A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 25. szám - A magánjogi igények védelme a B.P.-ban - A bűnvádi perrendtartás 381. §. 2-ik pontjának értelmezéséhez

100 A JOG A galyak felrakása után vádlott hivta sértettet, hogy ren­gó't szedni menjenek a közeli füzesbe. A füzes sűrűjében vádlott sértettet földhöz vágva, ruháját felhajtotta, saját gatyáját felhúzta, reáfeküdt, száját, hogy visítani ne tudjon, befogta, lábait erőszakkal széjjel teszitette és himvesz­szöjét szemérem testéhez illesztvén, azt mindaddig döfölte, mig az ondója el nem folyt, de sértett szeméremtestébe behatolni nem tudott. Az erőszak alkalmazása következtében sértett az 1 n. sz. a. iratokhoz 2 ./• a. csatolt orvosi látlelet és erre alapított vélemény és a 13. n. sz. a. kir. törvényszéki orvosi látlelet és erre alapított vélemény szerint a jobb felső czombján és a szeméremtestén 8 napon belül gyógyuló egészségháboritást szenvedett. Vádlott a végtárgyaláson beismerte, hogy sértettet a közö­sülésre felszólította, továbbá, hogy sértettre nem feküdt és hím­vesszőjét annak nemzőrészéhez illesztve, azt mindaddig döfölte, mig ondója el nem folyt; de tagadja, hogy erőszakot alkalmazott és azt állítja, hogy sértett őt fogdosta, felszólítására a közösülésbe beleegyezett, magától lefeküdt és ruháját felhajtotta. Minthogy azonban vádlott ezen védekezése semmivel sincs támogatva, sőt sértett vallomása és ama körülmény által, hogy sértettnek orvosi megvizsgálása alkalmával jobb czombja melső felületén ujj és köröm nyomainak megfelelő sérelem taltatott, egyenesen megczáfoltatott; minthogy továbbá sértett, mint 12 éven aluli korban levő gyermek akarata nyilvánítására tehetetlen s vádlott ez állapotát felhasználva kísérletté meg sértettel a nem közösülést ; és minthogy azt azon rajta kívül fekvő okból nem hajthatta végre, mert vádlott nemzőrészébe ennek fejletlen volta miatt behatolni nem tudott, cselekménye a btk. 232. §-ának 2. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének a btk. 65. §-a szerint képezi; ennélfogva vádlottiat beszámítást kizáró okok hiányában bűnösnek kellett kimondan stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1899 decz. 5. 4,486. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy vádlot­tat a btk. 232. §-nak 2. ponjába ütköző erőszakos nemi közösü­lés bűntettében a btk 65. §-a szerinti kísérlete helyett a btk. 232. §-ának 1. és 2. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűn­tettében nyilvánítja bűnösnek és büntetését ezért a btk. 232. §. alapján a btk. 92. §- ának alkalmazásával tekinti kiszabottnak; ezzel e változtatással ugyanazt az Ítéletet egyebekben és a mellékbün­tetés tekintetében is helybenhagyja. Indokolás: A helyesen kiderített tényállás szerint meg­van állapítva, hogy vádlott az életkorának 12. évét még el nem ért sértett nőszemély nemzőrészébe hímvesszejével behatolni igye­kezett, azonban a sértett fejletlensége folytán szándékát csak annyiban volt képes végrehajtani, hogy a nemzőrészének ajkai közé hatolt s annak dörzsölésével ondója elfolyván, kéjvágyát ki­elégítette a nélkül, hogy az orvosszakértői lelet s arra alapított szakvélemény szerint a sértett szüzhártyáját felszakította volna. Habár az előadottak szerint nevezett vádlott a sértett nem­zőrészébe teljesen be nem hatolt; mindazonáltal, minthogy sértet­nek az orvosszakértői lelet 2. pontjában körülirt tünetekkel támo­gatott előadása, valamint beismerése szerint vádlott nemzőrészét sértett nemzőrészével kéj vágya kielégítése céljából egyesitette; minthogy a nemzőrészeknek ekként való egyesítésével a nemi közösülés befejezettnek tekintendő; minthogy vádlott e szerint cselekményével az erőszakos nemi közösülés bűntettét nemcsak megkisérlette, de be is fejezte, minthogy pedig a közösülést az életkorának 12 évet még el nem ért, tehát akaratelhatározásra képtelen sértetten a helyesen kiderített tényállás szerint erőszak alkalmazásával hajtotta végre; ugyanazért az elsőfokú biróság íté­letének megváltoztatásával vádlottat kísérlet helyett a btk. 232. g-ának 1. és 2. