A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 17. szám - Tervezet a tisztességtelen eljárásnak a kereskedelemben való megakadályozására vonatkozó intézkedésekre nézve. [1. r.]

A JOG 135 Sérelem. Egységes joggyakorlat. A kir. Curia következő két határozatát adom át a nyilvánosságnak : v^ir;: 5-í$a**ttvróvi<}j .ti,: J.v y? an- a un .IUV* • 1,946/p. 898. sz. () Felsége a király nevében. A magyar királyi Curia következő határozatot hozott: Mindkét alsóbiróság határozata megváltoztattatik stb. Indokolás: A mint azt a másodbiróság is helyesen felhozta, az 1881: XI. 1. t.-c. 25. §-nak az a rendelkezése, mely szerint a kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor létezett árak szerint határozandó meg, esak ugy értelmezhető, hogy oly esetben, a midőn a kisajátítás tárgya előzően már birtokba vétetett, a birtokba vétel ideje szerinti árak az irányadók, hogy tehát a midőn a becslés a birtokba vételt követő hosszabb idő letelte után eszközöltetik, a kisajátított tárgy általános ára a birtokba vétel és nem a becslés idejére való tekintettel állapitható meg mindkét félre nézve méltányos módon, ugyanez áll oly esetben is, a midőn az egyszer már megtörtént becslés félretételével uj becslés rendeltetik és eszközöltetik, a mikor is a kisajátított tárgyak értéke szintén nem az utóbbi becsléskor létezett árak szerint határozható meg helyesen, ugyanazért és tekintettel az idézett törvény 30. §-ának a kamatjárandóság időpontjára vonatkozó rendelkezésére is, a birtokba vétel és az utolsó becslés közötti időközben beállott intézkedés a birtokba vétel körül rosszhiszeműséggel nem vádolható kisajátitó hátrányára számításba nem hozható stb. Budapesten, 1898. július hó 4-én. II 848'p. 900. sz. O Felsége a király nevében. A magyar királyi Curia .... következő határozatot hozott: Mindkét alsóbiróság határozata megváltoztattatik stb. Indokok: Nem fogadja el a kir. Curia az alsóbiróságok határozataiban felhozott azt az indokot, hogy a fenforgó esetben a becslés alapjául a birtokbavétel idejében fennálló értékviszonyok szolgálnának, mert az 1881. évi XLI. t.-c. 25. §-ának rendelkezése szerint a kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor létező érték szerint határozandó meg s e tekintetben az idézett törvényben kivétel téve nincs, következőleg az idézett 25. szakasz rendelkezésének kell a fenforgó esetben is irányadóul szolgálni. Szó szerint közlöm mindkét indokolást. Mi ügyvédek majd csak megleszünk velük valahogy, mert a szerint fogunk allegálni, a mint felünk érdeke éppen megkívánja. Legroszabb esetben ugy járhat más ügyvéd is, mint ahogy én jártam. Az I. alatti esetben ugyanis a kisajátítást szenvedőt képviseltem, s a kir. Curia azt a becsértéket fogadta el, mely a kisajátítást szenvedőre hátrányosabb; — a II. alatti esetben pedig a kisajátítót képviseltem, s a kir. Curia azt a becsértéket fogadta el, mely a kisajátítóra kedvezőtlenebb. A mi tehát engem illet, én nem vádolhatom a kir. Curiát következetlenséggel, mert mindkét esetben az én ügyfelem hátrányára döntött. De mit szólhatnak az alsóbiróságok az ily ellentétes határozatokra, — melyik alapján járjanak el f Bizony kár az alsóbiróságokat korholni azért, hogy nem egyöntetűen járnak el. A capite foetit. Curiosumként megemlítem, hogy a II. alatti esetben a kir. Curia a birtokbavétel idejétől Ítélte meg a