A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 25. szám - A magánjogi igények védelme a B.P.-ban - A bűnvádi perrendtartás 381. §. 2-ik pontjának értelmezéséhez

100 A JOG A galyak felrakása után vádlott hivta sértettet, hogy rengó't szedni menjenek a közeli füzesbe. A füzes sűrűjében vádlott sértettet földhöz vágva, ruháját felhajtotta, saját gatyáját felhúzta, reáfeküdt, száját, hogy visítani ne tudjon, befogta, lábait erőszakkal széjjel teszitette és himveszszöjét szemérem testéhez illesztvén, azt mindaddig döfölte, mig az ondója el nem folyt, de sértett szeméremtestébe behatolni nem tudott. Az erőszak alkalmazása következtében sértett az 1 n. sz. a. iratokhoz 2 ./• a. csatolt orvosi látlelet és erre alapított vélemény és a 13. n. sz. a. kir. törvényszéki orvosi látlelet és erre alapított vélemény szerint a jobb felső czombján és a szeméremtestén 8 napon belül gyógyuló egészségháboritást szenvedett. Vádlott a végtárgyaláson beismerte, hogy sértettet a közösülésre felszólította, továbbá, hogy sértettre nem feküdt és hímvesszőjét annak nemzőrészéhez illesztve, azt mindaddig döfölte, mig ondója el nem folyt; de tagadja, hogy erőszakot alkalmazott és azt állítja, hogy sértett őt fogdosta, felszólítására a közösülésbe beleegyezett, magától lefeküdt és ruháját felhajtotta. Minthogy azonban vádlott ezen védekezése semmivel sincs támogatva, sőt sértett vallomása és ama körülmény által, hogy sértettnek orvosi megvizsgálása alkalmával jobb czombja melső felületén ujj és köröm nyomainak megfelelő sérelem taltatott, egyenesen megczáfoltatott; minthogy továbbá sértett, mint 12 éven aluli korban levő gyermek akarata nyilvánítására tehetetlen s vádlott ez állapotát felhasználva kísérletté meg sértettel a nem közösülést ; és minthogy azt azon rajta kívül fekvő okból nem hajthatta végre, mert vádlott nemzőrészébe ennek fejletlen volta miatt behatolni nem tudott, cselekménye a btk. 232. §-ának 2. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének a btk. 65. §-a szerint képezi; ennélfogva vádlottiat beszámítást kizáró okok hiányában bűnösnek kellett kimondan stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1899 decz. 5. 4,486. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy vádlottat a btk. 232. §-nak 2. ponjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettében a btk 65. §-a szerinti kísérlete helyett a btk. 232. §-ának 1. és 2. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettében nyilvánítja bűnösnek és büntetését ezért a btk. 232. §. alapján a btk. 92. §- ának alkalmazásával tekinti kiszabottnak; ezzel e változtatással ugyanazt az Ítéletet egyebekben és a mellékbüntetés tekintetében is helybenhagyja. Indokolás: A helyesen kiderített tényállás szerint megvan állapítva, hogy vádlott az életkorának 12. évét még el nem ért sértett nőszemély nemzőrészébe hímvesszejével behatolni igyekezett, azonban a sértett fejletlensége folytán szándékát csak annyiban volt képes végrehajtani, hogy a nemzőrészének ajkai közé hatolt s annak dörzsölésével ondója elfolyván, kéjvágyát kielégítette a nélkül, hogy az orvosszakértői lelet s arra alapított szakvélemény szerint a sértett szüzhártyáját felszakította volna. Habár az előadottak szerint nevezett vádlott a sértett nemzőrészébe teljesen be nem hatolt; mindazonáltal, minthogy sértetnek az orvosszakértői lelet 2. pontjában körülirt tünetekkel támogatott előadása, valamint beismerése szerint vádlott nemzőrészét sértett nemzőrészével kéj vágya kielégítése céljából egyesitette; minthogy a nemzőrészeknek ekként való egyesítésével a nemi közösülés befejezettnek tekintendő; minthogy vádlott e szerint cselekményével az erőszakos nemi közösülés bűntettét nemcsak megkisérlette, de be is fejezte, minthogy pedig a közösülést az életkorának 12 évet még el nem ért, tehát akaratelhatározásra képtelen sértetten a helyesen kiderített tényállás szerint erőszak alkalmazásával hajtotta végre; ugyanazért az elsőfokú biróság ítéletének megváltoztatásával vádlottat kísérlet helyett a btk. 232. g-ának 1. és 2. