A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 1. szám - Bolgár igazságügy (1898-1899)

4 A JOG annyira, hogy képes legyen útfélen, egy általa sohasem ismert embert közösülésre felhívni. Figyelembe véve továbbá P. Andrásnéakkori lelki állapotát; nevezetesen ö, hogy vallásos buzgóságának eleget tehessen, gya­logszerrel betegen átmegy a szomszéd városba, a templomba imád­kozni. Bizonyára még mikor hazajövetel közben pihenni leült a széna­boglya tövében, még mindig az isteni tisztelet hatása alatt állha­tott, a mikor is elméjében nem keletkezhetett olyan gondolat, hogy valakit közösülésre hívjon fel. Ezzel szemben figyelembe véve, hogy vádlott életerős, 28 éves fiatal ember, épen azon korban van, a mikor az embert nemi ösztöne leginkább sarkalja a kielégítésre; figyelembe véve továbbá, hogy vádlottnak erkölcsi állapota sem kifogástalan, a mennyiben már többször büntetve volt, községi elöljárósága által kiállított erkölcsi bizonyítványában csavargónak jeleztetik s ha mindezek­hez hozzá vesszük még akkori lelki állapotát, nevezetesen, hogy éppen akkor a korcsmából jött, hol a G. Salamon tanú vallomása szerint kissé ittas volt, mindezen körülményeknek szorgos figye­lembe vétele mellett a törvényszék P. Andrásné eskü alatti val­lomásának teljes bizonyító erőt tulajdonit és vádlott ezen védeke­zését beigazoltnak nem látja. Tagadja vádlott, hogy a közösülés végrehajtásánál P. An­drásné ellen erőszakot avagy fenyegetést használt volna. Tekintve azonban, hogy P. Andrásné eskü alatt vallotta, hogy vádlott őt kezével hátulról lenyomta, szoknyáját felhajtva, lábát térdével szétfeszítette s hogy segítségért kiabálni ne tud­jon, száját piszkos kezével befogta, dulakodás közben szoknyáját is letépte. Sértettnek ezen vallomását megerősíti F. Mihály tanúnak eskü alatt tett vallomása, hogy midőn ő a segélykiáltásra sietett, vádlottat futni látta s midőn őt e szavakkal: «mit csináltál azzal az asszonynyal?* feltartóztatni akarta, vádlott hogy menekülni tudjon, kitérőleg válaszolt, majd pedig — mint maga mondta — azért, hogy eresszék el, P. Andrásnérói azt állította, hogy már többször közösült vele. De az erőszak alkalmazása különö­sen megállapítható ezen tanúnak azon vallomásából, hogy P.-né arca fel volt dúlva, szája körül piszkos kéz nyomai voltak látha­tók és ruhája is el volt tépve. Azzal védekezik vádlott, hogy P. Andrásné csak a közösü­lés után és csak azért csapott lármát, mert alkalmasint észrevette, hogy valaki az országútról megláthatta s a kiabálással csak a gyanút akarta magáról elhárítani. Minthogy azonban vádlott maga is beismeri, hogy a széna­kazal, mely mellett a közösülés végrehajtatott, az országúttól elég messzire esik; Minthogy továbbá F. Mihály tanú eskü alatti vallomása sze­rint a szénaboglya mellé az országútról sem lehetett látni, mert a kert végében magas liceum bokor állott, melyen keresztül nem lehetett látni s hogy sem ő nem látta őket, sem őt nem láthatták ezek, csupán a sikoltásra siettek a kertbe, de mikor ő már lement D. János futott, igy vádlott ezen védekezése sem fogadható el. Mindezen körülmények mérlegeléséből megállapítható, hogy vádlott a közösülés elkövetésénél és a körül oly erőszakot hasz­nált, a mely erőszak, sértett személyi viszonyai tekintetbe vételé­vel, nagyon is alkalmas volt arra, hogy sértett nőt a komoly ellen­állás folytatására képtelenné tegye s hogy ennek folytán vele akarata ellenére a nemi közösülést végrehajtsa, miért is őt a btk. 232. