A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 32. szám - Perújítás a községi bíróság hatáskörét meg nem haladó polgári peres ügyekben. [Hozzászólás Bartók József: Perujítás a községi bíróság hatéskörét meg nem haladó polgári peres ügyekben. A Jog, 1900. 29. sz. 218-219. p.]

232 A JOG olyan, hogy avval egy harmadiknak jogkörét gyarapítják, midó'n tehát egy harmadik javára mondunk le. Az elővásárlási jogot nem tekinthetjük oly személyhezkötött Jognak — jus perionalissimum — melyről egy harmadik javára le nem mondhatnánk, mert hisz az u. n. legszemélyesebb jogok egészen más természetűek és más beszámítás alá is esnek. Nem tévesztendő szem elöl azon körülmény sem, hogy a kérdéses esetben nem is egy már megszerzett jognak, átruházásáról, — hanem csak egy jognak, előnynek egy harmadik részére való szerzéséről, illetve létesítéséről van szó ; ezt pedig sem az optkv, sem más trkvek nem tiltják, mert az ily tilalomnak semmiféle rátiója nem volna. De az elővásárlási jog, mint szerzett jog is érvényesen átruházható, különösen oly esetben, midőn a vevő annak egy harmadik javára leendő kikötésébe szerződésileg beleegyezik. Az elővásárlási jog ugyanis, mig egyrészt előny a jogosított részére, — másrészt bizonyos fokú megszorítása a szabad rendelkezési jognak a vevő szempontjából. Ezt szem előtt tartva, nem tagadható meg a kötelezettnek, t. i. a vevőnek azon joga, hogy a megszorítást nem az eladó, hanen egy harmadik részérői is tűrhesse. Egész más beszámítás és elbírálás alá esnék a dolog akkor, ha az elővásárlási jogot az eladó és egy harmadik alternatíve akarnák gyakorolni, de még ily esetben sem volna hatálytalannak mondható a szerződés akkor, ha a vevő ahhoz kifejezetten hozzájárult. Egyébiránt a tárgyalt kérdés kötelmijogi természetű lévén, a kötelmi jog szempontjából a régi magyar jogot állítván vissza az országbírói értekezlet : a kérdés elbírálásánál ez is szem előtt tartandó. Különböztetnünk kell azonban az ily szerződés érvényessége és haiályossága között. Az elővásárlási jog ugyanis egy harmadik részére érvényesen szerezhető és létesíthető ugyan ennek tudta és akaratnyilvánítása nélkül is, de a vevővel kötött vonatkozó szerződés hatályossá csak akkor lesz, ha a jogosított harmadik személy a részére szerzett elővásárlási jogot tényleg kívánja is gyakorolni. Az egyes európai törvényhozások a felvetett kérdést különböző módon oldják meg. Legkimeritőbben az uj német bírod, trkv szabályozza (504—514, 1U94—1097 §§-ok), melynek intézkedéseiből világosan kitűnik, hogy az elővásárlási jognak egy harmadik részére való kikötését megengedhetőnek tarlja, ha a lelek erre néz ve megegyeznek; csupán a már szerzett jognak átruházását tiltja. Hasonló értelemben intézkedik a szász polg. trkv 1,118— 1,130 §-aiban, mig ellenben a zürichi (svájci) trkvazo.p. tkv példájára kizárja az elővásárlási jognak egy harmadik részére valószer zését és az ily jog gyakorlására csakis az eladót ismeri elhivatottnak. Az olasz polg. trvkvben, minthogy ez nagyrészt a Code civil fordítása, nem találunk erre vonatkozó rendelkezést. A magyar jog szempontjából, határozott tiltó jogszabály nem létében, ugy hiszem a kérdés csak igenlőlegvolna megoldható. Magánjogi codexünk előadói tervezete még nem kerülvén nyilvánosságra, erre vonatkozó intézkedéseit sem ismerhetjük ; valószínű azonban, hogy, ismerve törvényhozásunk szabadelvű szellemét, a magyar polg. trkv is a legmodernebb minta, a német birod. trkv. nyomdokaiban fog haladni. Dr. Hajicsek Gyula Pozsony. Sérelem. Az