A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 15. szám - A fokozatos illeték kiszámítása táblázat segélye nélkül

HO A JOG zését több izben változtatta, a mennyiben az imént felhozott körülményről a rendőrségnél történt kihallgatása alkalmával említést nem tett és ezt csak a vizsgálat során hozta fel, mikor is azt adta elő, hogy ezt a gyermek szüleinek elmondotta, a végtárgyalás során már ezt is visszavonta: A kir. törvényszék vádlott tagadása ellenében is bizonyítva látta, hogy vádlott a terhére rótt cselekményt elkövette. Ami a cselekmény jogi elbírálását illeti, tekintve, hogy a btk. 247. §-ban meghatározott csábítás bűntettének leglényegesebb alkatelemét a mással való nemi közösülésre, nemi vagy természet ellenes fajtalanságra való reábirás képezi, a mint — ez a hivatkozott §. első bekezdése annak második bekezdésével szoros összefüggésben áll, — megállapítható a Il-ik kekezdésben nyilván az első bekezdésben meghatározott cselekményre utaló ama szavakból: «ezen cselekményre csábitja>; tekintve, hogy a btk. 247. §. II. bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint az, ki felügyeletére bizott személyt a már hivatkozott §. első bekezdésében meghatározott cselekmény elkövetésére csábit, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a hivatkozott törvényszakasz ugy első, mint második bekezdésében nem a nemi ösztönnek büntető törvénybe ütköző kielégítése vagy izgatása van büntetés alá véve, hanem a tent hivatkozott törvényszakasz, mint azt a törvény szövegében használt «csábitás« kifejezés mutatja, a mások részére való elcsábítást, az úgynevezett «keritést» (lenocinium, Kuppelei) vette büntetés alá, mely körülményt teljesen kétségtelenné teszi a btk. indokolásának ama kifejezését, hogy a 247. §-ban foglalt intézkedés a kerítésnek a legsúlyosabb és legbotrányosabb eseteire vonatkozik; tekintve, hogy azon körülményből, hogy a 247. §. II. bekezdésében nem foglaltatik ama kifejezés «mással» még nem következik, hogy ez a Il-ik bekezdésben meghatározott cselekmény tényező elemeként meg nem kívántatik, a menny ben ezt ismétlés elkerülése végett a Il-ik bekezdésben foglalt «ezen» kifejezés helyettesíti; tekintve végül, hogy a büntetőjog szabályai szorosan magyarázandók és kiterjesztő magyarázatnak a büntetőjog terén helye nincs : a kir. törvényszék vádlott ama cselekményében, hogy a 7 éves és felügyeletére bizott fiúnak nemző részét az ő nemző részébe tette, a btk. 247. §.-ban meghatározott csábítás bűntettét fenforogni nem látta és ez okból vádlottat a btk. 1. §-nak ama rendelkezése alapján, hogy büntettet vagy vétséget csak az a cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít, a btk. 247. §. II. bekezdésében meghatározott csábítás bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmentette. A budapesti kir. ítélőtábla (1899. március 14. 23,984. sz. a.) következő ítéletet hozott: A kir. Ítélőtábla az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, vádlottat a btk. 247. §. 2. bekezdése szerint minősülő csábítás bűntettében bűnösnek kimondja és ezért a btk. imént felhívott szakasz alapján, s a 92. §. alkalmazásával, az ítélet foganatba vételétől számítandó két (2) évi fegyházra ítéli, melyből vizsgálati fogsága által a btk. 94. §-a alapján egy (1) hetet kitöltöttnek nyilvánít; kötelezi egyúttal vádlottat a felmerülendő rabtartási költségeknek is az államkincstár részére az 1890. évi 43. t.