A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 18. szám - Tervezet a tisztességtelen eljárásnak a kereskedelemben való megakadályozására vonatkozó intézkedésekre nézve. [2. r.]

72 A JOG forog, cselekményük a btk. 310. §. alá eső gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének a tényálladékát megvalósítván, abban bűnösnek voltak kimondandók. stb. A kassai kir. ítélőtábla. (1899 május 16. 4,090. sz. a.) Minthogy az eljárás adatai szerint bizonyítva van az, hogy S. Mária sértettet és több leánytársait nem a gépkezelő D. Gusztáv vádlott alkalmazta a kérdéses munka teljesítésére illetőleg a kévék felvágására, hanem azok egyenesen a S. Adolf munkaadó határozott parancsára és utasítására lettek oda rendelve, még pedig éppen a gép etetésével megbízott L. József tiltakozásával szemben, minthogy továbbá D. Gusztáv vádlott, ki a gőzgép kezelését vezette, az eljárás adatai szerint a gőzgép működését akkor már különben is beszüntette, amikor Sz. Máriával a még mindig járó dobon a szerencsétlenség megtörtént s ugy ő, mint ki a gőzgép működésének beállításával volt elfoglalva, a különben már sötétes időben nem is ügyelhetett a dobon történendő dolgokra, minthogy ezek szerint a beállott szerencsétlenség a D. Gusztáv vádlott mulasztásával vagy gondatlanságával nem hozható oki Kapcsolatba, D. Gusztáv vádlott a btk. 310. §. alapján gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik, ennyiben a kir. törvényszék ítélete megváltoztatik, egyebekben pedig vonatkozó indokai alapján helybenhagyatik. A m. kir. Curia (1900 april 5. 8,116. sz. a.) S. Adolf vádlott mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával a vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Ellenben D. Gusztáv vádlottra nézve a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítélete hagyatik helyben azzal a változtatással, hogy a vádlott fogházbüntetése 6 heti tartamban állapittatik meg. L. Józsefre vonatkozólag a kir. ítélőtábla ítélete nem felebbeztetvén, érintetlenül hagyatik. Indokok: A gőzmozdonyok és cséplőgépek tekintetében Abauj-Tordamegye területén fennálló szabályrendelettel kapcsolatos alispáni utasításnak a munkaadóra is kiterjedő 8. pontja,mely szerint a munkaadók, szülők és gyámok őrködni tartoznak, hogy a felügyeletük alatti gyermekek a működésben levő gépekhez ne közeledhessenek, a vádbeli esetben S. Adolf munkaadóra nem vonatkoztatható. A vádbeli baleset akként történt, hogy a vádlottakkal szemben idegen Sz. Mária 13-ik életévében levő munkásnő a gép tetején mint kéveadogató alkalmaztatván, a cséplőgép dobjába csúszott. Igaz ugyan, hogy a munkásokat a csépeltető S. Adolf fogadta fel, tekintve azonban, hogy nem ö, kinek részére csépeltek, hanem a vád alá nem helyezett T. Samu gépész volt a gépnek tulajdonosa s ő dolgoztatott a géppel mint vállalkozó; tekintve, hogy a gép kezelőjéül D. Gusztáv volt felfogadva és pedig T. Samu vállalkozó géptulajdonos és gépész által; s tekintve, hogy D. Gusztáv nem tett szakvizsgát, T. Samu által a gép felügyelőjéül és kezelőjéül alkalmazása tehát a szabályrendelet 5. §-ba ütközik; tekintve, hogy a 6. §. szerint a tulajdonosnak kötelességében áll a felfogadott gépész működését folyton figyelemmel kisérni, ezt azonban T. Samu nem tette, sőt a helyszínén jelen sem volt, mert egy más gépével más községben csépeltetett; tekintve, hogy az etető nyilása a szabályrendelet 11. § ellenére nem volt ellátva a dobhoz juthatást gátló készülékkel; tekintve, hogy a szabályrendelet 8. § szerint D. Gusztávnak állt kötelességében a tulajdonos T. Samut a gép hiányaira figyelmeztetni s kötelességében állt a munkát megtagadni mindaddig, mig a hiány helyre nem állíttatik; tekintve, hogy a szabályrendelet 9. § szerint a gépész köteles a gép működése alatt a munkásokat figyelemmel kisérni, S tekintve különösen azt, hogy ugyanezen § szerint az ő feladatát képezi a munkásoknak a kellő helyekre elosztása, azok működésének vezetése, valamint kifejezetten az ő kötelességükké van téve, hogy azokat a munkásokat, kiknek alkalmaztatása bármi oknál fogva biztonsági szempontból aggályosnak látszik, eltávolítsa s hogy női munkásoknak közvetlenül gép mellett vagy a gép tetején alkalmazását semmi esetre ne engedje meg, s az alispáni rendelet 4. pontja szerint a gép etetése körül nők, egyáltalában, 16 éven aluli egyik nembeli gyermekek sem alkalmazhatók és az 5. pont utolsó bekezdése szerint a szabály megtartásáért a gép tulajdonosa és vezetője felelősek; végre tekintve, hogy a vádbeli baleset a sérültnek vigyázatlansága meliett csakis ama három körülmény folytán következett be, hogy a gép tetejére egy alig 13 éves, a kellő vigyázat kifejtésére képtelen gyermek alkalmaztatott s hogy az etető nyilás megfelelően elkerítve nem volt, végre hogy a tulajdonos a gép felügyeletével s vezetésével nem szakértőt bízott meg, tehát mind oly körülmények, melyek nem a munkaadót, ki