igazságügyi pályázatok rangsorozatához. A «J o g» f. évi 31. számában [«Sérelem» cím alatt megjelent közleményből ugy látszik, hogy X. Y. ur szörnyen lenézi a közjegyzőket. — Azonban nem a sértett hiúság, sem pedig a «rangsorozati elsőbbség* kérdése késztet válaszra. Ám legyen az a rangsor irányadó, a melyet X. Y. ur javasol, nem azért, mintha egyedül ez volna helyes, hanem mert a dolog érdemére nézve az teljesen mindegy. És nem is azért szólalok fel, mintha szükségesnek tartanám a közjegyzőség védelmére szót emelni, vagy magamat arra hivatottnak érezném, de mert nagyon szomorú jelenségnek találom ezt a kifakadást. Én ugyanis azt hiszem, hogy bíró, ügyész, ügyvéd és közjegyző teljesen egyenrangú. Qualificatiójuk egyforma, sőt az utolsó helyre valónak tartott közjegyzőnek az ügyvédi vagy birói oklevél elnyerése után 3 évi közjegyzői vagy 4 évi ügyvédi vagy birói gyakorlatra van szüksége ahhoz, hogy csak az igazságügyminister által kinevezett közjegyzővé lehessen. Foglalkozása pedig nemcsak névaláírások hitelesítéséből és váltóóvások felvételéből, hanem, mint azt X. Y. ur is igen jól tudhatja, a perenkivüli ügyek elintézéséből is áll. Egy jó szerződés, végrendelet, osztályegyezség stb. készítése: az élet hullámzása által felvetett számtalan és bonyodalmas viszony jogi rendezése, nincsen olyan mélyen alatta a birói vagy ügyészi működésnek, mint azt X. Y. ur elhitetni szeretné! — Azután, hogy csak ugy hamarjában említsem, a járásbiró is hoz temérdek makacssági ítéletet, végrehajtási végzést stp., a törvényszéki bíró sommás végzést, árverési hirdetményt, stb. stb. — és senkinek sem jut eszébe ezen munkálkodásuk nem kis részét képező ügyek miatt foglalkozásukat kicsinyelni, mert a tolyton ismétlődő és egyforma elintézést kivánó temérdek ügy hozza létre a sablont a legkülönbözőbb jogi möködés terén is. . És ha a közjegyzőknek kik többnyire hosszú várakozás után jutnak nyugdíjjal és előmenetellel nem járó állásukba — aránylag több is a jövedelmük, ha királyi tanácsosok is vannak koztuk és, horribile dictu, volt főispánok és képviselők is és csak az ígazságügyminiszter nevezi ki őket, mégis lehetnek ők épp oly jó munkásai a társadalomnak és a jogszolgáltatásnak, mint a bíró és az ügyész. Sok és igazságtalan támadás dacára ez a jogintézmény aránylag rövid idő alatt nálunk is gyökeret vert és a közönség folyton növekedő bizalma jóleső ír egyesek hál' — Istennek kivételesen jelentkező - lenézése, csaknem gyűlölete ellen. Ez a rangsorozati kérdés, melynek tehát sem az előképzettségben, sem a foglalkozás mineműségében, sem az O Felsége által szentesitett törvény alapján az ő ministere által gyakorolt kinevezésben alapját meg nem találhatni, a gymnasisták és reálisták elsőbbségi gyermekvitáit juttatja eszembe; — pedig helyes felfogás csak az, hogy dolgozzunk vállvetve a nagyközönség és a magyar állam javára, s ott legyen egyedül kitartó küzdelem a rangsorért, hogy ki ebben a versenyben az első. Az igazságügyi pályázatok pedig legyenek közzétéve — akár micsoda rangsorban! Dr. Grosschmid Géza, oki. ügyvéd, kassai kir. közjegyző helyettes. Irodalom. Szövetkezetek. Az 1875: XXXVII. és az 1898: XXIII. t.