A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 28. szám - A felekezeti anyakönyvek viszonya az állami anyakönyvekéhez. [Hozzászólás Raffay Ferenc: Vitás kérdések a házassági perrendtartás köréből című cikkéhez. A Jog, 1900. 13. sz. 100-101. p.]

112 A JOG szakkal távoluhatták el az emelvényről. Vádlottnak eme cselekménye a hivők közt általános és nagy botrányt okozott. Vádlott N. Farkas beismeri cselekményét és csak azzal védekezett, hogy ő rabbijának meghagyásából járt él, neki pedig vallási dolgokban dogmatikus kötelessége papjának engedelmeskedni s igy a saját vallási meggyőződése és rabbija iránt való feltétlen engedelmessége késztette őt arra, hogy rabbijának a hirdetés közzétételére vonalkozó meghagyását teljesítse. A kir. tszék vádlott védekezését cselekményének büntetőjogi mérlegelése szempontjából elfogadhatónak nem találta, mert vádlott bármely hitbuzg osaga által nem vonhatja ki magát a btkv. 191. §-ában megszabott ama tilalom alól, hogy az állam által elismert vallás szertartási gyakorlatára rendelt helyiségben nyilvánosan botrányt elkövetni nem szabad. Már pedig vádlott jóllehet tudta, hogy a hitközség elöljáróságának engedélye nélkül semmiféle hirdetést teljesíteni nem lehet és hogy a megengedett hirdetést is csak a templomgondnok illetve vallási ügyekben az előljáró foganatosíthatja, mégis a neki kifejezetten megtiltott hirdetést illetéktelenül és ismételt figyelmeztetés dacára erőszakosan a templomban megkisérleni akarta és ez által az imádsághoz kezdett hivők között nyilvánosan botrányt követett el Ennélfogva vádlottat a btkv. 191. §-ában meghatározott vétségben bűnösnek kellett kimondani. A- büntetés kiszabásánál azonban a kir. törvényszék nem hagyhatta méltatlanul a vádlott javára fenforgó igen nyomatékos enyhítő körülményeket. Vádlottnak egyéni vallási meggyőződése, mely hitbeli dolgokban csak rabbiját ismeri el tekintélyül, a saját rabbijának fanatizmusától hatolt túlbuzgósága és a rabbija mint mestere iránt tartozó feltétlen engedelmesség mind oly okok, melyek a vádlott elhatározásának belső tényezői gyanánt felfogva, cselekményének elkövetésére mintegy kényszerítő ellenáilhatlan módon ragadták vádlottat, miért is ezek a lélektani körülmények a vádlott bünösségi fokának megállapításánál enyhítő körülményekként kell, hogy figyelembe jöjjenek. Ezekhez járul vádlott büntetlen előélete és fiatal kora, minél fogva indokoltnak mutatkozott, hogy vádlottal szemben a btkv. 92. §-a nyerjen alkalmazást. Ezen alapon szabatott ki tehát a vádlott vagyoni viszonyaihoz mérten az Ítélet rendelkező részében meghatározott pénzbüntetés. A budapesti kir. ítélőtábla (1899. évi április 25-én 4,013. sz. a.) következő Ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla az elscbiróság Ítéletét megváltoztatja, N. Farkas vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Miután S. Simon tanúnak az egri izraelita hitközség lelkészének vallomása szerint vádlott N. Farkas talmudista az ő rendelete folytán akarta a kérdéses hirdetményt a templomban kihirdetni; miután vallási, illetve egyházszertartási dolgokkan a lelkészt illeti a rendelkezési jog s ilynemű rendelkezést a templomban kihirdettetni a lelkésznek kétségtelen jogn van, miután az egyházközség elöljárósága világi tagjai jogtalalau jártak el, midőn a lelkész rrfgbizssából a kihirdetésben eljáró vádlottat abban megakadályozni akarták s igy vádlott nem követett el vallás elleni vétséget, midőn a jogtalan akadályozás ellen védekezett s a kihirdetést tovább is foganatosítani