A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 33. szám - A bprdt. 33. §-ához

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 83. számához. Budapest, 1900. augusztus hó 19. Köztörvényi ügyekben. A nem szerződési, hanem késedelmi kamat jogi természeténél fogva a főköveteléssel egységes követelést képezvén — azon eset kivételével, ha a töke a követelt kamat nélkül elégitettik ki — csakis azzal együtt évülhet el. A debreceni kir. tábla : A kir. tábla az elsöbiróság Ítéletének azt a részét, melylyel felperes keresetének a megítélt 1,338 frt 15 kr. tokét felülhaladó részével elutasittatott, mint nem felebbezettet érintetlenül hagyja ; felebezett azt a részét pedig, melylyel alperes 1,338 frt 15 kr. töke s kamatai fizetésére köteleztetett, helybenhagyja, ellenben megváltoztatja ugyanazon ítéletnek azt a részét, mely szerint felperes keresetének az 1895 február lö-át megelőző időre követelt kamatra vonatkozó részével elutasittatott, valamint azt a részét, melylyel alperes 6°/0-os kamat fizetésére köteleztetett, s az alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy a felperesnek a megítélt 1,338 frt tőke után 1874 április 11-től járó törvényes kamatait megfizesse. I n doko k : A kir. tábla az elsöbiróság ítéletének felebbezett azt a részét, melylyel alperes 1,338 frt tőke megfizetésére köteleztetett, vonatkozóan felhozott helyes indokai alapján és azért hagyta helyben, mert a kereskedelmi törvény 283. §-a szerint kereskedők kölcsönös kereskedelmi ügyleteikből eredő követeléseik után a lejárattól előleges kikötés és megintés nélkül is követelhetnek kamatokat. Ez a kamat azonban az elsöbirósági ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával a felperes részére megítélt összeg után a keresetben előterjesztett kérelemnek megfelelően a csődkereset beadásának napjától, vagyis 1874 április 11-töl kezdve volt megítélendő, mert felperes kereseti követelése, egyéb megállapodás hiányában a kereskedelmi törvény 315. §-a rendelkezéséhez képest az áruk átadásakor esedékessé vált, ez az átadás pedig még a fentebb jelzett időpont előtt következett be ; és mert felperes kereseti követelését az időközben csőd alá került alperes ellen az 1874 április 11-én 3,5ti7. sz a. beadott csődkeresettel érvényesíteni megkísértvén, minthogy az alperes ellen folyamatban volt csődeljárás csak 1897 december 17-én 17,690 sz. a. kelt végzéssel szüntettetett meg, a felperes kamatkövetelése, mint nem pénzkölcsönzésből származott, az 1883 : XXV. t.-c. különben sem alkalmazható 19. §-a alapján elévültnek nem tekinthető. (1899 május 2. 407/99. sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kir. tábla ítélete a marasztalási tőkeösszegre nézve indokainál fogva volt helybenhagyandó, a tőke után megítélt kamatok tekintetében pedig azért, mert az alperes ellen 1874 január 5-én 266. sz. a. ítélettel megnyitott csőd csak az 1897 december 17-én 17,690. sz. a. hozott végzéssel szüntettetett meg és mert felperes követelését alperes csődtömege ellen 1874 április 11-én 3,567. sz. a. beadott csődkeresettel bejelentette, a csőd alatt folyó kamataival együtt valódinak elismertetni s a IV. osztályba soroztatni kérte, s ennélfogva felperes kamatkövetelése a csődeljárás tartama alatt nem évülhetett el, és mert eszerint alperest a csődnyitással, de minden esetben a csődkereset beadásával lejárt és kétségtelenül hitelezési ügyletből eredő vételár követelése után az 1840 : XXII. t.-c. 91. §-a értelmében a csőd folyama alatt különben is járó kamatok 1874 április 11-től folyólag jogosan megilletik és pedig annyival is inkább, mert a jelen esetben nem szerződési, hanem késedelmi kamatról van szó, mely jogi természeténél fogva a főköveteléssel egységes követelést képezvén (azon eset kivételével, ha a tőke a követelt kamat nélkül elégíttetik kij csakis azzal együtt évülhet el. De még ha szerződési kamatról volna is szó, a fenforgó esetben, mint kifejtetett, a csőd folyamatba léte miatt az sem évülhetett volna el. (190') január 16. 1,015/99. sz. a.) Törlési per telekkönyvi feljegyzése felzet alapján nem rendelhető el, henem csak a kereset alapján, a melynek tartalmából megítélhető, hogy a per a II. sz. döntvény értelmében feljegyezhető-e. I. A miskolci kir. törvényszék : A 7,457/99. sz. felzet alapján a botai 122. sz. tjkv.-ben a B) lapon azon körülmény, hogy özv. S. Jánosné mint kiskorú S. János t. és t. gyámjának B. Lajos ellen a botai 122. sz. tjkv.