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűn­tettében kellett bűnösnek nyilvánittani stb. A ni. kir. Curia (1900 május 17. 4430. sz. a.) nagyobb súlyt fektetve az alsóbbfoku bíróságok által kiemelt enyhítő körülmé­nyekre és figyelembe véve azt is, hogy vádlott a vádbeli cselek­mény elkövetése alkalmával pár hónappal haladta meg azt az életkort, a melyen tul a vádbeli cselekményre a törvény általá­nos rendelkezése alkalmazható, a vádlott börtönbüntetése 6 hónapra leszállittatik, egyebekben stb. Vádlott beismerte ugyan, hogy a vádban szereplő forgatói aláírás a forgatóként szereplő apja tudta és beleegyezése nél­kül Íratott általa. Mindazonáltal vádlottnak cselekményét nem lehetett büntetendőnek nyilvánítani, mert ö még akkor irta apja nevét a váltóra, mielőtt ennek a váltó aláírása iránt való levél­beli felszólítására kinyilvánított tagadó választ megkapta. E sze­rint tehát a vádlott azon hiszemben volt, hogy apja a váltónak forgatását megtagadni nem fogja és ezért vádlott ellen a vád­beli cselekményre irányuló, a Btk. 75. §-ában megjelölt szándékos­ság meg nem állapitható. A pécsi kir. törvényszék (1898. nov. 30. 8,308. sz. a.) K. József vádlottat bűnösnek mondja ki a K. Imre sérelmére elkö­vetett, a btk. 401. §-ába ütköző a 403. §. 1. pontja szerint minő­sülő magánokirathamisitás bűntettében és e miatt a 403. §. alap­ján a 92. §. alkalmazásával 6 havi börtönre ítéli stb. Indokok: Vádlott ugy a vizsgálat mint a végtárgyalás során beismerte, hogy az iratoknál 11. sz. a. fekvő, Pécsett 1898. évi ápril 7-én kelt 1898. évi május 7-ki lejáratú, K. Katalin által kibocsátott, K. József által elfogadott és K. Imre által forgatott 150 frtos váltón szereplő forgatói aláírás, a K. Imre tudta és beleegyezése nélkül az ő kezétől származik. Tettének indokául azt adja elő a vádlott, — a mit külön­ben a panaszló K. Imre is megerősít, hogy ő atyjával meghason­lott s minthogy ennek folytán atyja a pécsi t.-pénztárnál elhelyezett, eredetileg 200 frtos váltónak legutóbbi lejáratakor a további girá­lást megtagadta s neki Pécsett oly ismerőse, a kit a váltó girálá­sára felkérhetett volna, nem volt, kénytelen volt atyja névaláírá­sát a váltóra meghatalmazás nélkül rávezetni. Vádlottnak ez a cselekménye a btk. 401. §-ába ütköző és a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás hün­tettét képezvén, őt ebben beismerése alapján bűnösnek kimond­ván és az ítélet rendelkező részében megállapított büntetéssel sújtani kellett, stb. A pécsi kir. itélő tábla (1899. május 1. 1,334. sz. a.) az első biróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1900. ápril. 18. 8,950. sz. a.) az alsó bíró­ságok Ítéletei megváltoztattatnak és vádlott a vád és annak következményei alól felmentetik. Indokok: A vádlott beismerte ugyan, hogy az iratoknál 11. sz. a. fekvő, Pécsett 1898. évi ápril 7-én kelt, 1898. május 7-én lejárt, K. Katalin által kibocsátott, K. József (vádlott) által elfogadott és K. Imre (a vádlott atyja) által forgatott 150 ftos váltón szereplő forgatói aláírás a K. Imre tudta és beleegyezése nélkül Íratott általa; mindazonáltal a vádlottnak ezt a cselekmé­nyét nem lehetett büntetendőnek nyilvánítani, mert ő a végtár­gyaláson tett vallomása szerint még akkor irta apja nevét a vál­tóra, mielőtt ennek a váltó aláírása iránt való, a vádlott által levélben tett felszólítására kinyilvánított tagadó válaszát megkapta. E szerint tehát a vádlott azon hiszemben volt, hogy apja a vál­tónak forgatását megtagadni nem fogja, következésképen tehát kifogást sem fog emelni az ellen, hogy vádlott az ő nevét irta forgatóként a váltóra, ha ezt oly tartozás rendezésére használja, a mely tekintetében atyja is váltókötelezettségben volt. E hie­delemben vádlott megerősíttetett