A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 19. szám - Az egyezség a perben és peren kivül - Eljárás a királyi itélőtábla előtt a fogva levő vádlott ellen hozott itélet, valamint a vizsgalati fogság kérdésében hozott határozat ellen igénybe vett perorvoslat esetében

A JOG 147 Az oly egyezség, melylyel a természetes atya törvénytelen gyermekének tartására és neveltetésére nézve az anyával akár bíróságon kivül, akár bíróság előtt megegyezik, csak gyámhatósági jóváhagyás esetében érvényes, mert a Curia 1896. okt. 23. I. G. 29(1. és 1897. jul. L. 1. G. 181. sz. a. kelt határozata szerint : a törvénytelen gyermek tartásdija ennek oly törzsvagyonául tekintendő.melyre nézve létrejött egyezség az 1877 : XX. t.-c. 113. §. II. p. értelmében gyámhatósági jóváhagyás nélkül semmis.4 Ha az egyezség alapjául valamely kötelmi jogviszony szolgál nem tesz különbséget vájjon az valamely jogügyletből vagy tiltott cselekményből eredt-e ? Ebből folyólag oly egyezség, mely a bűnös cselekmény elkövetője és a magánvádló közt az okozóit kár tekintetében oly kikötéssel jött létre, hogy mágánvádló lemond a vádemelésről, mivel az ily lemondás a büntető törvény rendelkezésével nem ellenkezik, érvényesen létrejöhet.6) Az egyezségre nézve ugyanazon jogszabályok irányadók, melyek a szerződésekre általában vonatkoznak. Ebből következik, hogy az egyezség csak a szerződő felekre, illetőleg azok jogutóda ra terjed ki; tehát a főadósnak és hitelezőnek egymás között kötött egyezsége a kezesnek nem szolgál javára, de hátrányára sem. Az egyezség ugyanazon feltételek alatt támadható meg, mint minden más szerződés ; igy különösen megtámadható tévedés miatt azokban az esetekben, amikor valamely szerződés tévedés miatt általában megtámadható. Az egyezség létrejöhet bíróságon kivül vagy bíróság előtt. Ha az egyezség bíróság előtt köttetik, ennek a körülménynek fontos jogkövetkezményei vannak. Első sorban is a polgári bíróságok és a választott bíróságok előtt, a budapesti áru- és értéktőzsdének, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnoknak külön bíróságai előtt kötött egyezségek végrehajtható közokiratok.6) A kisajátítási kártalanítási eljárás során a kiküldött biró előtt a kártalanítási összeg felett kötött egyezség csak a kiküldő bíróság jóváhagyása után válik végrehajtható közokirattá ; a bíróság azonban az egyezséget csak alaki szempontból veheti bírálat alá.7) A birói egyezségben nyolc százaléknál magasabb kamat meg nem állapitható.8) A bíróság előtt kötött egyezség által befejezett perekben perújításnak helye nincsen,9) ellenben semmiségi kereset csak akkor indítható, ha a per birói egyezséggel nyert befejezést.'0) A sommás eljárásban a felek az egyezséget eskütől is feltételezhetik ; ily esetben a bíróság az esküt nyomban kiveszi, vagy ha ez nem lehetséges, az eskü letételére végzéssel határnapot tüz ki.11) A bíróság előtti egyezség épp ugy mint a magánegyezség lehet feltétlen vagy feltételes. A feltétel lehet felfüggesztő vagy felbontó. A felfüggesztő feltétel bekövetkezéséig az egyezségileg elintézett per nyugszik s az egyezségnek permegszüntető hatálya csak a feltétel bekövetkeztével áll be; ellenben a felbontó feltétellel kötött egyezség azonnal hatályba lép s a felbontó feltétel bekövetkezte csak annak hatálytalanítására ad jogot. Ha a bíróság előtti egyezség valamely feltételtől függ, ugy az egyezség alapján végrehajtást kérelmező félnek a feltétel beálltát közokirattal vagy hitelesített magánokirattal kell bizonyítania, különben a bíróság a végrehajtási kérelem érdemleges elintézése előtt tárgyalást tart.12) Felperesi pertársaság esetében, tekintve, hogy az 1868. évi LIV. t.-c. 67. §-a értelmében több felperestárs az eljárás egész folyamában egy személynek tekintendő, birói egyezség csak valamennyi felperestárs hozzájárultával létesülhet ; ellenben alpe resi pertársaság esetében, ha a per tárgya osztható, birói egyezség köthető egy vagy több alperessel és anélkül, hogy ahhoz a többi alperes is hozzájáruljon. Ezek ellen az eljárás tovább folyik és a per velük szemben ítélettel fejezendő be. Ha azonban a per tárgya nem osztható, pl. szolgalom elismerése követeltetik valamely ház közös tulajdonosai ellenében, akkor az alperesek egy részével birói egyezség nem köthető, mert eme egyezség által még az azt megkötő alperesekkel szemben sem nyer a per befejezést. Ettől az eskütől feltételezett és a per tárgyára vagy annak egy részére vonatkozó egyezségtől jói megkülömböztetendő ugyancsak a 100. §-ban szabályozott az az eskütől feltételezett egyezség, melytől a felek valamely döntő ténykörülmény bebi*) Márkus VII. 12.751. és Fabinyi II. 459. <•) Curia 1897. febr. 11. 1,569/96. M. IX. 15,037. ') 1881: LX. t.-c. 1. §. ') 1881: LX. t.-c. 48., 55. §§. «) 1877 : VIII. t.-c. 4. §. "i 1881 : LIX. t.-c. 71. §. io) 1881: LIX. t.-c. 50. §. ») 1893: XVIII. t.