A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 32. szám - Perújítás a községi bíróság hatáskörét meg nem haladó polgári peres ügyekben. [Hozzászólás Bartók József: Perujítás a községi bíróság hatéskörét meg nem haladó polgári peres ügyekben. A Jog, 1900. 29. sz. 218-219. p.]

12fi A JOG A S. E. 64. g-a értelmében a biróság a bizonyítékok mérlegelésénél az e szakaszban emiitett kivételektől eltekintve, a törvényes bizonyítási szabályokhoz nincs kötve ugyan, azonban a törvény összes rendelkezéseivel kapcsolatban és egybevetésével az idézett szakasznak helyes értelmezése szerint, a bizonyítékok e szabad mérlegelésének elengedhetetlen feltétele az. hogy az Ítéletben nyilvánuló birói meggyőződés a szolgáltatott összes bizonyítékok figyelembe vételével alkottassék meg. s az összes szolgáltatott bizonyítékok alkalmazására, vagy nem alkalmazására vonatkozó indokok tüzetes előadásával történjék olykép, hogy azok az okok, melyek a bíróságot az Ítéletben nyilvánuló meggyőződése kimondására vezették, felismerhetők legyenek, vagyis kell, hogy a birói meggyőződés megalkotásánál az összes perbeli adatok számba vétessenek, s hogy ennek meg és ugytörténte az ítéletből kitűnjék; következéskép valamely tanú vallomásával szemben, ha a tanú ténykörülményt ad elő, nem elegendő a bíróságnak az a puszta kijelentése, hogy a tanú mit sem bizonyított, hanem a bíróságnak ki kell fejtenie a meggyőződést előidéző okot arra nézve, hogy a tanú által állított ténykörülményt miért nem fogadja el bizonyítékul vagy esetleg valószínűségi körülményül. (A m. kir. Curia I. G. 144/1900. sz. a.) Jogszabály, hogy ha az egyetemleges adóstárs fizet, ez által a követelés megszűnik és a fizető adóstárs nem a hitelezőnek szerzett végrehajtási jogánál fogva, hanem az adóstársával szemben fennálló tartozási jogviszonynál fogva követelhet megtérítést. A végrehajtás megszüntetési per alapját az képezi, hogy a végrehajtási jog a követelésnek fizetés vagy más módon való elengedése következtében megszűnt. (A m. kir. Curia I. G. 148/1900. fv. sz. a.) Az anyának igénye a gyermek teljesített tartása egtéri-m tésére a természetes apa irányában csak abban az esetben enyészik el, ha hosszabb időn át a tartást saját kötelezettsége gyanánt a nélkül teljesítette, hogy megtérítése iránti igényét a természetes atya irányában fenntartotta volna. Tekintve, hogy felperes a tartási kötelezettség teljesítését tárgyazó keresetet a gyermek születésétől számítva a negyedik hónapban megindította, ekként a kellő lépéseket megtette, nem forog fenn ok arra, hogy alperes a kereset indításáig felperes által teljesített tartás megtérítésének kötelezettsége alól felmentessék. A tekintetben, hogy a gyermek minő életkorban tekin tendő keresetképesnek, birói gyakorlat által megállapított jogszabály nincs. A felebbezési biróság részéről történt azon megállapítás, hogy felperes gyermeke 12 éves korában már keresetképes lesz, mint a ténykérdés körébe tartozó mérlegelés eredménye, a S. E. ír 7 §-a értelmében felülvizsgálati kérelemmel sikerrel meg nem támadható. (A m. kir. Curia 155/1900. I. G. sz. a.) A biróság jogosítva van. tekintet nélkül arra, hogy a felhívott tanuk a biróság székhelyén vagy azon kivül birnak-e lakással, azok kihallgatásának elrendelését a tanuk járandóságának előzetes letételétől függővé tenni. A munkabéri szerződés jogi természete szerint, ha az elkészített tárgyban hiányok vannak, a megrendelő vagy a hiányok kijavítását vagy ennek megfelelő kárpótlást követelhet, a miből következik, hogy az építtető nem köteles elsősorban kijavítást követelni, hanem e helyett a kárpótlást választhatja. (Azonos határozat: Curia G. 307/1898. sz. a.) A viszonkeresetbe vett követelés érvényesítésének alapfeltétele az, hogy az évényesiteni célzott követelési jog a maga épségében fennálljon. Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy ha a megrendelő a megrendelt munkát annak befejezése után minden jog fentartása nélkül átveszi, a teljesített munka értékére leszámol, az többé nem követelheti, hogy a munka teljesítésére kötelezett az átvett épületen olyan változtatást eszközöljön vagy e helyett kárpótlást nyújtson, a mi megfelel ugyan a szerződő felek eredeti szerződési akaratának, de a mi miatt a megrendelő, jóllehet annak hiánya szembetűnő volt, mind a mellett fel nem szólalt. (A m. kir. Curia G. 158/900. sz. a.) Alperes azt panaszolta felülvizsgálati kérelmében, hogy a felebbezési biróság a bizonyítékok mérlegelésében tulment azokon a határokon, melyek közt a biróság a S E. 64. §-a alapján mozoghat. A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság Ítélete szerint e panasz nem bir megállható alappal, mert a bíróságok szabad mérlegelése törvényileg korlátolva nincs és az ez alapon felülvizsgálat tárgyává sem tehető. (A m. kir. Curia 1900. május 9 I G. 156/1900. sz. a.) Kereskedelmi csöd- és váltó-ügyekben, A végrehajtási jogcselekvény hatályának terjedelme a csödjogi megtámadás szempontjából azon hely törvényei szerint bírálandó el, hol a végrehajtási jogcselekvéuy teljesíttetett. A m. kir. Curia (1900 február 6. 7,057/99. sz. a.) Amásodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Tekintve, hogy a végrehajtási jogcselekvény hatályának terjedelme, csődjogi megtámadás szempontjából azon hely törvényei szerint bírálandó el, hogy a végrehajtási jogcselekvény teljesíttetett és igy a jelen esetben az Erlachban 1 AlsóAusztriában 1 foganatosított végrehajtási cselekvény elbírálására nézve a megtámadási jog szempontjából az ott érvényben levő fS március hó 16-án kelt s a fizetésképtelen ados vagyonára onatkozóTogcselekvények megtámadásiról szóló törvény rendé íezései ráiyadók; tekintve, hogy a közadósnak, ha bejegyzett SSédÖ, a^i a elen esetben nem vitás, a fizetések• "^szuntetése után keletkezett azon jogcselekvenye , melyek által a másik "él kielégítést vagy biztosítást nyer, feltéve hogy ennek \^1 elégi é» -gy biztosítás elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása volt, a fentebb idézett törvény 6. §-a értelében _ a mi csődtörvényünknek 27. §-ának 2 pontjában foglalt tendelkezésével egyezően - megtámadhatók es tekintve, hogy a fizetések megszüntetésének ténye es alperesnek erről szerzett tudomása az alsóbiróságok ítéleteiben helyesen kifejtettek szerint bizonyítottnak veendő: mindezeknél fogva a másodbíróság ítélete ezekből az indokokból és a benne felhozott es elfogadott megfelelő egyéb indokokból volt helybenhagyandó. Felperes mint biztosítási ügynök közvetítési dijai iránt perli az alperes biztosító társaságot, ily körülmények közt pedig a felek állásánál fogva védelem forog fenn arra nézve, hogy az illető biztosítási üzletágban érvényes szokásokra való tekintettel szerződtek, figyelembe véve tehát azt, hogy az egymással szerződő felek üzletkörében fennálló tényleges kereskedelmi szokások, ellenkező megállapodás hiányában, a szerződés kiegészítő részét képezik, alperest a vitatott szokás bizonyításától elzárni nem lehet. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a megtámadott ítéletet feloldja és az elsőbi róságot további szabályszerű eljárásra s a telülvizsgálási költség viselésének kérdésére is kiterjedő ujabb határozat hozatalára utasítja. I ndokok: Az alperes állította és bizonyítani kívánta, hogy létezik oly tényleges kereskedelmi szokás, melynek értelmében a biztosítási ügynök kikötött jutalékára csak akkor tarthat számot, ha az általa közvetített ügylet utáni dij befolyik. Az elsőbiróság ezt a bizonyítást azért mellőzte, mert az alperes nem állította, hogy a felperesnek erről a szokásról tudomása volt. Alapos az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy az elsőbiróság a szokás bizonyításának mellőzése által jogszabályt sértett. Mert fölperes mint biztosítási ügynök közvetítési dijai iránt perli az alperes biztosító társaságot, ily körülmények közt pedig a felek állásánál fogva vélelem forog fenn arra nézve, hogy az illető biztosítási üzletágban érvényes szokásokra való tekintettel szerződtek, figyelembe véve tehát azt, hogy az egymással szerződő felek üzletkörében fennálló tényleges kereskedelmi szokások, ellenkező megállapodás hiányában, a szerződés kiegészítő részét képezik, alperest a vitatott szokás bizonyításától elzárni nem lehet, ha nem is állította, hogy felperes arról tudott. Minthogy e szerint az elsőbiróság a K. T. 267. szakaszában foglalt azt a jogszabályt sértette meg a bizonyítás mellőzése által, hogy a cselekmények (szerződés) megítélésénél a kereskedelmi forgalomban elfogadott szokásokra kell tekintettel lenni ; s minthogy elfoglalt álláspontjához képest a tényállást nem hozta tisztába s igy az ügy jelen állásában a végeldöntésre nem alkalmas: a S. E. T. 185. §. a.) pontja alapján az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet adni s a 201. §. értelmében az elsőbiróság ítéletét feloldani kellett. (1900. évi május 21. E. 131. sz.) Bűnügyekben. Az összetűzés lefolyása arra mutat, hogy vádlott nem jogos önvédelemből, de bántalmazás céljából sérelmezte meg a sértettet. Az ölési szándék azonban, szemben a vádlott tagadásával is, nem állapitható meg, mert az a körülmény, hogy a midőn a kölcsönös bántalmazással felhagyva, a sértett fél a vádlottól veszélyes fenyegetést képező szavakkal távozott, a vádlott őt nem követte, tovább nem bántalmazta, holott ez módjában állott volna s azt, hogy a sértett fél mily súlyosan van már megsértve, a helyzetnél fogva nem tudhatta, arra mutat, hogy a vádlott a' szúrásokat nem ölésre irányuló célzatossággá] ejtette a sértetten. A kalocsai kir. törvényszék (1900. január 18 28i sz a) F. Ferenc vádlottat a btk. 279. §-ába ütköző és a btk. 281. §. 2. bekezdése szerint büntetendő szándékos emberölés büntette helyett a btk. 301., 306. §§-ba ütköző és a 307. §. 2. bekezdése szerint büntetendő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondja ki bűnösnek és e miatt egy évi börtönre ítéli stb. Indokok: Vádlott beismerésével és a hit alatt kihallgatott tanuk vallomásával a következő tényállás nyert beigazolást \ A T J^p" •1S8iuZepl- 28"áig feleséSével szül. D. Máriával sértett S. Bem házában albérletben lakott Együttlakásuk ideje alatt, vagyis 1898. évi nyarán vádYY. -v *'erenc , sérJe« S. Bénivel együtt V. János búzáját learatták. Ezen munka elvegeztevel a zab levágatására is vállalkoztak, Tnr?,y;Jr4nÍS B^Tek50krt' mint a kettejöknek szóló foglalót adott át, miből viszont S. Béni F. Ferencnek 20 krt