akarta: ez okból vádlottat az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával, a vád és következményei terhe alól felmenteni kellett. A m. kir. Curia (1900. évi máj. 29-én 7,618. sz. a.) következőleg itélt: A kir. ítélőtáblának fent idézett keletű és számú ítélete helybenhagyatik. Indokok: A bizonyítási eljárás adatai szerint annyi kétségtelen, hogy az egri aut. orth. zsidó hitközségben a világi és a papi elemek között arra nézve, vájjon a dogmatikus kérdésekben van-e joga a papnak az egyház világi elöljáróságának engedélye nélkül is a templomban hirdetést eszközölni? ellentétes nézetek léteznek. Sőt a felől is vita forog lenn, vájjon a villanyvilágítás mellett égő gyertyáknak is használata köt.!ezó'-e vagy sem, továbbá vitás az is, hogy a gyertya kérdés rituális vagy csak igazgatási dolog-e ? E vitát eldönteni a büntető bíróság hivatva nem lévén, az ítélet alapjául az elől említett meghasonlásnak tényleges íenforgása veendő csak. Minthogy azonban azt kell bizonyítottnak venni, hogy vádlottnak szándékában a vallásos szertartásnak botrányos zavarása nem állott, hanem akarata csak arra volt irányozva, hogy főnökének, az egyházközség lelkészének az ő felfogása szerint jogos rendeletét foganatosítsa és minthogy a botrányt nem egyedül vádlott idézte fel, hanem azok is, kik az egyházi elöljáróság t. i. a lelkész és elnök között való nézeteltérést a templomban kifejtett erőszakosságig fokozták, vádlottat a vádbeli cselekmény vádja és következményeinek terhe alól a Btk. 75. §-a alapján felmenteni kellett. A B. P. 385. íj ának 3 pontjára alapított semmiségi panasz csak abban az esetben érvényesíthető, ha a bíróság a btk. 92. j-át feltételeinek fenfcrgása dacára nem alkalmazta; ellenben a miatt, hogy a bíróság a büntetést a btkv. 92, § ának alkalmazása mellett, az ez ál al szabott határokon belül, nem a vádlott védője által kívánt mértékben szabta ki, semmiségi panasz egyáltalán nem használható. (A m. kir. Curia 1900 jun. 21. (>,499. sz. a.) A magyar honos által Horvát-Szlavonország területén elkövetett bűncselekmények elbírálására az elkövetés helyének a bírósaga illetékes. Ha pedig ugyanazon egyén egyrészt Magyarország, másrészt Horvát-Szlavonországok területén követett el büntetendő cselekményt, ugy a magyar, mint a horvát-szlavónországi bíróság önállóan teszi eljárás tárgyává a területén elkövetett büntetendő cselekményt, egyesítésnek csak az esetben van helye, ha a cselekmények között elválaszthatatlan kapcsolat létezik, a mikor is az egyesítés kérdésében a nagyméltóságú igazságügyminister ur határoz. (A zalaegerszegi kir. tvszék vádtanácsa : 1900 máj. 5. 1,383. B. sz. a.) Az által, hogy vádlott a lefoglat lapszámot a lefoglalás okául szolgált cikk elhagyásával újból lenyomatta és szétküldötte, a vádlott az őt kötelező ama törvényes tilalom ellen, hogy lapját havonkint egyszernél többször megjelentetnie nem szabad, nem vétett és pedig még azáltal sem. hogy a második lenyomatot — lefoglalástól való mentesítés céljából — a 3-as számmal látta el. (A m. kir. Curia 1900 máj. 29. 4314/900. sz. a.) Szabályszerű kézbesítéssel szemben vádlott nem hozhatja fel igazolási okul azt, hogy a kézbesítés nejének kezéhez eszközöltetvén, a kézbesített végzés tartalmáról nem, vagy csak későn nyert tudomást. (A m. kir. Curia 1900 jun. 6, 6311/900. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Sándor Géza e. Trencsén-Baán, trencséni trvszék, bej. aug. 1., félsz. aug. 28., csb. dr. Laudon Gyula. tmgg. dr. Wranovich Béla. - Hercz Jozefa e. Eger, u. o. trvszék. bej. szept. 