A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 18. szám - Tervezet a tisztességtelen eljárásnak a kereskedelemben való megakadályozására vonatkozó intézkedésekre nézve. [2. r.]

142 A JOG elfogadhatása mellett, csak az a kár. hogy nem teljes ülési döntvényhez készült és bizonyos tekintetben talán túlírnom • distinctióért száll sikra. Különben hasonló értelemben nyilat- j kőzik Z 1 i n s z k y-R e i n e r is. ( Magánjog 531. lap) O Dtár u. f. XXI. k. 1888 ápril 27. 1,969 sz. a. A pactum reservati dominii hatályosan érvényesíthető nemcsak a szerződő felek közt. hanem 3-ik személyek irányában is (1. az 1. alattit.) d) Ügyv. Lapja. f. é. 7. szám. A Curia ... a tulajdonjog fentartása melletti eladást hazai törvényeink nem tiltják és azt birói gyakorlatunk is elfogadta. (1900. január 25-én 4,152. sz. a. 1. a 4. alatit.) Hasonló értelemben itélt a Curia 1888. ápril, 27-én 1,969. sz. 1891. auguszt. 9. 2,031. sz. a. (1. M á r k u s : felsőbir. elvi hat. II. K. 450. 1.) Mint láthatjuk a Curia az ellentétes elvi határozatok hozatalában önmagát múlja felül, minek folytán következetlensége vagy tán az elvi jelentőségű határozatok meghozatalánál tanúsított felületessége a legnagyobb jogbizonytalanságot szüli. Összehasonlítás szempontjából érdekes a 2. és a 4. alatti, valamint a 4. a) és c) d) alatti eseteknek szembeállítása. A 2. alattiban kimondja a Curia, hogy miután a pactum reservati dominii joghatálylyal nem bir, az ily kikötős mellett megvett ingók további eladása: nem képezhet sikkasztást. A 4. a esetben pedig dacára annak, hogy elfogadja az elsőbiróság azon indokát, mely szerint a pact. res. dom. a magyar magánjog szerint hatálytalan és elfogadja az első- | bíróság által megállapított azon tényállást is, hogy vádlottak (azaz az eladók) a pact. res. dom. kikötésről mitsem tudtak, mert az előttük felolvasva és megmagyarázva nem lett és annálfogva feltehető, hogy azok az eladásnál jóhiszemüleg jártak el : mégis helybenhagyja a kir. ítélőtáblának azon ítéletét, mely a vádlottakat (azaz eladókat) csalásban mondja ki vétkeseknek (azelsőbiróság felmentette a vádlottakat sikkasztás vádja alól) mert egyes ténykörülmények a ravasz fondorlatnak, tévedésbeejtésnek és jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló szándéknak a vádlottak részén való fenforgására következtet! És ez annál érthetetlenebb, mert csekélyebb értékű ingókról (varrógép) és női vádlottakról van szó! A 4. és a d) alatti eseteknek egybevetése pedig azért figyelemreméltó, mert a 4. alattit folyó évi január hó 4-én, a d) alattit pedig három héttel később : január hó 25-én hozta a Curia. Már pedig, hogy ugyanaz a legfőbb bíróság január hó 4-én egy a pactum reservati dominii érvénytelenségét kimondó ítéletet helybenhagy, mintegy magáévá tesz, három hét múlva pedig ugyanazt érvényesnek jelenti ki: az mégis csak nagyon szembetűnő ellentét az igazságszolgáltatás gyakorlása terén és eclatáns példája a legfelsőbb bíróság ítélkezésében oly gyakran tapasztalható felületességnek. Ezen sajnálatos tapasztalatok adták a fenti sorok megírásához kezembe tollamat, mert lehetetlennek kell tartanom, hogy Curiánk, mely a törvények és jogszokás mellett, kútforrása kell hogy legyen a jognak és igazságnak: ily ingadozó gyakorlatot kövessen a tárgyalt kérdésben ezután is. — Hiszen ez alkalmas volna a legfőbb bíróságunkba vetett hit és bizalom eloszlatására és illusóriussá tenne minden reményt, melyet valamely vitás kérdés, — ha az a legfőbb bíróság elé kerül, igazságos és megfontolt eldöntése iránt joggal táplálhatunk. Kívánatos tehát, hogy a Curia egyes tanácsai nagyobb figyelemmel legyenek egymásnak határozatai iránt és hogy az egyes tanácsok több figyelmet szenteljenek a hasonló esetekben hozott korábbi ítéletekre, a mint ezt az üdvös gyakorlatot már több vitás kérdésben örömmel tapasztalhatjuk. Csak így töltheti be a Curia eszményi feladatát: a jogegység eszméjét minél szélesebb körben megvalósítani. Ezek után már most joggal kérdhetjük: ki hivatott nálunk a fentebb felvetett kérdés megoldására és mily irányban kívánatos annak megoldása a mai joggyakorlat szemmel tartása mellett ? Nagy köszönettel venném, ha a szakférfiak közül valaki szives volna e felvetett kérdésre a feleletet megadni, vagy véleményét nyilvánítani. Tervezet a tisztességtelen eljárásnak a kereskedelemben való megakadályozására vonatkozó intézkedésekre nézve. #(Vége.) V. A megjelölt szabályokba ütköző cselekedettől, az az ellen vétők eltiltandók. Az eltiltás — ha csak közérdekből nem mutatkozik az szükségesnek, mindenkor csakis az érdekelt panaszára foghat helyet. Az érdekeltek közé számitandók azonban azon egyesületek, melyek ipari érdekek előmozdítására hivatvák, ha különben is perviselési képességgel birnak Szükséges az egyesületeknek az actoratussal való felruházása, miként ezt a németországi törvény is tette. Az ily egyesületnek actorátusi joga azt. eredményezi, hogy elsősorban is mind az. ki az egyesület tagja, nem maga személyében inditja meg keresetét, hanem az egyesület, mint ilyen fogja azt tenni. Másodsorban pedig igen fontos köiülmény, hogy a keresetek úgyszólván megtisztítva fognak a bíróság elé kerülni, mert oly esetekben, midőn kellő alapja a keresetnek nincs, az egyesület nem fogja azt benyújtani, sőt lehet, hogy alkalmat fog nyújtani az egyesületnek, miszerint egyleti hatáskörén belül is elintézhesse a kisebb inkorrektségeket, mi lassankint egyes iparbeli syndikatusok keletkezésére is vezethetend. Mód nyújtandó arra is, hogy a kereset, az abbanhagyási kérelem mellett a jogtalan cselekedet által okozott kár megtérítésére is irányulhasson. Természetes, hogy kártérítési igénye csak is a kárt szenvedettnek lehet. S pedig: ugy a damnum emergens, mint a lucrum cessans tekintetében. Kétségtelen, hogy a jelen törvénynek az abbanhagyási és kártérítési igények érvényesítését kell első sorban szolgálnia, mégis büntetendő rendelkezés nélkül annak hatályos keresztülvitele, a gazdasági érdekek kellő védelme, alig volna lehetséges ; kimondandó tehát, hogy a ki a fent megjelölt szabályok ellen vét : kihágást követ el és 50 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A mennyiben a cselekmény a büntető törvénykönyv szerint súlyosabb beszámítás alá esik. a büntető törvénykönyv rendelkezései irányadók. Tekintettel pedig arra, miszeiint igen gyakran az egyesek fontos érdeke kívánja meg, hogy a jogtalan cselekedet eltiltása sürgősen eszközöltessék, megállapítandó lenne az is. hogy az I-ső fokú hatóság kimondhatja, hogy felebbezésnek csakis birtokon kivül van helye. Rendes körülmények között ugyanis az ítélet jogerőre emelkedése előtt annak érvény szerezhető nem volna : már pedig az oly esetekben, midőn valamely kereskedő áruinak kisebbítéséről, ócsárlásáról vagy arról van szó, hogy a versenytárs üzletéről az üzemszünetelésre vonatkozólag terjesztetnek hamis hirek, — stb. stb., a sértettnek sürgős jogorvoslatra van szüksége, mert addig, míg az eljárás Ill-ad fokulag is befejezést nyer, — tönkrejuthat. A megjelölt szabályokba ütköző cselekedetek elbírálására az iparhatóságok illetékesek. VI. Altalános az óhaj, hogy törvényes rendelkezések hozassanak az üzleti és gyári titok elárulása ellen. Németországban az 189(i-ban hozott ilynemű intézkedés előtt, még a nyolcvanas években tervezték, hogy a gyári és üzleti titkok elárulásának megtorlására törvényt alkotnak, azonban a törvényi intézkedés nagy ellenzésre találván, akkor keresztülvihető nem volt. Különösen az alkalmazottak és munkások szempontjából ellenezték az ilynemű intézkedést s ezenkívül felhozták azt is, hogy akadályozni fogja az ipar fejlődését; hivatkoztak továbbá arra is, hogy a fennállott szabadalmi, mustra- és védjegytörvények kellő oltalmat nyújtanak a gyári titkok védelmére. Az ipari tulajdon védelmére célzó törvények azonban nem nyújtanak módot a kereskedőnek, hogy az üzlete körébe eső s akár a vételforrás, akár vevőinek jegyzéke, továbbá mérlegének, az áruk beszerzési árának, valamint egyéb oly üzleti viszonyok vagy adatoknak elárulását megtorolja, mely adatok titokban tartásához őt jogos érdeke füzi. Ugyancsak hatálytalanok ezen törvények a gyártására vonatkozó sok és fontos viszonyok és adatok titokban tartása tekintetében s így ezek védelméről gondoskodni kell. Nem szenvedhet ma már kétséget az sem, hogy az alkalmazottak érdekei, a törvény megalkotásával sérelmet nem szenvednek.