a tulajdonjog fentartásával vett gépet azonnal, annak megérkezése után., féláron tovább eladta, miért is sikkasztás miatt Ítéltetett el. (A m. kir. Curia 1898. november 2. 864/98. sz. a.) A büntetés elévülése az ismeretlen helyre költözött vádlott ellen, azon napon veszi kezdetét, mely napon a köröztetésre vonatkozó hirdetmény a «Rendőri Közlönyben» megjelent. CA m. kir. Curia 1899. okt. 24-én 7,520. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlönya-böl. Csődök : Cserei Gyula e Léva. ar. marothi trvszék, bej. febr. 6. félsz. febr. 21. csb. Hazai Gyula, tmgg. dr. Kaszanicky Kálmán. — Csotig István e. Zágráb u. o. trvszék, bej. febr. 5. félsz. márc. 3. csb. di. Voticskovics J. tmgg. dr. Steiner Miksa. — Kohn Mór e. Orahovica e. eszéki trvszék. bej. jan. 15. félsz. jan. 19. csb. Klaics Kunosztáv. tmgg. dr. Kovácsevics V. — Lissauer Henrik e. Bpest, bpesti trvszék. bej. febr. 10. félsz. márc. 8. csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Springer Ferenc. — Walisch A. e. Boros-Jenő, aradi trvszék, bej. márc. 28. félsz. ápr. 24. csb. dr. Radány Dezső, tmgg. Szatmáry Gyula. — Ötvös és Neumann Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. febr. 10. félsz. márc. 10. csb. dr. Fránkl Vilmos e. Kisvárda, nyíregyházai trvszék, bej. márc. 10. félsz. ápr. 2. csb. Mráz János, tmgg. Glück Péter. — Scháchter J. e. Miskolc, u. o. trvszék, bej. márc. 24. félsz. ápr. 17. csb. dr. Végh Imre, tmgg. Szabó Gábor. — Löbl Rezső e. Salgó-Tarján. b -gyarmati trvszék, bej. febr. 10. félsz. febr. 23. csb. Köröm László, tmgg. Grünbaum Henrik. — nMagyar festékgyár részvénytársasági) Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. febr. 14. félsz, márc. 15. csb. Fuchs István, tmgg. dr. Darvai Fülöp, — Spitzer Jakab e. Nagy-Halmágy, aradi trvszék, máic. 1. félsz. márc. 20. csb. dr. Schartner Sándor, tn gg. dr. Román István — Weisz Sámuel e Pátnok, rimaszombati trvszék, bej. febr. 15. félsz. febr. 19. csb. Korádi Géza. tingg. Farkas Gyula. — Antal Miklós e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. febr. 7. félsz, márc 8. csb. dr. Beck Károly, tmgg. dr. Gráber Károly. Pályázatok : A zombori trvszéknél a 1 b i r ó i áll. jan. 27. — A kolozsvári kir. táblánál birói áll. jan. 27 — A marosludasi jbiróságnál j birói áll. jan. 27. — A szegedi trvszéknél birói áll. jan. 27. — A veszprémi trvszéknél birói áll. jan. 27. — A győri trvszéknél jegyzői áll. jan. 27. — A kassai ügyészségnél a 1 ügyészi áll. jan. 27. — A németujvári jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 27. — A nyíregyházai jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 27. — A belényesi jbiróságnál a 1 j e g yz ö i áll. jan. 27. — A zsadányi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jan. 27. — Az erzsébetvárosi trvszéknél al birói áll. jan. :i8. — A lugosi trvszéknél jegyzői áll. jan. 28. — A kaposvári trvszéknél biroi áll. jan. 28. — A galgóczi, gyulafehérvári, a németbogsáni jbiróságoknál aljegyzői áll. jan. 28. — A nagy-enyedi és balázsfalvi jbiróságoknál a 1 birói áll. jan. 28. — Az ar. marothi trvszéknél birói áll. jan. 28. — A dettai jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 29. A tolna-tamásii kir. közjegyző gyakorlattal bíró helyettest keres. Az állás esetleg azonnal is elfoglalható. A feltételek kölcsönös megállapodás szerint. d-i) ügyvédi nyomtatványok KORONA ÉRTÉKBEN a Minerva kő és könyvnyomdai intézetben, Bpest, V. Sas-u. 29. kaphatók. B£szvfMTTAJISASAG NYOMDÁJA Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3