18., félsz, okt. 10., csb. Somoskeőv Dezső, tmgg. dr. Csutorás László. — Feldmann Mórné e. Budape'st, ker. és váltótöi vszék, bej. aug. 14.. félsz, szept. 13., csb. dr. Kazacsay Geiő, tmgg. dr. Szakolczai Árpád. — Hajdú Lajosné e. Földes, debreceni trvszék, bej. aug. 1.. félsz. aug. 9., csb. Budaházy Zoltán, tmgg. dr. Hartstein Lajos. — Hajdú Lajos e ugyanott, ugyanazon köiülmények között. — Kranyecz Ferencz e. Szent-Gotthárd, szombathelyi trvszék. bej. aug. 22., félsz, szept. 5., csb. dr. Prugberger Vincze, tmgg. dr. Weidlich Lajos. — Deutsch Ignácz e. Vocsin, eszéki trvszék, bej. jun. 25., félsz. jul. 5. csb. Thaller Manó, tmgg. dr. Herzog Mór. — Berger Ignácz e. India, mitroviczai trvszék, bej. jun. 30.. félsz. jul. 9., csb. Milics András, tmgg. dr. Márics György. — Moses R. és fiai e. Vinicza, varasdi trvszék, bej. jul. 1., félsz. jul. 4., csb. Zsuzsics Péter, tmgg. dr. Gruber György. Pályázatok: A topolyai jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 21. - A nagyatádi jbiróságnál jegyzői, esetleg aljegyzői áll. jul. 22. — A pécsi kir. közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. jul. 27. — A máramaros-szigeti trvszéknél aljegyzői áll. jul. 22. — A beszterczebányai kir. ügyészségnél alügyészi áll. jul. 24. — A fiumei kir. ügyészségnél ügyészi áll. jul. 24. — A kolozsvári trvszéknél aljegyzői áll. jul. 24. — A tornallyai jbiróságnál járásbirói áll. jul. 24.— A nagyváradvidéki jbiróságnál albiró áll. jul. 25. — A dévai jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 25. Egy a kir. közjegyzői teendők minden ágában, ugy a hagyatéki ügyekben tökéletesen jártas segéd irodámban azonnal alkalmazást nyerhet. Polgár József, kir. közjegyző Hatvanban. 10 évig egy helyen működött, a hagyatéki tárgyalásokat önállóan vezetni képes, a közjegyzői teendőkben jártas, önálló fogalmazási képességgel biró fiatal nős közjegyzői segéd ily minőségben alkalmazást keres. Cim : Sóós Antal Orosházán, II ker. 311. szám. 2—1 Gyakorlott szorgalmas ügyvédjelöltet keresek havi 100 frt. fizetéssel. Nyelvismeretek közlendők. Cimem: dr. Abonyi Henrik ügyvéd, Temes-Kubinban. 3—1. Nyug. törvszéki biró fővárosi ügyvédi zást keres. Cini a kiadóhivatalban. irodában alkalmaMost jelent meg a birói árverésen eladott ingatlanok vételárának az eddig létezett teknikai nehézségek elenyésztése által könnyű, gyors és helyes felosztására és illetőleg a sorrendi és a kiulaló végzések könnyedséggel való szerkesztésére irányuk «Teknikai módszere és eszközei a nagyobb szabású telekkönyvi sorrendi tárgya 1 ás oknak* cimü szakmunkának 6 nyomtatott ívből és 5 vezértabellából áilo s egymagára is önálló egészet képező első kötete. Irta: Kutsa Iz>dor) csíkszeredai kir. törvényszéki igazgató-telekkönyvvezető, a < Teiek^öriyvvezetö orszá' gos egyesületéinek 1896-ban megvá'asztott szakbizottsági tagja Kiv. birák és közjegyzők, bírósági jegyzök és birój VÍ7s„ára készülő aljegyzők, ügyvédek, telekkönY wezetők( pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok, továbbá a városi községi és körjegyzők - különösen a vezértabellákra való tekintettel pedig: a kir Ítélőtábláknál és a kir. kúriáknál II, illetőicg III. fokon telekkönyvi ügyek elintézésével is foglalkozó itélőtáblai és kémiai birák is egyaránt hasznát vehetik e könyvnek, melyet szerző dr. P e rjéssy Mihály csíkszeredai kir. törvényszéki elnök urnák ajánlott• — Ara 2 korona. Megrendelhető Szvobodajózsef könyvkereskedésében Csíkszeredán (Csikmegye) 3—1. 5UDAPIBT8H