-ben I. 1—2. és + 1. s. sz. a. foglalt ingatlanokhoz tulajdonjog megállapítása iránt, a miskolci kir. törvényszék előtt 7,457/99. sz. a. per folyamatban van, feljegyeztetni rendeltetik. (1899 augusztus 29-én, 10, 253. sz.) A kassai kir. ítélőtábla : Az elsöbiróság végzését megváltoztatja és özv. S. Jánosnét mint kk. S. János t. és t. gyámjának perfeljegyzés iránti kérvényét elutasítja ; mert valamely kereset beadására vonatkozó felzet nem fogadhaló el alapul annak a meghatározására, hogy a megindított per lényegileg mire irányul és vájjon olyan természetü-e a kereset, melynek megindítása esetében a telekkönyvi rendeletek értelmében a perteljegyzésnek helye van, ennélfogva a miskolci kir. törvényszékhez beadott 1899. évi 7,457. sz. keresetre vonatkozó s a kért perfeljegyzés alapjául bemutatott felzet alapján a perfeljegyzés megengedhető nem volt. (1899 december 5-én, 3,319. sz.) A kir. Curia : A másodbiróság végzése az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik. (1900 április 10-én, 1317. sz.) II. A hajdu-szoboszlói kir. járásbíróság: Folyamodó kérelme elutasittatik . . . . mert a kir. Curia 11. sz. polgári döntvénye szerint a perfeljegyzés csak az 1855. évi december hó 15-iki és 1870. évi február hó 5-iki telekkönyvi rendeletek XIV. fejezete értelmében a bejegyzés érvénytelensége vagy megszűnte okából támasztott ki törlési keresetek alapján rendelhető el. A csatolt felzet szerint pedig, a kereset tulajdonjog visszaitélése esetleg 2,500 frt, továbbá 45S írt és jár. iránt indított. Különben a törlési per nem az, a mit a mindenkori felperes keresetlevelének felzetén vagy a telekkönyvi kérvényben ilyennek cimez, hanem az, a mi a keresetlevélnek tartalmából és adataiból olyannak minősül ; a miért is a perfeljegyzés érdeme felett, csakis a keresetlevélnek első példánya alapján lehetne határozni. (1899. december hó 14 én, 3,367. szám.) A debreceni kir. ítélőtábla : A kir. járásbíróság végzését megváltoztatja és a kérvényhez mellékelt felzet alapján az ... . ingatlanok tulajdonának visszaitélése iránt.... indított per folyamatban létét a fentebb megjelölt telekjegyzökönyvekbeni ingatlanokra feljegyeztetni rendeli, mert a kabai 1,761. és 3,247. sz. telekjegyzőkönyvek tartalmából nyilvánvaló, hogy a kérdéses pert megindító Cs. József a B. Ferenc és neje, jelenlegi telekkönyvi tulajdonosoknak telekkönyvi előzője s mint ilyen, a szóban forgó perrel az előbbi telekkönyvi állapot visszaállítását, vagyis a B. Ferenc és neje tulajdonjogának kitörlését célozza ; ez a kereset tehát nem valamely uj nyilvánkönyvi jog létesítésére, hanem a már előzőleg létezett nyílvánkönyvi jog visszaállítására volt irányozva ; az ily tárgyú perek folyamatba tétele pedig a kir. Curia 11. sz. döntvénye értelmében feljegyezhető. (1900. évi február 14 én, 253. sz.) A kir. Curia : A másodbiróság végzése megváltoztattatik s az elsöbiróság végzése hagyatik helyben az abban felhozott indokok alapján. (1900. évi június á-én, 2,516. sz.) Állandó birói gyakorlat szerint a perújítás az alapperbeli költségre rendszerint nem terjed ki, de ezen szabály alól kivételt képeznek azok az esetek, melyekben a perujitó felet az alapperben való védekezés előterjesztésében mulasztás nem terheli és a marasztaló határozat kieszközlése a másik fél jogtalan eljárására vezethető vissza. (Kir. trvsz. felébb, tan. 1900. ápr. 9. 109. sz. a.) A sommás eljárási törvény 172. és 173. §-ai alapján kellő időben benyújtott észrevételek által okozott költségről semmi ecetben sem áll a bíróságnak jogában azt ítélni, hogy az a jog célirányos érvényesítésére, vagy a védelemre szükséges egyáltalán nem volt, hanem azt a munka belbecsének mérlegelése szerint minden esetben a vesztes tel terhére eső költséghez kell számítani. (A budapesti kir. ítélőtábla. 1900. jun. 25. II. G. 64. sz. a.) Az illetéktelen bíróság által visszautasított keresetnek az illetékes bírósághoz kérvénynyel való beadása nem oly szabálytalanság, mely a kereset érdemi eldöntését akadályozná és annak elutasítására indokul szolgálna. — Az elvált hitvestársak között létrejött egyezségben a nő a szülői utáni reménybeli minden örökségl ol gyermekei javára lemondván, az ezen szülök által leányuk, mint egyedül leszármazó örökösük tulajdonába még életükben ajándékozás cimén bocsátott ingatlanok ennek gyermekeivel szemben az öröklött vagyon tekintete alá esnek. (A m. kir. Curia 1930. jun. 15. 3.152. sz. a ) A hitbizományi vagyon haszonélvezete a hitbizományi birtokos halálával a várományosra nem öröklés, hanem az alapító oklevél alapján háramlik át, a miből önként következik, hogy hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési eljárásnak helye ninrs, hanem a hitbizományi vagyon a várományos birtokába a hitbizományi bíróság által adandó át s csak abban az esetben,