-cíkkelyek hatálya alá tartozó szövetkezetek alakítására és ügyvezetésére vonatkozó összes szabályok. Irta, mintákkal és példákkal ellátta: dr. Berényi Pál, keresk. iskolai tanár. A •Közigazgatási Könyvtár*, dr. Kamp i s János folyóirata, mely már a gyakorlati közigazgatás összes köreiben osztatlan tetszésnek örvend, eredeti programmjában azt is kilátásba helyezte, hogy időnként vezérfonalakat nyújt a községi gazdasági élet fejlesztésére irányuló' köztevékenység számára is. Ezt az igéretét váltotta be a szerkesztő, midőn a szövetkezetekre vonatkozó összes tudnivalókat rendszeres alakban és a vállalatot általában jellemző gyakorlati alapon feldolgozva adja az érdekeltek kezébe. A füzet rendkívüli időszerű éppen most, mikor a szövetkezeti mozgalom, a kormány támogatásával, mindig szélesebb hullámokat vet és a község vezető' elemei, az elöljáróságok egymás után jutnak abba a helyzetbe, hogy az eszme megvalósításában részt vegyenek. Dr. Berényi könyve minden kétséget eloszlat és minden nehézséget elhárít, útmutatása a legutolsó iromány- és könyvelési példáig terjed. Ugyanezért kitűnően használhatják a már működő szövetkezetek és pénzintézetek is. A füzet ára 2 kor. 40 fillér. Vegyesek. Az ügyvéd megbízhatósága. A budapesti VII. ker. járásbíróság egy hagyatéki zárlati ügyben zárgondnokot rendelvén ki, az igényt bejelentő kir. kincstár képviseletében a kir. kincstár jogügyi igazgatósága kifogást tett a kirendelt zárgondnok vagyoni megbízhatósága ellen. A járásbíróság ekkor végleges zárgondnokul egy másik ügyvédet, de nem a kir. kincstár képviselője által! ajánlottat, hanem az örökséget igénylők egy csoportjának megbízottját nevezte ki, a ki a tárgyaláson maga is ellenezte volt uj zárgondnok kirendelését. A kir. Ítélőtábla e végzést 4,780/900. sz. végzésével helybenhagyta, «mert a zárlat elrendelése folytán végleges zárgondnok csak ebben a végzésben neveztetett ki, s annak személyére nézve az örökséget igénylők ajánlatához a bíróság kötve azért sem lehetett, mert az eljárásnak ebben az állapotában még az sem állapitható meg, hogy kik birnak a hagyatékra vonatkozólag örökösödési igénynyel, hogy tehát kik azok a személyek, a kik ebben a kérdésben az 1881: LX. t.-c. 240. §-a értelmében meghallgatandók voltak volna, továbbá, mert a zárgondnokul kinevezett Sch. J. kinevezését az a körülmény, hogy az örökséget igénylők egy csoportját, mint meghatalmazott ügyvéd képviseli, tekintettel arra, hogy a hagyatéki tömeget számadás kötelezettsége mellett fogja kezelni, különben sem akadályozhatta és mert a kinevezett végleges zárgondnoknak személyi és vagyonii megbízhatósága ellen kifogás a felek által sem tétetett, de tekintettel mint ügyvédnek társadalmi állására, sikerrel nem is tétethetett volna.» Mikor tartozik a név jogellenes viseléséből keletkező ügy a birói perutra ? A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőfokú bíróság ítéletét, a perköltségben marasztalás és az ügyvédi dijakra vonatkozó rendelkezés fentartásával, a megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a keresetet felperesnek visszaadni rendeli ; mert felperes keresetében érvényesíteni célzott az az igény, hogy az alperes a felperes nevét jogellenesen használja, az alperes személyes állapotára vonatkozó kérdést képez és minthogy a felperes pusztán csak a név-viseléstől való eltiltást szorgalmazza, a nélkül, hogy a személyi állapotból kifolyó valamely jog vagy kötelezettség megállapítását kérné, ily körülmények között pedig, minthogy a név viseléséhez való jogosultság kérdése az 1894: XXXI. t.-c. 94. §. esetén kivül, birói ügyutra nem tartozik, a kir. törvényszék a kereset elfogadása és a további eljárásával azl881. évi LIX. t.-c. 39. §. b) pontjának rendelkezése alá tartozó jogszabály-sertést követett el, miért is a fentebbiek értelmében kellett határozni. (1900 jun. 19-én 3,563.) VALLÁS Uivtm rAKSA MTOMDÁJA RUDAPBSTKK