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettében kellett bűnösnek nyilvánittani stb. A ni. kir. Curia (1900 május 17. 4430. sz. a.) nagyobb súlyt fektetve az alsóbbfoku bíróságok által kiemelt enyhítő körülményekre és figyelembe véve azt is, hogy vádlott a vádbeli cselekmény elkövetése alkalmával pár hónappal haladta meg azt az életkort, a melyen tul a vádbeli cselekményre a törvény általános rendelkezése alkalmazható, a vádlott börtönbüntetése 6 hónapra leszállittatik, egyebekben stb. Vádlott beismerte ugyan, hogy a vádban szereplő forgatói aláírás a forgatóként szereplő apja tudta és beleegyezése nélkül Íratott általa. Mindazonáltal vádlottnak cselekményét nem lehetett büntetendőnek nyilvánítani, mert ö még akkor irta apja nevét a váltóra, mielőtt ennek a váltó aláírása iránt való levélbeli felszólítására kinyilvánított tagadó választ megkapta. E szerint tehát a vádlott azon hiszemben volt, hogy apja a váltónak forgatását megtagadni nem fogja és ezért vádlott ellen a vádbeli cselekményre irányuló, a Btk. 75. §-ában megjelölt szándékosság meg nem állapitható. A pécsi kir. törvényszék (1898. nov. 30. 8,308. sz. a.) K. József vádlottat bűnösnek mondja ki a K. Imre sérelmére elkövetett, a btk. 401. §-ába ütköző a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettében és e miatt a 403. §. alapján a 92. §. alkalmazásával 6 havi börtönre ítéli stb. Indokok: Vádlott ugy a vizsgálat mint a végtárgyalás során beismerte, hogy az iratoknál 11. sz. a. fekvő, Pécsett 1898. évi ápril 7-én kelt 1898. évi május 7-ki lejáratú, K. Katalin által kibocsátott, K. József által elfogadott és K. Imre által forgatott 150 frtos váltón szereplő forgatói aláírás, a K. Imre tudta és beleegyezése nélkül az ő kezétől származik. Tettének indokául azt adja elő a vádlott, — a mit különben a panaszló K. Imre is megerősít, hogy ő atyjával meghasonlott s minthogy ennek folytán atyja a pécsi t.-pénztárnál elhelyezett, eredetileg 200 frtos váltónak legutóbbi lejáratakor a további girálást megtagadta s neki Pécsett oly ismerőse, a kit a váltó girálására felkérhetett volna, nem volt, kénytelen volt atyja névaláírását a váltóra meghatalmazás nélkül rávezetni. Vádlottnak ez a cselekménye a btk. 401. §-ába ütköző és a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás hüntettét képezvén, őt ebben beismerése alapján bűnösnek kimondván és az ítélet rendelkező részében megállapított büntetéssel sújtani kellett, stb. A pécsi kir. itélő tábla (1899. május 1. 1,334. sz. a.) az első biróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1900. ápril. 18. 8,950. sz. a.) az alsó bíróságok Ítéletei megváltoztattatnak és vádlott a vád és annak következményei alól felmentetik. Indokok: A vádlott beismerte ugyan, hogy az iratoknál 11. sz. a. fekvő, Pécsett 1898. évi ápril 7-én kelt, 1898. május 7-én lejárt, K. Katalin által kibocsátott, K. József (vádlott) által elfogadott és K. Imre (a vádlott atyja) által forgatott 150 ftos váltón szereplő forgatói aláírás a K. Imre tudta és beleegyezése nélkül Íratott általa; mindazonáltal a vádlottnak ezt a cselekményét nem lehetett büntetendőnek nyilvánítani, mert ő a végtárgyaláson tett vallomása szerint még akkor irta apja nevét a váltóra, mielőtt ennek a váltó aláírása iránt való, a vádlott által levélben tett felszólítására kinyilvánított tagadó válaszát megkapta. E szerint tehát a vádlott azon hiszemben volt, hogy apja a váltónak forgatását megtagadni nem fogja, következésképen tehát kifogást sem fog emelni az ellen, hogy vádlott az ő nevét irta forgatóként a váltóra, ha ezt oly tartozás rendezésére használja, a mely tekintetében atyja is váltókötelezettségben volt. E hiedelemben vádlott megerősíttetett