A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 24. szám - Fenyitö zárlat és biztosítási végrehajtás

A JOG 191 Székács Ferencz curia biró helytelennek tartja jelenlegi büntelölörvénykönyvünknek mellékbüntetési rendszerét. A pénzbüntetést tisztán mint főbüntetést tartja helyesnek és hatályosnak, mint mellékbüntetést azonban nagyon gyengének találja. A hivatalvesztés kimondását csak a legritkább esetekre szorítaná, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését pedig csak ott követelné, ahol az logikailag indokolható. A büntetések mértékét tulszigorunak tartja, amin ugy óhajt segíteni, hogy a fegyházbüntetés minimuma legalább egy évre, a börtönbüntetésé pedig három hónapra szállíttassák le. Meggyőződése szerint azonban sem nem szabad, sem nem kell a büntetőtörvénykönyvet teljesen megváltoztatni, hanem csak hiányait pótolni, szigorúságát enyhíteni és hibáit kijavítani. Paiss Andor curiai tanácselnök szerint is legszembeötlőbb hibája a törvénynek a büntetések tulszigoru meghatározása, ezért első sorban a büntetési nemek minimumának leszállítását követeli. Az uj büntető novellában gondoskodni kell a gabonauzsora, a kerítés egy ujabban fölburjánzott neme és a robbantószerekkel elkövetett delictumok szigorú megbüntetéséről ; a hatóság elleni erőszak és a lopás bűncselekményeire kiszabott büntetéseket ellenben leszállítaná. Általában azonban a büntetőtörvény tágabb keretekben való módosítását perhorreskálja. Chorin Ferenc orsz. képviselő ugy találja, hogy azok a hibák, a melyeket ezelőtt 29 évvel a képviselőház jogügyi bizottsága konstatált a büntetőtörvényben, még ma is fönnállanak. A büntetőtörvény legnagyobb hibája az, hogy szabadságvesztési büntetési rendszere nagyon komplikált. Ennek elkerülésére a börtönbüntetési nemnek, a mely úgyis csak papiroson maradt, eltörlését kívánja. A mellékbüntetések túlságos számban való kiszabása szintén korrigálandó hibája a törvénynek. A pénzbüntetést csak önkéntes lefizetés esetén tartja helyén valónak, a végrehajtási uton való behajtást perhorreskálja. Minden kiszabott pénzbüntetés, a mennyiben nem önként fizettetik, közmunka utján vonandó le. Ha a miniszter a törvény módosítását nem tartja sürgősnek, akkor helyesebbnek tartaná az egész törvény gyökeres javítását, a büntetési rendszer alapos egyszerűsítését és a büntetések arányosítását. Hammersberg Jenő koronaügyész a törvény szűkebb keretekben való módosítását tartja csak elfogadhatónak. Sokkal nagyobb a gyökeres változtatásban rejlő veszedelem, semhogy azt most, a törvény 32 éves fönnállása után meg kellene kísérelni. A minimumok eltörlését helyesnek vélné. Hozzájárul Friedmann dr. Írásbeli javaslatában foglalt azon indítványhoz, hogy a börtönbüntetés minimuma három hónapra leszállittassék. Dr. Friedmann Bernát ügyvéd a törvény tulszigorának enyhítését követeli első sorban. A mezei munkásokra a büntetés kitöltésénél nagy tekintettel kell lenni, átmeneti intézetekbe kell őket vinni, a mely intézményt mindenesetre tovább kellene fejleszteni. A gabona-elővételekkel űzött csalási esetek, az ujabban nagyon elterjedt kauciószédelgések szigorú büntetését, a női becsület nagyobb mértékű védelmét helyesnek tartja. Szükséges az is, hogy a föltételes elitélés intézménye a föltételes szabadonbocsátással összhangba hozassék, Tarnay Ítélőtáblai biró a törvény gyökeres átdolgozását helyteleníti és a jelenlegi kódexnek pusztán szűkebb keretekben mozgó novelláris átdolgozását tartja szükségesnek. A büntetési rendszer reformja a legsürgősebb. A börtönbüntetést nem tartja föntartandónak ; ahol a törvényben a