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettében bűnösnek kellett kimondani annál is inkább, mert vádlott ezen cselekmény elkövetését a csendőrök általi kihallgatása alkalmával beismerte, mely beismerő vallomását a vizsgálat és a bizonyítási eljárás folyamán elfogadható indokolás nélkül visszavonta. Vád emeltetett ezen kívül D. János ellen rablás büntette miatt és azért, mivel a P. Andrásné kendőjét, az abban bekötött 53 krt és két darab túrós bélest, megöléssel való fenyegelés mel­lett jogtalanul eltulajdonította. Minthogy azonban panaszosnő maga sem tudja bizonyosan, hogy a kendőbe bekötött 53 krt tényleg elvitte-e vádlott vagy pedig a közösülési dulakodás közben elszóródott, ugy szintén azt sem állítja, hogy vádlott a kendőt eltulajdonította volna, mivel a helyszínén megtaláltatott, csupán a két darab bélesre mondta, hogy vádlott elvitte és megette, de erre nézve vádlott azon állítása, hogy ezt sértett maga adta neki, megerősítést nyert a sértett nő azon vallomásával, hogy csakugyan mondta vádlottnak, miszerint a dulakodás közelében levő bundán elhelyezett kendőben pénz és ennivaló van, azt vigye el magának; bár ezt csak azért mondta, hogy vádlottól megszabaduljon. C. Andrásné ezen vallomásából kitűnik az is, hogy ezen ingóságok eltulajdonítása körül sem a sértett nő személye elleni erőszak, sem pedig fenyegetés vádlott által nem használtatott. A mennyiben tehát a vádlott által csakis az élelmi szerek elvitele ismertetik be, vádlott ezen cselekménye az értékre való tekintettel csupán tulajdon elleni kihágást képez, a mely pedig, miután sértett vádlottnak megbüntetését nem kívánta, nem bün­tethető, miért is őt a rablás bűntettének vádja és következmé­nyeinek terhe alól felmenteni kellett, stb. A debreceni kir. Ítélőtábla (1899. szept. 14. 4,342. sz. a.) az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, vádlottat a btk. 350. §-ába ütköző és minősülő zsarolás vétségében is bűnösnek mondja ki s a büntetési tételek mellőzésével ezért és a terhére fenmaradt erő­szakos nemi közösülés bűntettéért összbüntetésül 3 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre ítélte stb. Indok ok: Habár sértett előadása szerint a két béles el­vitele alkalmával ellene vádlott semmiféle erőszakot vagy fenye­getést nem alkalmazott, mindazáltal minthogy ugyancsak sértett szerint, mikor róla vádlott felkelt, sértett könyörgött vádlottnak, hogy ne ölje meg, inkább vigye el az ennivalóját is, csak ne bántsa tovább, minthogy ebből és vádlott előző cselekményéből megállapítható, hogy sértett vádlott erőszakossága folytán jutott abba a kényszerhelyzetbe, hogy a 2 béles elvételét felajánlja és eltűrje, ekként vádlott azon célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, sértettet erőszakkal kényszeritette arra, hogy a két béles elvételét eltűrje, vádlottnak ez a cselekménye tehát a btk. 350. §-ába ütköző és minősülő zsarolás vétsége tényálladé­kát kimeríti, stb. A m. kir. Curia (1899. évi nov. 23. 11,386. sz. a.) a kir. Ítélőtábla Ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott a zsarolás vétségének vádja és következményének terhe alól felmen­tetik; az erőszakos nemi közösülés büntette miatt pedig az első­fokú bíróság által kiszabott 2 évi és fi hónapi fegyházbüntetés hagyatik helyben stb. Indokok: A btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vét­ség tényálladékának létesüléséhez megkívántatik, hogy a tettes­nek akarata arra irányuljon, miszerint magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, már pedig a vádlott tény­kedésében a vagyoni haszonszerzésre irányuló szándék nem álla­pitható meg, mert a sértett vallomása szerint is vádlott csak a végből fenyegette és alkalmazta az erőszakot, hogy vele nemileg közösülhessen, a minek elvégzése után ő önként ajánlotta vád­lottnak a túrós bélest csakhagy tovább ne bántsa, mikor pedig ezt az ajánlatot tette, vádlott sem nem bántotta, sem nem fenye­gette; ezeknél fogva vádlottnak azon ténykedésében, hogy a sér­tett által ajánlott túrós bélest ennek kendőjéből kivette és elfo­gyasztotta, a zsarolás vétségnek tényálladéka nem foglaltatván, ezen vétség vádja alól felmentetett stb. Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök :özv. Nyáry Józsefné e. Tiszafüred, egri trvszék, bej. jan, 22. félsz. febr. 23. csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. dr. Schwaicz Sándor. — Starha Manó e. Kézsmárkon, lőcsei trvszék, bej. feb. 20. félsz márc. 14. csb. Putz Mátyás, tmgg. dr. Mattyasovszky Elemér. — Glück Hermann e. Debrecen, u. o. trvszék, bej. febr. 1. félsz. febr. 8. csb. Hegedűs István, tmgg. Konrád Sámuel. — Taub és Neumann e. Arad. u. o. trvszék bej. márc. 1. félsz. márc. 27. csb. dr. Schartner Sándor, tmgg dr. Fischer Jenő — Moskovics Ignác e. Nagy-Berezna. beregszászi trvszék, bej. jan. 15. félsz. febr. 12. csb. Szük Lajos, tmgg. Szomráky István. — Kovács Sándor e. Bpest, kir. trvszék. bej. febr. 16. félsz. nárc. 16. csb. Lauffer Gyula, tmgg. dr. Németh Imre. — Vogel Györgyné e. Tamási, szegszárdi trvszék, bej. febr. 16. félsz. márc. 13. csb. dr. Sonnevend Frigyes, tmgg. dr. Frühvirth Jenő. — Trautmann György e. Temesvár, u. o. trvszék, bej. jan. 24. félsz. febr. 21 csb. tlr. Hatter Gábor. tmgg. dr. Cnsnia Aurél, — Weisz Sándor e. Vizvár, kaposvári trvszék. bej. jan. 31. félsz. febr. 16. csb Havas Jenő, tmgg. dr. Steiner Mór. — Wertheim és Blayer e. Bpesl. ker. és vált. trvszt k bej. jan. 2í). félsz. febr. 28. csb. dr. Kecskés Gábor tmgg. dr. Sztanko­vics Jenő. — Behr Zsigmond e. T. Szt.-Miklós n.-kikindai trvszék bej. febr. lő félsz. febr. 24. csb. Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Eisler Ignác. — Schöffer Ignác e. Bpest, bpesti ker. és váltó trvszék, bej.jan. 30. félsz, febr. 2T. csb. dr. Steffer Albert, tmgg. dr. Rózsa Vilmos. — Kohn Ignác e. liesztbánya, u. o. trvszék, bej. febr. 6. félsz. febr. 13,. csb. Lehotzky István, tmgg. Turcsányi Ödön. — Buzesko János e. Öcsöd, gyulai trvszék. bej. febr. 13. félsz. márc. ló. csb. dr. Nyisztor Adorján, tm<ig. dr. Szemző Gyula. — Stern Adolfé. Pklernica, pozsegai trvszék, bej. jan. 2 i. félsz. febr. 9, csb. Stefar.ovics József, tmgg. dr. Kürschner Eduárd — Rév. i Manó e. Bpest, bpesti trvszék, bej. febr. 3, félsz, márc. 1, csb. Bogáti Hajdú Imre. tmgg. Polónyi Géza. — Varga Ilona e. Nagy-Károly, sz -németii trvszék, bej. febr. 3, félsz. febr. 16, csb. > r. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Sereghy Béla. — Szénási és Mezei e. Ceg­léd, kecskeméti trvszék, bej. márc. 24, félsz. ápr. 23, csb. Kiss Ferenc, tmgg. Tálosy nrpád, Pályázatok: A szolnoki ügyészségnél al ügyészi áll. jan. 13. — Az eperjesi trvszéknél b i r ö i áll. jan. 13. — Az erzsébetvárosi trvszéknél aljegyzői áll. jan 14. — Az aradi trvszéknél aljegyzői áll. jan 14. A tamási jbiróságnál albirói áll- jan. 18. — A fehértem­plomi trvszéknél aljegyzői áll. jan. 18. — A kaposvári trvszéknél aljegyzői áll. jan. 18. «Dr. Pohl Károly pozsonyi kir. közjegyző, lehetőleg a tot nyelvben is jártas helyettest keres» jlji Az összes J ügyvédi nyomtatványok 1 KORONA ÉRTÉKBEN linerva kő és könyvnyomdai intézetben Bpest, V. Sas-u. 29. kaphatók. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-kőrut 31 Dr. STILLER MÓR lakik V„ Rudolf-rakpart 3 DALLAS R*SZVáMYr4»S

Next

/
Oldalképek
Tartalom