az által, hogy az első 200 frtos összegről szóló váltót apja valóban forgatta, a 150 frtos hamisított váltó pedig csak az erhlitett 200 frtos váltónak rendezéséül szolgált. A vádlott ellen ezek szerint a vádbeli cselekményre irányuló, a btk. 75. §-ában megjelölt szándékosság megállapítható nem lévén, vádlott a vád alól fel volt mentendő. A szökés veszélye okából vizsgálati fogságba helyezett vádlott szabadlábra helyezésének feltételéül szolgáló biztosíték összegének megállapításánál nemcsak a vádbeli cselekmény által okozott kár összege veendő irányadóul, hanem figyelembe kell venni az illető vádlott személyi viszonyait, különösen személyi megbízhatatlanságának fokát is. (A budapesti kir. ítélőtábla 1900. ápr. 24. 4,282. sz. a.) Kivonat a „Budapesti KözlÖny"-böl. Csődök : Blum Salamon e. Nagyszombat, pozsonyi trvszék, [bej. jul. 9. félsz. jul. 23. csb Wurtzler Ödön, tmgg. dr. Schlesinger Vilmos. — Deutsch Vilmos e. Arad, u. o. trvszék, bej. aug. 16. félsz, szept. ll. csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Szilvásy László. — Mandel I. Lipót e. Rimaszombat, u. o. trvszék, bej. jul. 17. félsz. aug. 2. csb. Kovách Géza, tmgg. Sükő István. — Adler Dávid e. Antalfalva, pancsovai trvszék, bej. szept. 4. félsz, szept. 12. csb. Grecsek Ede, tmgg. Máriánovich János — Kalmár József és társa e. Budapest, keresk. és váltótörvényszék, bej. jul. 7. félsz. aug. ti. csb. dr. Szaffka Dénes, tmgg. dr. Pick Jenő. — Bauer J. e .Uj-Gradiska. u. o.j biróság, bej. jun. 18._ félsz. jul. 2. csb. Ugorkovics Milán, tmgg. Szicskovics J. — Oppenheim Miksa e. Budapest, keresk. és váltótrvszék, bej. jul. 16. félsz. aug. 16. csb. dr. Lukács Jenő, tmgg. dr. Reinitz József. — Braun Miksa e. Pöstyén, nyitrai trvszék, be. jul. 3. félsz. aug. 3. csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Reviczky Armand. - Csirity Dusán e. Ruma, mitroviczai trvszék, bej. jun. 9. félsz. jun. 11. csb. Markovics Miklós, tmgg. dr. Nikolájevics Milos. — Spitzer Bernát e. Makó, szegedi trvszék, bej. jul. 25. félsz. aug. 4. csb. Szeless László, tmgg. Wizinger Károly. — Bercsényi Bertalan e. Jászberény, szolnoki trvszék, bej. jul. 17. félsz. au<?. 17 csb. Névery Ignác, tmgg. Szécsi Ferenc. — Jakab és társa e. Csik-Szeredav u. o. trvszék, bej. jui. 15. félsz. jul. 23. csb. Jerzsák János, tmgg. dr. Csiky József. — Tóth János e. Rákos-Szt.-Mihály, pestvidéki trvszék, bej. szept. 4. félsz. okt. 2 csb. Kállay Béla, tmgg. Garán Dániel. — Chicció A. V. e. Fiume. u. o. trvszék, bej aug. 11. félsz, szept. 10. csb. Rajkay Keömley Pál, tmgg. Lenac Richárd. Pályázatok : Az aradi közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. jun. 28. — A nyíregyházai trvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. jun. 29. — A beregszászi trvszéknél aljegyzői áll. jun. 29. — Az alibunári jbiróságnál aljegyzői áll. jun.&30. — Az ujegyházi jbiróságnál járásbirói áll. jun. 30. — A pancsovai trvszéknél bírói áll. jun. 30. — A sziráki jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 30. — A sajó-szt-péteri jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll jun 30 — A balassa-gyarmati trvszéknél aljegyzői áll. jun. 30. — A nagyszebeni jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 30. - A nagykikindai trvszéknél a b 1 r o 1 all. jul. 3. — A budapesti kir. büntető trvszéknél aljegyzői J» • 3', i~~ ,A nagy-becskereki kir. ügyészségnél ügyészi áll. jul. 3. - Az okiandi jbrróságnál aljegyzői áll. jul. 3. - A verseci jbirósagna aljegyzői áll. jul. 3. A dettai járásbíróságnál a 1 b i r ó i - JUM, ,_, balassa-gyarmati trvszéknél jegyzői esetleg a 1 j e g yz o i all. jul. 3. - A mura-szombati jbiróságnál a 1 b i r ó i áll jul 3 A korosbanya, jbiróságnál albir ói áll. jul. 4. - A malaczkai jbiróságnal aliegyzoi all. jul. 4. — A halmn jbiróságnál a 1 b i r ó i áll jul 5 BÍSIVÉMTTABIASÍO HTOM DÍJA EDDAPBSTBN