az által, hogy az első 200 frtos összegről szóló váltót apja valóban forgatta, a 150 frtos hamisított váltó pedig csak az erhlitett 200 frtos váltónak rendezéséül szol­gált. A vádlott ellen ezek szerint a vádbeli cselekményre irányuló, a btk. 75. §-ában megjelölt szándékosság megállapítható nem lévén, vádlott a vád alól fel volt mentendő. A szökés veszélye okából vizsgálati fogságba helyezett vádlott szabadlábra helyezésének feltételéül szolgáló biztosíték összegének megállapításánál nemcsak a vádbeli cselekmény által okozott kár összege veendő irányadóul, hanem figyelembe kell venni az illető vádlott személyi viszonyait, különösen személyi megbízhatatlanságának fokát is. (A budapesti kir. ítélőtábla 1900. ápr. 24. 4,282. sz. a.) Kivonat a „Budapesti KözlÖny"-böl. Csődök : Blum Salamon e. Nagyszombat, pozsonyi trvszék, [bej. jul. 9. félsz. jul. 23. csb Wurtzler Ödön, tmgg. dr. Schlesinger Vilmos. — Deutsch Vilmos e. Arad, u. o. trvszék, bej. aug. 16. félsz, szept. ll. csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Szilvásy László. — Mandel I. Lipót e. Rimaszombat, u. o. trvszék, bej. jul. 17. félsz. aug. 2. csb. Kovách Géza, tmgg. Sükő István. — Adler Dávid e. Antalfalva, pan­csovai trvszék, bej. szept. 4. félsz, szept. 12. csb. Grecsek Ede, tmgg. Máriánovich János — Kalmár József és társa e. Budapest, keresk. és váltótörvényszék, bej. jul. 7. félsz. aug. ti. csb. dr. Szaffka Dénes, tmgg. dr. Pick Jenő. — Bauer J. e .Uj-Gradiska. u. o.j biróság, bej. jun. 18._ félsz. jul. 2. csb. Ugorkovics Milán, tmgg. Szicskovics J. — Oppen­heim Miksa e. Budapest, keresk. és váltótrvszék, bej. jul. 16. félsz. aug. 16. csb. dr. Lukács Jenő, tmgg. dr. Reinitz József. — Braun Miksa e. Pöstyén, nyitrai trvszék, be. jul. 3. félsz. aug. 3. csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Reviczky Armand. - Csirity Dusán e. Ruma, mitroviczai trvszék, bej. jun. 9. félsz. jun. 11. csb. Markovics Miklós, tmgg. dr. Niko­lájevics Milos. — Spitzer Bernát e. Makó, szegedi trvszék, bej. jul. 25. félsz. aug. 4. csb. Szeless László, tmgg. Wizinger Károly. — Bercsényi Bertalan e. Jászberény, szolnoki trvszék, bej. jul. 17. félsz. au<?. 17 csb. Névery Ignác, tmgg. Szécsi Ferenc. — Jakab és társa e. Csik-Szeredav u. o. trvszék, bej. jui. 15. félsz. jul. 23. csb. Jerzsák János, tmgg. dr. Csiky József. — Tóth János e. Rákos-Szt.-Mihály, pestvidéki trvszék, bej. szept. 4. félsz. okt. 2 csb. Kállay Béla, tmgg. Garán Dániel. — Chicció A. V. e. Fiume. u. o. trvszék, bej aug. 11. félsz, szept. 10. csb. Rajkay Keömley Pál, tmgg. Lenac Richárd. Pályázatok : Az aradi közjegyzői kamaránál kir. közjegy­zői áll. jun. 28. — A nyíregyházai trvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. jun. 29. — A beregszászi trvszéknél aljegyzői áll. jun. 29. — Az alibunári jbiróságnál aljegyzői áll. jun.&30. — Az ujegyházi jbiróságnál járásbirói áll. jun. 30. — A pancsovai trvszék­nél bírói áll. jun. 30. — A sziráki jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 30. — A sajó-szt-péteri jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll jun 30 — A balassa-gyarmati trvszéknél aljegyzői áll. jun. 30. — A nagyszebeni jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 30. - A nagykikindai trvszéknél a b 1 r o 1 all. jul. 3. — A budapesti kir. büntető trvszéknél aljegyzői J» • 3', i~~ ,A nagy-becskereki kir. ügyészségnél ügyészi áll. jul. 3. - Az okiandi jbrróságnál aljegyzői áll. jul. 3. - A verseci jbiró­sagna aljegyzői áll. jul. 3. A dettai járásbíróságnál a 1 b i r ó i - JUM, ,_, balassa-gyarmati trvszéknél jegyzői esetleg a 1 j e g y­z o i all. jul. 3. - A mura-szombati jbiróságnál a 1 b i r ó i áll jul 3 ­A korosbanya, jbiróságnál albir ói áll. jul. 4. - A malaczkai jbiróság­nal aliegyzoi all. jul. 4. — A halmn jbiróságnál a 1 b i r ó i áll jul 5 BÍSIVÉMTTABIASÍO HTOM DÍJA EDDAPBSTBN

Next

/
Oldalképek
Tartalom