börtönbüntetetés előfordul ott annak helyettesítését olykép véli elérhetőnek, hogy az ilyen törvényszakaszoknál esetről-esetre megfontoltassék, hogy vajon az ott emiitett delictum büntett-e vagy vétség, és azután az eredményhez képest a börtönbüntetés helyébe fegyház- vagy fogházbüntetés lenne kiszabandó. Dr. Fayer László egyetemi tanár a novella-tervezet minden egyes intézkedését szigorú kritika alá veszi. Általánosságban kijelenti, hogy a büntetési rendszer revízióját nem helyeselheti. A törvény büntetési rendszere a kódex egész szerkezete szem pontjából lényeges és nem az a hibája, hogy elavult, hanem az, hogy nincsen végrehajtva. A törvénynek nemcsak repressionalis intézkedéseit, hanem prevencionalis és szoktatási intézményeit is életbe kellene léptetni; ilyenek a javitó intézetek, melyek olcsóbbak, hasznosabbak a fegyházaknál. A kódex büntetési rendszerét a maga egészében fentartandónak véli és azt nemannyira módosítani, mint inkább kiépíteni óhajtja. A legfontosabb és legtöbb eredményt igérő intézkedés volna a fiatalkorú bűntettesek elleni eljárás helyes szabályozása. A visszaesést a büntetőtörvénykönyv általános részében egységesen szabályozandónak tartja. Dr. Baumgarten Izidor, osztálytanácsos, a büntetési rendszer egyszerűsítését tartja kívánatosnak. A bíróság rendkívül diskrécionárius hatalmát megszorítva szeretné látni, evégből határozottan állást foglal a büntetési minimumok mindenféle leszállítása ellen. A rövid tartalmú szabadságvesztések eltörlését fontosnak találja, mert e büntetések nemcsak hogy nem használnak semmit, hanem még rontják is a bűnösöket. Dr. Bal ogh Jenő egyetemi tanár szerint már nem halasztható továbbra, hogy a büntetések végrehajtása körül két évtized óta tapasztalt bajok komoly tárgyalás alá vétessenek. Szembetűnő jelenség, hogy a börtönbüntetések majd mindig a törvényszéki fogházakban hajtatnak végre. így 7600-nál több büntetésből csak 426 hajtatatott végre börtönben, mig 7200 esetben törvényszéki fogházban. Ezen a bajon ugy lehet segíteni, hogy a kódex büntetési rendszerét egyszerűen végrehajtjuk. Ez csak ugy szüntethető meg, ha a büntetési rendszer reformáltatik. Második fontos és sürgős intézkedés volna a hosszabb tartamú szabadságvesztésbüntetéseknél az osztályozás és a megfelelőjvégrehajtási módozatoknak a központban való egységes megállapítása, a legrövidebb tartamú szabadságvesztésbüntetéseknél pedig a megfelelő szigorítás behozatala. Első sorban azonban meg kell állapítani a reformok keresztülvihetőségét, a mi ugy volna lehetséges, hogy egy szaktanácskozmány, a melybe börtönügyi szakemberek, orvosok is bevonandók lennének, részletezen megvitatná az e téren szükséges teendőket. Az őszszel egybehívandó szaktanácskozmányon az egész büntetési rendszer megvitatása helyén volna. Addig azonban a novellatervezetet ki kellene egészíteni börtönügyi, szociálpolitikai szempontból, szélesebb alapon kellene a tervezetben a fiatalkorú bűntettesek kérdését szabályozni és a tervezetet e tekintetben összhangba is kell hozni a létesítendő polgári törvénykönyvvel. Egyebekben azonban az őszi szaktanácskozmány tárgyalásainak alapját a jelen tervezet bővített alakja képezné. E. Illés Károly dr. ügyvéd a törvény teljes átdolgozását nem tarja időszerűnek. A büntetési minimumok eltörlését nem szükségesnek, sem pedig a törvény szellemével összeegyeztethetőnek nem tartja. A büntetések tulszigorának enyhítését helyén valónak találja. Plósz Sándor igazságügyminister erre a szaktanácskozmány tárgyalásait befejezettnek nyilvánította, megígérve, hogy az azon elhangzott véleményeket