-c. szabványai értelmében leendő megtérítésére stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás során felmerült, s az ítéletnek a tényállást feltüntető indokolásában felhozott adataival a kir. ítélőtábla is bebizonyitottnak találta, hogy vádlott az ellene panaszolt cselekményt elkövette. Tekintve pedig, hogy vádlott a cselekmény elkövetésekor a 7 éves P. Sándor fiúnak szüleinél, rendes fizetéssel szolgálatban állott, valamint tekintettel arra, hogy a gazda és cseléd közötti szolgálati viszonynál fogva a cselédnek felügyeleti kötelessége a kiskorú gyermekekre is kiterjed, s igy a szolgálataié szülőknek távolléte alatt hon lévő kiskorú gyermekek a cseléd felügyelete alatt állván, nyilvánvaló, hogy vádlott nemi fajtalanság elkövetésére oly kiskorú gyermeket csábított, a ki szüleinek, hon nem létében az ő felügyelete alatt állott; ezekhez képest tehát, minthogy a btk. 247. §-a a csábítás büntette iránt intézkedve, kifejezetten három esetet sorol fel, a szerint külömböztetvén meg az eme bűntett eseteit, amint annak cselekvő alanya a szülő, vagy pedig nem szülő is lehet s minthogy a btk. eme szakasza kifejezetten és csakis az annak első pontjában felsorolt két esetben jelöli meg a csábítás bűntettének alkotó eleméül azt, hogy csábítás «mással való nemi közösülés* illetve «mással való nemi, vagy természet elleni fajtalanság* elkövetésére történjék, ellenben eme szakasz harmadik, nevezetesen, az eme szakasz második tétele alatt meghatározott esetre vonatkozó intézkedése már nememliti a <mással» való nemi közösülésre vagy nemi természet elleni fajtalanság elkövetésére való csábítást, hanem egyenesen csak azt rendeli, hogy eme szakasz első tétele alatt meghatározott büntetéssel büntetendő az is, aki gyámságára, nevelésére, tanítására, vagy felügyeletére bizott személyt ezen cselekményére, tehát nemi közösülésre, vagy természet elleni fajtalanság elkövetésére csábítja; következően, minthogy az idézett szakasz második tétele alatt foglalt eme rendelkezése, az ott meghatározott büntetéssel büntetendő cselekmény tényálladékát a «mássaL elkövetésre való csábításra nem szorítja, nyilvánvaló, hogy ezen rendelkezés az ott felsorolt önrendelkezési joggal nem bíró személyeknek nemi közösülés s illetve nemi vagy természet elleni fajtalanságnak magával a csábitóval való elkövetésére csábítást is felöleli és büntetni célozza. Minthogy ezek szerint vádlottnak cselekménye a btk. 274. §. második bekezdése szerint minősülő csábítás bűntettének ismérveit kimeríti : vádlottat az első bíróság ítéletének megváltoztatásával eme büntetben bűnösnek kimondani és e miatt súlyosítóul véve ama vád tárgyává nem tett, hanem súlyosító körülményül jelentkező tényét, hogy a cselekménye folytán megfertőzött P. Sándor kis fiúnak 2 hónapi gyógyulást igénylő betegséget okozott, másrészt azonban enyhítő körülményül véve fiatalkorát és büntetlen előéletét,a rendelkező részben meghatározott büntetésre ítélni stb. kellett. A m. kir. Curia (1900. február 20-án 7,062 sz. a.) következő ítéletet hozott : Figyelemmel N. Lidi vádlottnak fiatal korára és büntetlen előéletére, mint nyomatékos enyhítő körülményekre, nevezett vádlott a btk. 92. §. alkalmazásával hat (6) havi börtönre ítéltetik, ennyiben az alsóbiróságok ítéletei megváltoztattatnak, egyebekben pedig a budapesti kir. ítélőtáblának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Az időszaki lapnak felelős szerkesztője a lapjában megjelent közleményért tartozó felelősség alól csupán a hírlapi cikk beküldőjének megnevezésével nem, hanem csakis a valódi szerző kilétének felfedezésével mentesül (A m. kir. Curia 1900 február 6 949/900. sz. a.) Fegyelmi ügyekben. Az I87I. évi VIII. t.-c. a nyugdíjazott birák és bírósági hivatalnokok ellen folytatandó fegyelmi eljárásról külön nem intézkedik; következésképpen ezekre is az idézett tv. II. fejezetében szabályozott fegyelmi eljárás szabályai alkalmazandók. Midőn a nyugdíjaztatott bírónak nyugdíjaztatása következtében más hivatali székhelye nincs, mely az ellene netán fenforgó fegyelmi vétség megbirálására a birói illetőséget az 1871. évi VIII. t.