a munkásokat fizeti és felfogadja, hanem a szabályrendelet szerint a géptulajdonost s a gépvezetőt terhelik: mindezeknél fogva a munkaadó S. Adolf a vád alól felmentendő, ellenben a gépészként működött D. Gusztáv vádlott bűnösnek kimondandó és a baleset súlyosságának figyelembe vételével megfelelően büntetendő s a kár és költségek megfizetésére kötelezendő volt. Ügyvédi rendtartási ügyekben Folyamodó ügyvédjelölt folyamodásában maga mondván, hogy görög katholikus pappá avattatott és mint segédlelkész és hitoktató működik ; az ügyvédkedéssel pedig a pap különleges hivatásánál fogva a lelkészi állás összeférhetlen lévén, nevezettet az ügyvédi kamara választmánya az ügyvédjelöltek lajstromából helyesen törölte ki a fegyelmi eljárás mellőzésével, mert ennek szüksége az 1874: XXXIV. t.-c. 7. §-ához képest csak a 3. §. eseteiben forog fenn. A kolozsvári ügyvédi kamara (1899 november 30.990. sz. a.) R. István ügyvédjelölt a lajstromból töröltetik; mert nevezett ügyvédjelölt pappá avattatott s papi szolgálatot végez, ez pedig az ügyvédjelölti állással nem fér össze stb. A m kir. Curia (1900 ápril 5. 1,325/p. sz. a.) a kolozsvári ügyvédi kamara választmányának 990. sz. határozata indokainál ogva és a felebbezésben felhozottakra tekintettel még azért is helybenhagyatik, mert R. István felebbezésében maga mondja, hogy görög katholikus pappá avattatott és Kolozsvárott mint segédlelkész és hitoktató működik, az ügyvédkedéssel pedig a pap különleges hivatásánál fogva a lelkészi állás összeférhetlen lévén, nevezettet az ügyvédi kamara választmánya az ügyvédjelöltek lajstromából helyesen törölte ki a fegyelmi eljárás mellőzésével, mert ennek szüksége az 1874: XXXIV. t.-c. 7. §-ához képest csak a 3. §. eseteiben forog fenn. A m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai. Költségvetési, vagy azt pótló felhatalmazási {indemnity) törvény híjában közadók nem követelhetők, s ha a törvényhozás visszahatólag a törvényen kívüli időre eső adók behajtására a felhatalmazást meg is adja, ez még külön törvényes rendelkezés nélkül nem szolgíltat jogalapot a mondott időre eső késedelmi kamatok követelésére is. (12,557/1899. P. sz.) Ha valaki a költségvetési, vagy ezt pótló felhatalmazási (indemnity) törvény nem léte (tórvényenkivüli állapot, ex lex) idejében a bélyegilletéket le nem rója, ez még nem szolgáltat jogalapot arra nézve, hogy tőle felemelt illeték követeltessék. (19,814/1899. P. sz.) Az örökhagyót illető zálogjognak az örökösök javára történt bejegyzése után 7l10°l0-tóli illeték jár. (14,492/18998. P. sz.) Az első cs. kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság, mint a mohács-pécsi vasút tulajdonosa által a vasúti alkalmazottak részére alakított nyugdíjintézet pénztarába a társaság részéről évenként befizetett nyugdíjhátralékok a társaság üzleti adójának megállapításánál a tiyers jövedelemből le nem vonhatók. (360/1899. P. sz.) Kisajátítási eljárás folyamán felmerülő müveletek biztosításául szolgáló zálogjegyzések illetékesek. (1,295/1899. P. sz ) Holttá nyilvánítási ügyben hozott ítélet ellen beadott felebbezés nem az i8g4. évi XXVf. törvénycikk 21. §-ában megjelölt, hanem az illetéki díjjegyzék 13. tétel ÍV. 14. pontában meghatározott bélyegilleték alá esik. (5,9551899. P. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Szálkai Gyula e. Mátészalka, szatmárnémethii trvszék, bej. máj. 26. félsz. jun. 8. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg dr. Böszörményi Emil. — Ehrlich Izidor e. Diakovár, eszéki kir. trvszék, csb Kulics Dobrivoj, tmgg. dr. Prebeg Vladimír. — Weisenbacher János e. Salgótarján, balassa-gyarmati trvszék, bej. jun 1. félsz. jun. 12. csb. Köröm László, tmgg. Farkas Ferenc. — Mandl Salamon fia e. Tata, komáromi trvszék, bej. máj. 21. félsz. máj. 26. csb. Skoday László, tmgg. dr. Weisz Jakab. — Fürst Sámuel e. Magyar-Lápos, deési trvszék, bej. jun. 6. félsz. jun. 20. csb. dr. Akontz János, tmgg. dr. Keresztes Sándor. — Wachsler Róza e. Blagorodovácz, pozsegai trvszék, bej. máj. 1. félsz, máj. 8. csb. Resetár Ferdinánd, tmgg. dr. Sobat Miklós. — Spiller József e. Zágráb, u. o. trvszék, bej. máj. 19. félsz. jun. 19. csb. dr. Velicskovics János, tmgg. dr. Rojcz Antal. Pályázatok : Körmöczbányán kir. közj egyzői áll. máj. 16. — A lugosi trvszéknél aljegyzői áll. máj. 12. — A pozsonyi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. máj. 12. — A szombathelyi trvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. máj. 13. - A szegedi jbiróságnál a 1 ) e g y z ö 1 áll. máj. 13. — A budapesti ügyészségnél kir. ügyészi áll. máj. 15. — Szabadkán kir. közj egyzői áll. máj. 22 — A kolozsvári ügyészségnél kir. ügyészi áll. máj. 17. - Az alibunári jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 17. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V, Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V„ Rudolf-rakpart 3