A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 23. szám - A magánjogi csalásnak egy neme. [Hozzászólás Stricker Adolf: A magánjogi csalásnak egy neme című cikkéhez. A Jog, 1900. 16. sz. 126. p.]

92 A JOG csak azután vette észre, midőn a vádlott arcát végig simogatta, hogy nem a férje, hanem idegen s akkor gyújtott mécset, mig ellenben vádlott azt állítja, hogy A.-né ottlétében is sértett nö kacérkodott vele, sőt A.-né eltávozta után az ágyába feküdt s magához hivta s midőn a közösülést elvégezte, vádlott a másik ágyra ment a cipőjét felhúzandó s akkor is közösülésre csábította őt a sértett, de miután arra már nem volt hajlandó, a házból távozott, de alig ért a szomszédház elé, hallotta a sértett érthetetlen lármáját. Megállapította a kir. törvényszék, hogy vádlott a sértettel közösült a fentemiitett éjjel, megállapította, hogy mindketten ittasok voltak, megállapította, hogy sértett azonnal, a mint a vádlott a házából eltávozott, vádlottat nyilvánosan szidalmazta, ugy, hogy a szomszédok álmukból felébredve, kimentek az utcára és tanúi voltak a lármának. Megállapította, hogy vádlott P. József előtt másnap reggel akként nyilatkozott: «a mit csináltam, rosszul csináltam, tegnap este P.-éknél voltam s most az emberek csúfolnak*; és megállapította, hogy a sértett szidalmaira vádlott mitsem szólt és hogy sértett a házába visszatérve, a férjét felköltve elmondta, hogy mi történt vele: ez alapon a kir. törvényszék arra tekintettel, hogy vádlott, ha rendes uton jutott volna sértetteli közösüléshez, a sértett szidalmait, mint beismerte, — szó nélkül nem fogadia volna, különösen ha látta, hogy szidalmazásának idegen emberek is tanúi s arra tekinttel, hogy másnap reggel minden ok nélkül P.-nak <tréfából» «rosszul csinálás»-ról beszélt, az esetet értve, pedig, ha rendes uton jutott volna a közösüléshez és igaz lett volna, hogy sértett érthetetlen okból lármázott rá nyilvánosan, bizonyára nem tréfából és rosszul csinálásról beszélt volna, hanem arról, hogy indokolatlanul hozta szégyenbe őt a sértett lármájával, továbbá tekintettel arra, hogy sértettnek beleegyezése esetén nem lett volna oka nyilvánossá tenni a vele történteket, annál is kevésbbé, mert az esetre tudhatta, hogy vádlott nem fogja őt kímélni és nem lett volna indoka, hogy férjét még álmából még az éjjel felverje s vele az esetet közölje, mert ha szándékos és tudatos lett volna a közösülés, a sértettnek a legközönségesebb felfogással is az lett volna az érdeke, hogy az esetet titkolja, miután ez nem történt, csak az, hogy csak a férjének árulta el, hogy rajta a közösülés megtörtént s egyébként a vizsgálat folyamán azt titkolta, mignem a főtárgyaiásnál az eskü tudatában beható kérdezősködésben beismerte, hogy a közösülés elvégeztetett rajta és végül tekintettel arra, hogy vádlottnak azon állítása, hogy sértett csak azért lármázott, mert vádlott azt hiszi, hogy a sértett férje a közösülés alatt megmozdult és sértett a férje gyanúját akarta eloszlatni, el nem fogadható, mert sértett nem várt volna a lármával addig, mig megtudta, hogy ki volt a tettes és egyébként is ezen védekezést lerontja vádlottnak azon állítása, hogy a sértett őt másodszor is a közösülésre csábította és csak azért lármázott, mert másodszor nem akart már a sértettel közösülni, megállapítja, hogy sértett beleegyezése nélkül közösült vádlott a sértettel és hogy a közösült vádlott férjminőséget színlelve végezte el a sértetten, mire kedvező alkalom kínálkozott a felmerült esetben azért, mert sértett tudta, hogy férje ugyanazon szobában van és nagyon hihető, hogy sértett az ágyában minden bevezetés nélkül befekvö férfiban a férjét sejtette és csak ily tudatban engedte át magát a reá feküdt