-c. 32. §. értelmében megállapíthatná, ilyennek a nyugdíjaztatása idejében létezett hivatali székhely tartandó. A m. kir. Curia (1900. évi febr. 10. 41/fegy. sz. a.j K.János volt kassai kir. ügyész, utóbb ideiglenesen nyugdíjazott kecskeméti kir. törvényszéki bíró ellen, a fegyelmi eljárás megindítása iránt folyamatba tett ügyben, a budapesti s a kassai kir. Ítélőtábla, mint elsőfokú fegyelmi bíróságok közt felmerült illetékességi összeütközés folytán, az eljárásra a budapesti kir. Ítélőtábla fegyelmi bírósága mondatik ki illetékesnek. Mert: Az 1871. évi VIII. t.-c. a nyugdíjazott birák és bírósági hivatalnokok ellen folytatandó fegyelmi eljárásról külön nem rendelkezik; következésképpen ezekre is az idézett törvény IV. fejezetében szabályozott fegyelmi eljárás szabályai alkalmazandók. Minthogy pedig a kecskeméti kir. törvényszék elnökének 1899. évi augusztus 18-án 1,380. sz. a. az egri kir. törvényszék vizsgáló bírájához intézett értesítése szerint K. János volt kassai kir. ügyész 1897. évi október 21-én a kecskeméti kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki, 3 esküjét 1897. december 18-án letette s ekként hivatali székhelyéül Kecskemét tekintendő; és. minthogy a nevezett törvényszéki bírónak nyugdíjaztatása következtében más hivatali székhelye, mely az ellene netán fenforgó fegyelmi vétség megbirálására a birói illetőséget az 1871. évi VIII. t.-c. 32. § értelmében megállapíthatná, nincs, ilyennek a nyugdíjaztatása idejében létezett hivatali székhely tartandó: K. János ideiglenesen nyugdíjazott kecskeméti kir. törvényszéki bíró ellen a fegyelmi eljárás elrendelése feletti bíráskodásra s esetleg a további eljárásra a bpesti kir. ítélőtábla fegyelmi bírósága illetékes. Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök : Schlesinger Miksa e. Nyíregyháza, u. o. trvszék, bej. máj. 31. félsz. jun. 8. csb. dr. Virányi Dezső. tmgg. dr. Haas Emil. — Breuer Miksa e. Veszprém, u. o. tivszék, bej. jun. 16. félsz. jul. 2. csb. dr. rtgoston Péter, tmgg. dr. Hirsch Vilmos. — Immerlum Kálmán e. Rózsahegy u. o. trvszék, bej. máj. 30. félsz. jun. 20. csb. Dluhovics Béla. tmgg. Griell Gyula. — Gámenczy Márton e. Kolozsvár, u. o. trvszék, bej. máj. 25. félsz. jun. 20. csb. Pozsoni Antal, tmgg. dr. Zágoni Mózes. — Breier B. és tsa. e. Tisza-Füred, egri trvszék bej. máj. 23. félsz. jun. 22. csb. Somoskeőy Dezső, tmgg. Tomanóczy Endre. — Kubázsek Vendel e. Dicső Sz. Márton, erzsébetvárosi trvszék, bej. jun. 80. félsz. jul. 15. csb. Wellmann Samu, tmgg. Zehán László. Pályázatok : A gyulafehérvári trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 20. — A budapesti kir. trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 20. — A máramaros-szigeti trvszéknél al ügyészi áll. ápr. 20. — Fiúméban közjegyzői áll. ápr. 20. — A székelyhídi kir. járásbíróságnál aljegyzői áll. ápr. 21. — Az ó-radnai járásbíróságnál al birói áll. ápr. 21. — A csák}ornyai jbiróságnál al birói áll. ápr. 21. — A fogarasi jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 21. — Az aranyos-maróti jbiróságnál al birói áll. ápr. 21. — A csákigorbói kir. jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 21. — Az aranyos-maróthi trvszéknél alj egyzői áll. ápr. 21. — A jászberényi jbiróságnál al birói áll. ápr. 21. — A maros-vásárhelyi trvszéknél trvszéki birói áll. ápr. 22. — A nagy-sinki jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. ápr. 22. — A belényesi kir. jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 22. — A pécsi kir. trvszéknél birói áll. ápr. 23. — A duna-adanyi jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 23. — A debreceni trvszéknél birói áll. ápr. 24. — A gyulafehérvári jbiróságnál a Íj e g y z ö i áll. ápr. 24. MLUt RiSZVÉMYTlMASXo NYOMDÁJA PDDAPBSTBN