A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 1. szám - Bolgár igazságügy (1898-1899)

A J abbanhagyási szándék bejelentése után a hatóság által rrjtígszabott idő lejártáig nem folytatja, vagy azt ebbeli kötelességének kijátszására szolgáló módon folytatja». Az ipartörvény e két szakaszát a kbtk. 139.. 140. §-ával összevetve kitűnt, hogy azonos intézkedéseket tartalmaznak, miért is arra a következtetésre jutottam — a 'ex posterior derogat priori elvénél fogva — hogy a kbtk. 139. és 110. S-ait az ipartörvény 156. §-ának b), illetve 158. §-ának f) pontja helyettesíti és igy e bűncselekmények, bár az életbe léptetést törvény 18. és 19. §-ában felemlítve nincsenek, mégis a közigazgatási hatóságok elé tartoznak. E nézetemben megerősített az ipartörvény végrehajtása tárgyában 1884: 39,266. sz. a kibocsátott fm. ip. és ker. min. rend. 49. § ának azaz intézkedése, a mely szerint : «Az ipartörvénynek a kihágásokról s ezek büntetéséről szóló intézkedései, részint több oly uj intézkedést tartalmaznak, melyekre a kihágásokról szóló 1879: 40. t-c. nem terjed ki, részint pedig e most idézett törvénynek több intézkedéseit módosítják.» «Ez okból kellő tájékozásul szolgáljanak a következők : «A lörvény 156 §-ának b) pontja eltérőleg az 1879: 40. t.-c. 13. §-ától 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti azt, a ki» stb. «A törvény 158. §-a f) pontja értelmében — eltérőleg az 1879: 40. t.-c. 140. §-ának intézkedésétől — 100 frttól 300 frtig büntethető)) stb. «Ezen esetekben első fokban az iparhatóság tehát nem a rendőri hatóság — valamint Hí. fokban nem a kir. belügyministerium, hanem a földmivelés- ipar- és kereskedelmi rninisteriuin illetékes». Ennélfogva tehát, megállapítva látván, hogy a kbtk. 139. 140. §-a hatályon kívül van helyezve, a helyére lépett törvény pedig a közigazgatási hatóságokat jelölvén meg illetékesekül : a fentemiitett két bűncselek nényt táblázatomból kihagytam, teljesen megnyugtatván ez irányban az is, hogy edvi Illés Károly ur re A kihágásokról szóló magyar btk. magyarázatán c. müvének 303. 301. lapján szintén arra hivatkozik, hogy a kbtk. 139. 140. §-ait az 1884: 17. t.-c. 156. §-ának a) illetve 158. £-ának f) pontja hatályon kivül helyezte. Fényes Vince, bjenői kir. aljbiró. II. B. lapjuk 52. számában Hubert Ottó huszti albiró a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 19. paragrafusát kifogásolja, mert az állítólag elfelejtette a kbtk. 139. és 140. §-át a közigazgatási hatóságok elé utalt kihágások között felsorolni, minek folytán e két kihágás a 18. §. IV. pontja szerint a járásbirósági hatáskörbe esnék. A mily örvendetes jelenség, hogy a nagy reformmal a központon kivül is behatóan foglalkoznak, ép oly sajnálatos, hogy az idézett cikk szerzője mélyrehajtó argumentációját a kbtk-nek arra a két érdemetlen paragrafusára pazarolta, mert a kbtk. 139. §-át az 1884. évi XVII. t.-c. 156 §, a kbtk. 140. §-át az 1884. évi XVII t.-c. 158. §-ának f) pontja helyettesíti. Az ipartörvénynek most idézett szakaszaiban körülirt kihágások felett pedig az 1884. évi XVII. t.-c. 166. § és az 1897. évi XXXVII. t.-c. 19. §-ának 3. pontja értelmében a közigazgatási hatóságok ítélnek. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 19. §-ában tehát semmiféle szerkesztési hiba nincs és az emiitett cikk szerzőjének kijelentése: «meglehet, hogy következtetésem teljesen téves> — valóban nem téves. Dr. Vámbéry Rusztem. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. ^ (1898—1899.) A szobranie mult évi rendes ülésszakának igazságügyi tekintetben legfontosabb alkotása kétségkívül a bírósági szervezetről (szudousztrojsztvo) szóló törvény illetve annak a bíráknak — bizonyos megszorítások melletti — elmozdíthatlanságát (neszmenyáemoszt) szabályozó XVII. fejezete. I. A S z t o j 1 o v-kabinet, mintha előérzete lett volna, hogy hatalma vége felé jár, hát a fönti törvénnyel szép emléket akart maga után hagyni. Persze arra az ezen törvényre büszke Zgurev, volt igazságügyminiszternem gondolt, hogy épen annak legfontosabb része, t. i. a XVII. fejezet a bírák elmozdithatlanságáról, mint alább látni fogjuk, oly hamar, t. i. az uj G re kov-kormány által 1899. évi május havára összehívott rendkívüli szobranie által meg fog változtatni illetve módosíttatni. Magában a szorosan vett bírósági szervezetben az IS99. évi január hó 12/24-én életbelépett uj töivény változást nem OG 7 tett, ha csak azt az orosz mintára felvett intézkedést (10. és 110 — 114. §§.) nem tekintjük