komoly mefontolás tárgyává fogja tenni. A fölhozott javaslatok fölhasználásánál főleg a keresztülvihetőség lesz az irányadó. A Balogh Jenő által fölhozott terv a minister szándékával megegyezik és így első sorban részletes adatokat fog gyűjteni a fogházakban uralkodó viszonyokról és azután fog csak dönteni a büntetési rendszer módosítása tárgyában. Irodalom. Törvénytervezet a sajtó viszonyok szabályozásáról. Irta: Ladányi Béla. Bpest. A sajtóviszonyok szabályozása mind égetőbb volt. Egy fél század előtt hozott sajtótörvény nem J elégítheti ki többé az alig képzelt nagy fejlődésnek indult sajtóügy igényeit. Az irodalom igen behatóan tárgyalta eddig is a sajtóügyi reformkérdéseket és lapunk hasábjain nem egy nagyérdekü cikk jelent meg ezen kérdésekről. A sokak közül csak azon kiváló értékű cikkekre utalunk, melyek Zsitvay Leo, a bpesti büntető' bíróság kitűnő elnöke tollából kerültek ki. Szerző tehát sok tekintetben jól előkészített talajon dolgozott, a midőn ezen jogi viszonyokkal ő is foglalkozik. ÍLS foglalkozik oly alakban, mely az irodalom által vitatott kérdéseket már kész törvényhozási mezben tárja ismét elénk. 91 szakaszban egy egész törvényjavaslatot nyújt és elismerésre méltó, hogy jóformán minden reformeszmét, mely évtizedek óta hangoztatva lett a sajtóügy terén, jó magyarsággal, tömör törvényhozási nyelvezetben egy teljes törvénytervezetbe foglalt. Ezáltal igen tanulságos áttekintést is nyújtott azon, már irodalmilag megvitatott kérdések felett és könnyűvé tette az ellenőrködést az iránt is, hogy alaposan tanulmányozta-e szerző az illető reformok irodalmát. El kell ismerni, hogy ezt lelkiismeretesen tette és így egy érdekes adattal előbbre vitte a kérdést. Teljességre természetesen, a tervezet jogot nem formálhat és csak azt lehet sajnálni, hogy indokolást nem adott szerző, mi által az egyes intézkedések ok- és célszerűségét kellő világításba helyezte volna. Vegyesek. A m. kir. Curia ügyforgalma s tevékenysége 1900. évi január i-től május 31-ig. I. Elintézésre várt: polgári ügy 5,989, váltó 955, úrbéri 86, felülvizsgálati sommás 423, büntető 9,576, fegyelmi 388, felszólalási (képv. választás) 218, összesen 17,635. II. Elintéztetett: polgári 3,548, váltó 628, úrbéri 63, felülvizsgálati 320, büntő 6,453, fegyelmi 298, felszólalási 218, összesen 11,528. III. Hátralék: polgári 2,441, váltó 327, úrbéri 16, felülvizsgálati 102, büntető 3,123, fegyelmi 90, összesen 6,107. — IV. Hátralékkülönbözet a mult év ugyanazon időszakával szemben: polgári +395, váltó +164, úrbéri +10, felülvizsgálati —61, büntető —591, fegyelmi —14, összesen —97. A magyar királyi belügyministerium ügy- és személyzeti beosztása. (Érvényes 1900. január 1-től.) VI. (közegészségügyi) főosztály. Osztályfőnök: dr. Chyzer Kornél ministeri tanácsos, a) Közegészségi közigazgatási ügyosztály. Ügykör: Az összes fertőző betegségek és járványok ellen való védekezés ügyei, a trachomaügy, himlőoltás, himlőnyirktermelő intézetek, gyógyító serumok termelésének és forgalomba hozatalának ügyei és a veszettség elleni védoltás. — Bábaügy. — Orvosi, fogorvosi gyakorlatra vonatkozó ügyek, gyógymódok elbírálása. — Államorvosi felülvizsgálatok. — Más osztályoktól kért orvosi vélemények. — Tápszerek, italok ellenőrzése egészségügyi szempontból; általános hygienikus intézkedések, — Törvényhatósági, városi, községi és magánkórházak és gyógyintézetek összes ügyei, ideértve a három hónapon tul ápolást és korházakból való kitiltást is. — Az egészségügyre vonatkozó nemzetközi megállapodások, conventiók stb. a mennyiben nem az I. főosztályba tar-