kamatokat, de nem azon összeg után, mely a birtokbavétel idején létezett becsértéknek felel meg, — hanem az évekkel később teljesített becslés idejében létezett értékösszeg után. Dr. Frankfurter Sándor, miskolci ügyvéd. Irodalom. Justitia a pénzügyőri szolgálatban c. közleményét az igazság- és pénzügyi hatóságok figyelmébe ajánlja Bálás Elemér, félegyházi kir. járásbiróságí albiró. Szerző szól a járásbirósági és telekkönyvi személyzetnek a kincstár financiális érdekében való teendőiről és előadja azon életrevaló tervét, hogy «birósági számvevői* állást kellene megalapítani, mely legegyszerűbben a kir. adóhivatali személyzet egy tagjának a bírósághoz való áthelyezése által volna betölthető. A közlemény egy kun-félegyházai nyomdából került ki. A m. kir. crendőrség szervezete, szolgálata és viszonya a közigazgatási hatóságokhoz. Irta: Némethy Ferenc, a m. kir. honvédelmi minisztériumba beosztott csendőrfőhadnagy. Ez a munka a legújabb csendőrségi utasitás alapján készült, annak szabályait adja a legkönnyebben kezelhető formában és egyszersmind kitűnő gyakorlati útbaigazításokkal is szolgál, melyekre most, az életbeléptetés első idejében, ugyancsak szükség van. A most megjelent füzet a munka II. és III. részét tartalmazza. Első része a «Közigazgatási Könyv tár> mult évi VIII. számában jelent meg. A kettő együtt képezi a teljes müvet, melyet egyaránt kitűnően használhatnak a csendőrség tagjai és a közigazgatási hatóságok, mert hiteles felvilágosítást tartalmaz minden kérdésre, mely a csendőrség és a közigatás bármely hatóságának kölcsönös érintkezésével kapcsolatban fölmerülhet. Az együtt tóbb mint tizenöt nyomtatott ivre terjedő két füzet ára összesen 2 korona 40 fillér, mely összeg beküldése ellenében a teljes munkát portomentesen szállítja a 'Közigazgatási K ö ny v tá r» kiadóhivatala: Országos kö z p o n t i k ö z s é gi 0 yomda r é s z v.-t á r s., Budapest, VI. Váci-körut 61. sz. A magyar pénzügyi jog kézikönyve, irta : dr. Mari s ka Vilmos egyetemi tanár. Hetedik, teljesen átdolgozott kiadásban hagyta el a sajtót, a mi ékesszólóan bizonyítja a jeles mü elterjedt voltát. A Franklin-társulat kiadásában jelent meg s ára 13 korona. Sem szerző, sem müve nem szorul bővebb dicséretre és ismertetésre. A gyermekvédelem Magyarországon, tekintettel az 1898. évi XXI. törvénycikkre c. értekezés, melyet dr. Szakolczay rtrpád a magyar jogászegyletnek 1900. márc. 17-iki ülésében olvasott föl, külön lenyomatban is megjelent. A szerző hangoztatja, hogy a gyermekek oltalma, alfája és ómegája a jogállamnak s e tekintetben irányadó elv legyen az altruizmus, z emberszeretet. Örömmel üdvözli a cimben jelzett alapvető törvényjavaslatot s azt részletesen ismerteti, de uj irányeszméket is megpendít. A Franklin-társulat kiadásában megjelent mü 40 fillérért kapható. Vegyesek. Az észak-amerikai Egyesült-Államok polgáraitól házasságuknak Magyarországon való megkötése esetén kivánt bizonyítványok tárgyában kiadott magy. kir. igazságügyminister 71,711 i8gg. 1. M. sz. rendelet. Az 1897. évi április hó 29-én 23,430. I. M. szám alatt (lg.. Közi. VI. év., 217. 