változásnak, hogy a törvény az ügyvédeket is épugy a bíróságokhoz tartozóknak mondja ki, mint az irodákat, illetve a bírósági irodai és kezelő személyzetet, a végrehajtókat és a közjegyzőket (10. §.). De ez is az egész, a mit a törvény e tekintetben nagy bölcsen mond, mert a XII. fejezetben, mely a bírósági hivatalnokok kinevezéséről szól. a negyedik szakasz (110—114. §§.) «az ügyvédekről)) egyszóval sem mondja, hogy ők valamely függőségben*) volnának a bíróságoktól, vagy hogy azokat az igazságügyminister nevezné ki (Bulgáriában sincs — sajna — numerus clausu1-), s egyszerűen csak a külön ügyvédtörvényre való hivatkozással az ügyvédkedésre képesítő kellékekről, melyekről alább szó lesz és arról intézkedik, hogy minden kerületi törvényszéknél ügyvédlajstom vezetendő s ezen lajstromban minden az illető kerületben irodát nyitó ügyvédnek kell, hogy magát, gyakorlatának kezdete előtt, bejegyeztesse. Még azt mondja a gyakorló ügyvédekről a 113. §., hogy ők bírákká kinevezhetők. ha a birói minősítéshez szükséges kellékekkel bírnak.**) így tehát a voltaképeni lényeges újítások ezen törvényben : joggyakornokok vagyis mint a törvény (II. fej. II. szakasz 21—31. §§.) nevezi, «b i r ó i állásra való jelöltek)) (kandidati za szudebna dluzsnoszt) intézménye, a birák és bírósági hivatalnokok cenzusa és kinevezésük rendj e (95 —109. §§. és 115—124.). az összefér hetlenségi esetek (125 — 131. §§.) (a megfelelő magyar szabályok mintájára) és a birák elmozdithatlansága. (141 — 150. §§.***) A mi a joggyakornoki intézményt illeti, e tekintetben — a törvényelőkészítő bizott'-ág többsége a miniszterrel együtt orosz jogászok lévén — egy legújabban a joggyakornokokra vonatkozó orosz kormányrendelet lett átvéve. E szerint a joggyakornokokat — a végzett és államvizsgát letett jogászok sorából — az igazság ügy miniszter nevezi ki a kerületi törvényszékekhez. Minden kerületi törvényszéknél azonban csak k é t joggyakornok lehet beosztva. A joggyakornokok államhivatalnokoknak tekintetnek és az évi előirányzatban (büdgyetben) megállapitot fizetést húzzák. (Maximum 80 frank havonta). A törvényszékhez beosztott joggyakornokot a törvényszéki elnök az ügyészszel egyetértésben valamely irodába beosztja, illetve kijelöli neki a végzendő munkát. A részleteket egy külön miniszteri rendelet állapítja meg, melynek feladata, hogy a joggyakornok az előszabott egy, illetve két éven belül a bírósági szolgálat minden ágában kellő készültséget nyerjenek. Maga a törvény (28. §.) a következő teendőket irja elő "a joggyakornok számára: 1. hogy megismerkedjenek a bírósági ügyvitellel ; 2. ítéletek, végzések, vádlevelek vagy beszüntető határozatok készítése a birák vagy az ügyész vezetése mellett; 3. közjegyzői okmányok szerkesztése és 1. aljegyzői teendők végzése. Dr. Schischmanoiv St. Milán, a belgrádi bolg. fejed, diplom. ügynökség ügyvivője s a bécsi diplom. ügynökség első titkára. Nyilt kérdések és feleletek. A tkvi feljegyzések tárgyában. (Kérdés.) M. város róm. kath. hitközségének képviselő testülete egy tulajdonát képező és jelenleg tanítói lakházul szolgáló épületét eladta. Ez az épület tőszomszédja a plébánia laknak és második szomszédja a templomnak, minek folytán már törvény által biztosított ama kiváltságos helyzetben van, hogy benne botrányos, zajos mulatozással egybekötött üzlet nem állhat fenn. Hogy ennek a tilalomnak a hitközség a vevőkkel szemben még különösen is kifejezést adjon, felesleges óvatosságból a szerződés egyik pontjába befoglalta azt, hogy <vevők és utódaik a megvett házban korcsmát vagy egyéb zajos mulatozással egybekötött üzletet soha nem tarthatnak fenn. Az egyházmegyei hatóság e szerződés jóváhagyását ahhoz a *) Azon városokban, a hol ügyvédtanácsok (advokatszki szaveti) szervezve nincsenek, az ügyvédtörvény 40. §-a szerint a fegyelmi hatóságot az illető kerületi törvényszék gyakorolja. **) Eredeti ugyanezen 113. §. másjdik intézkedése, melyet csak az értheti, a ki tudja, hogy nálunk olyan «jogászok» is vannak, kik középiskolát nem végeztek. A mondott intézkedés szóról szóra igy hangzik: «01y jogászügyvédek, kik ilyenek e törvény életbelépte előtt is voltak, nem kötelesek államvizsgát letenni, hogy bírákká kineveztethessenek, de kell, hogy középiskolai képzettséggel birjanak» azaz más szóval az ilyen gymnáziumot nem végzett, de mégis jogász ügyvédnek, hogy bíró lehessen, kell, hogy előbb érettségi vizsgát tegyen! ***) Az egész törvény az átmeneti intézkedésekkel együtt (J08— 214. §§.) áll 214. szakaszból.