férfinak és miután a tényállás a btk. 245. §-ába ütköző bűntett alkotó elemeit kimeríti, kellett vádlottat a fentiek szerint bűnösnek kimondani stb. A pozsonyi kir. ítélőtábla 11899 dec. 29-én 2,811. sz. a.j a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja s a vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Az alsóbiróság áital felhozott vonatkozó indokoknál fogva a kir. ítélőtábla is elfogadja azt a megállapítást, hogy a sértett nő a vádlottal abban a hitben közösült, hogy az a férje. Minthogy azonban az eljárás nem nyújt elégséges adatot arra nézve, hogy a vádlott magát a sértett nő férjének színlelte volna; minthogy továbbá megengedhető, hogy az erősen ittas vádlott abból a körülményből, hogy A. Andrásné távozása után őt a sértett nem kényszeritette a távozásra, hanem eltűrte, hugy vele egyedül maradjon a szobában, következtethette azt, hogy a szintén ittas sértett nö hajlandó vele nemileg közösülni, miből folyóan, midőn a későbben lenyugodott és elaludt nő mellé feArüdt, ezt abban a jóhiszemben tehette, hogy a sértett nő nem fogja ellenezni a vele való közösülést és igy a sértett nőnek tévedését annál kevésbbé tudhatta, mivel az saját beismerése szerint is semmi jelét nem adta annak, mintha a melléje feküdt férfit férjének tartaná; minthogy ezek szerint a vádlott ellenében nem fogadható el bebizonyitottnak, hogy ő magát a sértett nő férjének, színlelte avagy a sértett nő tévedését tudatosan használta volna fel:akir. Ítélőtábla a vádlott bűnösségét nem találta megnyugvással megállapíthatónak. A m. kir.Curia (1900. áprii .Vén 2,7*17. sz. a.) a pozsonyi kir. Ítélőtáblának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben Panaszlott ügyvéd azzal, hogy a bpesti áru és értéktőzsdének tagja lett, tőzsdei üzérkedéseknek iparszerü folytatására szerzett jogot, az ügyvédi állás tekintélyével meg nem egyeztethető ily foglalkozásra következtetésre alapot nyujto ez a ténykedése az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-anak b. pontja ala eső fegyelmi vétség jelenségének minősítendő. A budapesti ügyvédi kamara (1900. évi febr. 15. 870. sz. a.) Dr. P. József budapesti ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. § a. és b. pontjai alapján a fegyelmi eljárás elrendelése és a vizsgálat mellőzésével vád alá helyeztetik stb. Indokok: Aembudapesti áru- és értéktőzsde tanácsának 635. t. 99. sz. értesítése szerint panaszlott e tőzsdének 1897. év november 23. óta tagja, mely tényt panaszlott nyilatkozatában is beismeri, de azzal indokolja, hogy családi birtok terményeinek és értékpapírjainak jobb értékesítése érdekében vétette fel magát a tőzsdetagok sorába a nélkül, hogy egyéb tőzsdei ügyletekkel foglalkoznék. Minthogy azonban e célokból a tőzsdei tagság megszerzése nem szükséges, kétségtelen, hogy azt panaszlott nem is ezért, hanem a tőzsdei tagsági minőségben űzhető tőzsdei foglalkozás üzletszerű folytatása kedvéért szerezte meg. E foglalkozás ügyvédi hivatásával és állásának tekintélyével össze nem fér. Panaszlott ellen ezek folytán a jelenségek fenforogni látszanak, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 10. és 68. § a. és b. pontjaiba ütköző fegyelmi vétséget követett el. A m. kir. Curia (1900. május 5. 177. sz. a.) az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata helybenhagyatik, mindazonáltal azzal a részben való változtatással, hogy a vád alá helyezés az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-ának kizárólag a b. pontjára állapittatik. Mert panaszlott ügyvéd azzal, hogy a budapesti áru- és értéktőzsdének tagja lett, tőzsdei üzérkedéseknek iparszerü folytatására szerzett jogot az ügyvédi állás tekintélyével meg nem egyeztethető ily foglalkozásra következtetésre alapot nyújtó ez a ténykedése tehát az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-ának b. pontja alá eső fegyelmi vétség jelenségének helyesen minősíttetett. Az 1880. XXXVII. t.-c. 28. §-a utolsó bekezdéséhez képest azok az ügyvédek, kik a magyar büntető törvénykönyvek életbe lépte után hivatalvesztésre ítéltettek, az ügyvédek lajstromába leendő felvétel végett első ízben a mellékbüntetésre (hivatalvesztésre) kiszabott határidő eltelte utan jelentkezhetnek. A szabadkai ügyvédi kamara választmánya (1899. dec. 31, 467. sz. a.j Sch. Kálmán, zentai lakos ügyvéd ama kérelménekmely szerint magát az ügyvédekről ezen kamaránál vezetett lajstromban felvétetni kéri, helyt nem ad; mert az 1880. évi 37. t.-c. 28. §-ának rendelkezéséhez képest, mint az a kérvényhez D. alatt csatolt bizonyítványa tanúsítja, a pécsi kir. törvényszék mint büntető bíróság által sikkasztás vétsége miatt reá kiszabott 3 havi fogházbüntetésnek 1890. évi február 4-én történt kiállásától kezdve a tiz évi határidő még nem járt le. A m. kir. Curia (1900 april 27. 1,404. sz. a.) a szabadkai ügyvédi kamara választmányának 467. számú végzése megválíoztattatik, Sch. Kálmán ügyvéd kérelmének időelőttiség okából elutasithatónak nem találtatik és az ügyvédi kamara választmánya utasittatik, hogy a pécsi kir. törvényszék mint büntető bíróságnak 2,227. számú, D. alatti bizonyítványában emiitett sikkasztás vétségére vonatkozó iratokat hivatalból szerezze be s a fenforgó körülményeknek és különösen a kérvényező időközi foglalkozásának társadalmi és erkölcsi magaviseletének figyelembe vételével hozzon a kérvény értelmében uj határozatot. Indokok: tekintve, hogy az 1880. évi XXXVII. t.-c. 28.§. utolsó bekezdéséhez képest azok az ügyvédek, kik a magyar büntető törvénykönyvnek életbe lépte után hivatalvesztésre Ítéltettek, az ügyvédek lajstromába leendő felvétel végett első izben a mellékbüntetésre (hivatalvesztésre) kiszabott határidő eltelte után jelentkezhetnek; tekintve, hogy Sch. Kálmánra nézve a mellékbüntetésre szabott határidő a D. alatti bizonyítvány szerint 1899 február 4. napjával eltelt; az 1899. évi október 4-én beadott kérelmével időelőttiség okából elutasítható nem volt. Minélfogva stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böL Csődök: Reich Béla e. Mezőgyán, nagyváradi trvszék, bej. jul" •í., félsz. jul. 30., csb. Geleta Géza, tmgg. Szikszay Lajos. Zsivánovics Károly e. Pécs, u. o. trvszék. bej. jun. 30., félsz. jul. 7., csb. Jobst Béla, tmgg. dr. Szekrényessy Ferencz. — Kádár Mihály és társa e. Budapest, ker.- és váltótrvszék, bej. jun. 28., félsz. jul. 6., csb. dr. Lukács Jenő, tmgg. dr. Szaitz László. — Erdélyi D. Zoltán e. Nyiregvháza, u. o. trvszék, bej. jun. 20., félsz. jul. 6., csb. Bátory István, tmgg. Potonkay Endre. — Stark Lajos e. Pápa, veszprémi trvszék. bej. aug. 11., félsz, szept. 3 . csb. dr. Misley Sándor, tmgg. Baranyav Zsigmond!* — Klein József e. Dombóvár, szegzárdi trvszék, bej. jul. 25., félsz. aug. 18., csb. dr. Sonnevvend Frigyes, tmgg. dr. Rolf Aladár. Pályázatok : Az akna-rahói jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 15. — A nagy-kikindai trvszéknél aljegyzői áll. jun. 15. — A lugosi trvszéknél birói áll. jun. 15. — A nagykőrösi jbiróságnál albirói áll. jun. 15. — Az aranyos-maróthi jbiróságnál alj egyzöi áll. jun. 15. — A fehértemplomi trvszéknél albirói áll. jun. 15. — A beszterczei jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 16. — A hódsági jbiróságnál a 1 j e g vzdi áll. jun. 19. — A szatmárnémeti-i trvszéknél b i r ó i áll. jun. 20. — Az erzsébetvárosi trvszéknél aljegyzői áll. jun 20. v. MTOMDÁJA BUDAPZSTBM Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3