1.) kelt rendelet kiegészítéséül folytatólagosan közlöm, hogy az ujabban érkezett hivatalos értesítés szerint az észak-amerikai egyesült államok polgáraitól házasságuknak Magyarországon való megkötése esetén az 1894: XXXI. törvénycikk 113. § ának utolsó bekezdése és az 1894: XXXIII. törvénycikk 51. §-a értelmében szükséges bizonyítványok kiállítására az észak-amerikai egyesült államok törvényei szerint hivatott halóságok nincsenek. Ennélfogva utasítom az állami anyakönyvvezetőket, illetőleg a házasságnál közreműködő többi polgári tisztviselőket, hogy az észak-amerikai egyesült államok polgárai által Magyarországon kötendő házasságoknak kihirdetése vagy az ez alól való felmentés előtt az illető házasulótól mindig az 1894: XXXI. törvénycikk 113. §-ának utolsó bekezdésében és az 1894: XXXIII. tözvénycikk 51. §-ában meghatározott és a vezetésem alatt álló ministeriumnál kérhető felmentés felmutatását kívánják meg. Kelt Budapesten, 1900 április hó 9-én. A budadapesti rabsegélyző egylet jelentést adott ki 1899' évi működéséről. Örvendve konstatálja az egylet virágzását. Számot ad a segélyezés főbb módjairól, minők : a munkaszerzés, a pénzbeli segítség (maga az egylet 6000 frt állami szubvenciót kapott) és a menedékház. Általában ugy a bevételek, mint a kiadások az előző évek keretében mozognak. A jelentés statisztikai adatokat nyújt a menedékház fogalmáról, a munkások foglalkoztatása s egészségi állapotáról. Végül közli a pénztári kimutatást, az igazgató-választmány névsorát és az alapítványokat. A budapesti rabsegélyző-egylet folyó évi április hó 29-én délelőtt 11 órakor a pestvidéki kir. törvényszék 20. sz. tanácstermében (Ujvilág-utca, megyeháza, II. emeleten) tartja XXVI. közgyűlését, a melyre a t. c. egyleti tag urakat tisztelettel meghívja az elnök. Napirend : 1. Az igazgató-választmány 1899. évi jelentésének s a megvizsgált 1899. évi zárszámadásnak felolvasása. 2. Az 1899. évi zárszámadás feletti határozathozatal, esetleg az igazgató-választmánynak és a számvizsgáló bizottságnak a felmentvény megadása. 3. Elnök és egy esetleg két alelnök választása, valamint az igazgató-választmány kiegészítése. 4. Az egylet hatáskörébe eső egyéb, netán teendő indítványok tárgyalása. Néhány szó a nagyváradi kir. törvényszék és a területén levő kir. járásbíróságok közelebbi működéséről. A nagyváradi kir. törvényszék és a területén lévő tizenegy kir. járásbirásbiróság működése, a közelmúlt években annyiszor képezte részint a jogi szaklapokban, részint ügyvédi kamarai évi jelentésekben jogos és jogtalan bírálat tárgyát, hogy nem lesz érdektelen az alábbi megbízható, bírósági körökből vett közleményre a jogászközönség figyelmét felhívni. Köztudomású dolog és pedig a közkézen forgó ministeri évi jelentésekből is, hogy a vidéki törvényszékek közt, ügyforgalom tekintetében, a nagyváradi kir. törvényszék a legelsők között áll, sőt büntetőügyi forgalma, noha jövedéki-birósági és bányaügyi hatósági jogkörrel nem bir, a budapesti kir. büntető törvényszéket kivéve, a legnagyobb az egész országban. Ha mégis az alábbi örvendetesnek mondható eredmény eléretett, a mit a nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke, az e hóban megtartott időszaki vizsgálat alkalmával jól eső örömmel s megelégedéssel constatált, az nagyrészben a kir. törvényszék jelenlegi elnökének tapintata, célszerű és helyes beosztása, éber figyelme mellett, minden egyes biró odaadó ügybuzgalmának és lankadatlan szorgalmának tulajdonitható. Készséggel adunk helyet e lap hasábjain az alábbi statistikai adatoknak, mert a számok ékesebben beszélnek a szavaknál.