-c. 100. §. «) 1881. LX. t.-c. 9., 10. §§. zonyitását teszik függővé. Az ily egyezség nem tekinthető a fentebb kiftjtettek értelmében vett bíróság előtti egyezségnek. A rendes eljárásban eskütől függő egyezségnek nincs helye, mert az 1868: LIV. t.-c. VI. fejezete csak ítélet, illetőleg a 238. §, esetében végzés által megállapított esküt ismer. A bíróság előtt kötött egyezség azonban a most említett jogkövetkezményekkel csak akkor bír, ha az a folyamatba tett per során a per bírája előtt köttetik.13) Egyedüli kivétel a járásbíróság előtti egyezségi eljárás során kötött egyezség.14) A birói egyezség mindaddig érvényesen megköthető, amig a per jogerőre emelkedett birói ítélettel befejezve nincs. Ennélfogva a felebbezés vagy felülvizsgálat alatt álló ítélet nem akadályozza a feleket az érvényes birói egyezség megkötésében, Ámbár a rendes eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, mégis a budapesti tábla abból az okból, mivel a «perrend szabályai nem tartalmaznak oly intézkedést, mely szerint a rendes eljárásban kötelező ügyvédi képviselet megfosztaná a feleket attól a személyes joguktól, hogy perrel érvényesített igényeik vagy fennállónak elismert kötelezettségeik felett a per folyama alatt is egymás irányában szabadon rendelkezhessenek, illetőleg sze:nélyesen birói egyezséget köthessenek)), a rendes perben az ügyvédek közbejötte nélkül létrejött egyezséget érvényesnek elfogadta s ezt a határozatot a Curia helybenhagyta.16) Azokban az esetekben, amikor az egyezség érvényessége gyámhatósági jóváhagyástól függ, a biró; egyezség is csak a jóváhagyás után válik érvényessé. A bíróság előtt kötött egyezség is magánjogi szerződés s csupán abban különbözik a bíróságon kivül kötött egyezségtől, hogy a bíróság előtt kötött egyezség egyszersmind perjogi hatálylyal is bír; befejezi a pert és végrehajtás'jogcímül szolgál. Erre az álláspontra helyezkedett a Curia is 1899 ápril 6-án 5,509/98. sz. a.lü), amikor kimondta, hogy «a per birája előtt kötött egyezség érvénytelenítését anyagi érvénytelenségi okokból épen ugy lehet per utján szorgalmazni, mint a magánegyezség érvénytelenítését)). Ezzel az uralkodó állásponttal szemben ujabban felszínre került az a felfogás, hogy a birói egyezség tisztán perjogi intézmény, amelyhez a magánjogi egyezségnek semmi köze. E két intézmény csak névleg azonos, lényegükben azonban teljesen eltérnek egymástól. A magánjogi egyezség szerződés, mely által a felek kölcsönös engedékenységet gyakorolva, valamely jogviszonynak bizonytalanságát elhárítják; ellenben a birói egyezség a feleknek perbeli cselekménye, amely által a per befejezést nyer anélkül, hogy a biróságnak ítéletet kellene mondani. A magánjogi egyezség mindig feltételezi, hogy a felek egymásnak kölcsönösen engedményeket nyújtsanak, épp ebből az okból a magánjogi egyezség visszterhes szerződés; ellenben a birói egyezségben igen gyakorta hiányzik ez a kölcsönös engedékenység, pl. ha alperes elismeri a kereseti követelést s azt minden halasztás nélkül kötelezi megfizetni. A birói egyezség eme elmélet szerint a peres feleknek a per jogérvényes megszüntetése céljából létesült az a megállapodása, hogy a kereseti követelésből mi s hogyan képezze a teljesítés tárgyát. Ez a megállapodás vonatkozhatik az egész kereseti követelésre vagy annak egy részére ; ehhez képest a birói egyezség egészben vagy részben feleslegessé teszi a birói Ítéletet. Mivel pedig a birói egyezség az Ítéletet pótolja, annálfogva a birói ítélet erejével is bir, vagyis alakilag és anyagilag jogerőre emelkedhetik és végrehajtási jogcímül szolgál. Ennek egy további következménye, hogy a birói egyezség magánjogi okokból meg nem támadható, hanem csak ama perjogi eszközökkel dönthető meg, amelyek, mint pl. a perújítás, a jogerős birói ítélettel szemben alkalmazhatók. E most vázolt elmélet, mely dr. Paul Károly «Der Vergleich im Civilprocess»17) cimü művében jut legteljesebb kifejezésre, azon a feltevésen alapul, hogy a birói egyezség a petjognak szüleménye, mely a magánjogi egyezséggel csak névleg azonos. Eme feltevés helyességét azonban az uj elmélet nem tudja bizonyítani, mert éppen azt, hogy a birói egyezség jogintézménye a magánjogi egyezségtől függetlenül s azzal való minden kapcsolat nélkül önállóan fejlődött a perjogban, nem bizonyítja, hanem elégségesnek tartja annak állítását, hogy a perjogi cselekményeknek, melyek közé a birói egyezség is tar»*) 1868 : LIV. t.-c. 257. §. 1893 : XVIII. t.-c. 13. §. ») 1893: XVIII. t.-c. 21. §. u) 1894 jan. 17-én 1,817/93. M. VII. 12.961. '») Ü. L. 1899. évf. 25. sz. 17) Megjelent 1898. évben. Hasonló értelemben nyilatkoztak Friedvalszky Sándor és Grünwald Arminaz Ügyvédek Lapjában 1899. évf. 26. sz. A mienkkel azonos álláspontot foglal el P a p József a Jogt. Közi. 1899. évf. 31. és 32. számokban közreadott «Birói egyezség» c .cikkében. r