A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 1. szám - Bolgár igazságügy (1898-1899)

A J abbanhagyási szándék bejelentése után a hatóság által rrjtíg­szabott idő lejártáig nem folytatja, vagy azt ebbeli kötelességé­nek kijátszására szolgáló módon folytatja». Az ipartörvény e két szakaszát a kbtk. 139.. 140. §-ával összevetve kitűnt, hogy azonos intézkedéseket tartalmaznak, miért is arra a következtetésre jutottam — a 'ex posterior derogat priori elvénél fogva — hogy a kbtk. 139. és 110. S-ait az ipartörvény 156. §-ának b), illetve 158. §-ának f) pontja helyettesíti és igy e bűncselekmények, bár az életbe léptetést törvény 18. és 19. §-ában felemlítve nincsenek, mégis a közigazgatási hatóságok elé tartoznak. E nézetemben megerősített az ipartörvény végrehajtása tárgyában 1884: 39,266. sz. a kibocsátott fm. ip. és ker. min. rend. 49. § ának azaz intézkedése, a mely szerint : «Az ipar­törvénynek a kihágásokról s ezek büntetéséről szóló intézke­dései, részint több oly uj intézkedést tartalmaznak, melyekre a kihágásokról szóló 1879: 40. t-c. nem terjed ki, részint pedig e most idézett törvénynek több intézkedéseit módosítják.» «Ez okból kellő tájékozásul szolgáljanak a következők : «A lörvény 156 §-ának b) pontja eltérőleg az 1879: 40. t.-c. 13. §-ától 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti azt, a ki» stb. «A törvény 158. §-a f) pontja értelmében — eltérőleg az 1879: 40. t.-c. 140. §-ának intézkedésétől — 100 frttól 300 frtig büntethető)) stb. «Ezen esetekben első fokban az iparhatóság tehát nem a rendőri hatóság — valamint Hí. fokban nem a kir. belügyministerium, hanem a földmivelés- ipar- és kereskedelmi rninisteriuin illetékes». Ennélfogva tehát, megállapítva látván, hogy a kbtk. 139. 140. §-a hatályon kívül van helyezve, a helyére lépett törvény pedig a közigazgatási hatóságokat jelölvén meg illetékesekül : a fentemiitett két bűncselek nényt táblázatomból kihagytam, teljesen megnyugtatván ez irányban az is, hogy edvi Illés Károly ur re A kihágásokról szóló magyar btk. magyarázatán c. müvének 303. 301. lapján szintén arra hivatkozik, hogy a kbtk. 139. 140. §-ait az 1884: 17. t.-c. 156. §-ának a) illetve 158. £-ának f) pontja hatályon kivül helyezte. Fényes Vince, bjenői kir. aljbiró. II. B. lapjuk 52. számában Hubert Ottó huszti albiró a bűn­vádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 19. paragrafusát kifogásolja, mert az állítólag elfelejtette a kbtk. 139. és 140. §-át a közigazgatási hatóságok elé utalt kihágások között felsorolni, minek folytán e két kihágás a 18. §. IV. pontja szerint a járás­birósági hatáskörbe esnék. A mily örvendetes jelenség, hogy a nagy reformmal a központon kivül is behatóan foglalkoznak, ép oly sajnálatos, hogy az idézett cikk szerzője mélyrehajtó argumen­tációját a kbtk-nek arra a két érdemetlen paragrafusára pazarolta, mert a kbtk. 139. §-át az 1884. évi XVII. t.-c. 156 §, a kbtk. 140. §-át az 1884. évi XVII t.-c. 158. §-ának f) pontja helyettesíti. Az ipartörvénynek most idézett szakaszaiban körülirt kihágások felett pedig az 1884. évi XVII. t.-c. 166. § és az 1897. évi XXXVII. t.-c. 19. §-ának 3. pontja értelmében a közigazgatási hatóságok ítélnek. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 19. §-ában tehát semmiféle szerkesztési hiba nincs és az emiitett cikk szerzőjének kijelentése: «meglehet, hogy következtetésem telje­sen téves> — valóban nem téves. Dr. Vámbéry Rusztem. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. ^ (1898—1899.) A szobranie mult évi rendes ülésszakának igazságügyi tekintetben legfontosabb alkotása kétségkívül a bírósági szervezetről (szudousztrojsztvo) szóló törvény illetve annak a bíráknak — bizonyos megszorítások melletti — elmozdít­hatlanságát (neszmenyáemoszt) szabályozó XVII. fejezete. I. A S z t o j 1 o v-kabinet, mintha előérzete lett volna, hogy hatalma vége felé jár, hát a fönti törvénnyel szép emléket akart maga után hagyni. Persze arra az ezen törvényre büszke Zgurev, volt igazságügyminiszternem gondolt, hogy épen annak legfontosabb része, t. i. a XVII. fejezet a bírák elmoz­dithatlanságáról, mint alább látni fogjuk, oly hamar, t. i. az uj G re kov-kormány által 1899. évi május havára össze­hívott rendkívüli szobranie által meg fog változtatni illetve módosíttatni. Magában a szorosan vett bírósági szervezetben az IS99. évi január hó 12/24-én életbelépett uj töivény változást nem OG 7 tett, ha csak azt az orosz mintára felvett intézkedést (10. és 110 — 114. §§.) nem tekintjük változásnak, hogy a törvény az ügyvédeket is épugy a bíróságokhoz tartozók­nak mondja ki, mint az irodákat, illetve a bírósági irodai és kezelő személyzetet, a végrehajtókat és a köz­jegyzőket (10. §.). De ez is az egész, a mit a törvény e tekintetben nagy bölcsen mond, mert a XII. fejezetben, mely a bírósági hivatalnokok kinevezéséről szól. a negyedik szakasz (110—114. §§.) «az ügyvédekről)) egyszóval sem mondja, hogy ők valamely függőségben*) volnának a bíróságoktól, vagy hogy azokat az igazságügyminister nevezné ki (Bulgáriában sincs — sajna — numerus clausu1-), s egy­szerűen csak a külön ügyvédtörvényre való hivatkozással az ügyvédkedésre képesítő kellékekről, melyekről alább szó lesz és arról intézkedik, hogy minden kerületi törvényszéknél ügyvéd­lajstom vezetendő s ezen lajstromban minden az illető kerület­ben irodát nyitó ügyvédnek kell, hogy magát, gyakorlatának kezdete előtt, bejegyeztesse. Még azt mondja a gyakorló ügyvédekről a 113. §., hogy ők bírákká kinevezhetők. ha a birói minősítéshez szükséges kellékekkel bírnak.**) így tehát a voltaképeni lényeges újítások ezen törvény­ben : joggyakornokok vagyis mint a törvény (II. fej. II. szakasz 21—31. §§.) nevezi, «b i r ó i állásra való jelöl­tek)) (kandidati za szudebna dluzsnoszt) intézménye, a birák és bírósági hivatalnokok cenzusa és kinevezé­sük rendj e (95 —109. §§. és 115—124.). az összefér het­lenségi esetek (125 — 131. §§.) (a megfelelő magyar szabályok mintájára) és a birák elmozdithatlansága. (141 — 150. §§.***) A mi a joggyakornoki intézményt illeti, e tekintetben — a törvényelőkészítő bizott'-ág többsége a miniszterrel együtt orosz jogászok lévén — egy legújabban a joggyakornokokra vonatkozó orosz kormányrendelet lett átvéve. E szerint a jog­gyakornokokat — a végzett és államvizsgát letett jogászok sorá­ból — az igazság ügy miniszter nevezi ki a kerületi törvényszékekhez. Minden kerületi törvényszéknél azonban csak k é t joggyakornok lehet beosztva. A joggyakornokok állam­hivatalnokoknak tekintetnek és az évi előirányzatban (büdgyet­ben) megállapitot fizetést húzzák. (Maximum 80 frank havonta). A törvényszékhez beosztott joggyakornokot a törvényszéki elnök az ügyészszel egyetértésben valamely irodába beosztja, illetve kijelöli neki a végzendő munkát. A részleteket egy külön miniszteri rendelet állapítja meg, melynek feladata, hogy a joggyakornok az előszabott egy, illetve két éven belül a bírósági szolgálat minden ágában kellő készültséget nyerjenek. Maga a törvény (28. §.) a következő teendőket irja elő "a jog­gyakornok számára: 1. hogy megismerkedjenek a bírósági ügyvitellel ; 2. ítéletek, végzések, vádlevelek vagy beszüntető határozatok készítése a birák vagy az ügyész vezetése mellett; 3. közjegyzői okmányok szerkesztése és 1. aljegyzői teen­dők végzése. Dr. Schischmanoiv St. Milán, a belgrádi bolg. fejed, diplom. ügynökség ügyvivője s a bécsi diplom. ügynökség első titkára. Nyilt kérdések és feleletek. A tkvi feljegyzések tárgyában. (Kérdés.) M. város róm. kath. hitközségének képviselő testülete egy tulajdonát képező és jelenleg tanítói lakházul szolgáló épületét eladta. Ez az épület tőszomszédja a plébánia laknak és második szomszédja a templomnak, minek folytán már törvény által biz­tosított ama kiváltságos helyzetben van, hogy benne botrányos, zajos mulatozással egybekötött üzlet nem állhat fenn. Hogy ennek a tilalomnak a hitközség a vevőkkel szemben még különösen is kifejezést adjon, felesleges óvatosságból a szerződés egyik pont­jába befoglalta azt, hogy <vevők és utódaik a megvett házban korcsmát vagy egyéb zajos mulatozással egybekötött üzletet soha nem tarthatnak fenn. Az egyházmegyei hatóság e szerződés jóváhagyását ahhoz a *) Azon városokban, a hol ügyvédtanácsok (advokatszki szaveti) szervezve nincsenek, az ügyvédtörvény 40. §-a szerint a fegyelmi hatóságot az illető kerületi törvényszék gyakorolja. **) Eredeti ugyanezen 113. §. másjdik intézkedése, melyet csak az értheti, a ki tudja, hogy nálunk olyan «jogászok» is vannak, kik középiskolát nem végeztek. A mondott intézkedés szóról szóra igy hangzik: «01y jogászügyvédek, kik ilyenek e törvény életbe­lépte előtt is voltak, nem kötelesek államvizsgát letenni, hogy bírákká kineveztethessenek, de kell, hogy középiskolai képzettség­gel birjanak» azaz más szóval az ilyen gymnáziumot nem végzett, de mégis jogász ügyvédnek, hogy bíró lehessen, kell, hogy előbb érettségi vizsgát tegyen! ***) Az egész törvény az átmeneti intézkedésekkel együtt (J08— 214. §§.) áll 214. szakaszból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom