A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 15. szám - A fokozatos illeték kiszámítása táblázat segélye nélkül

A JOG 117 tőségig mindenkor a per, hogy ugy mondjam e'őrészében vegyük igénybe, de bizonyítékok beszerzése után, post festa épp ugy a lehetőségig soha. A biró egy komoly feladata abban rejlik, hogy a pert kimerítő érdemleges tárgyalásban és bizonyítás felvételben részesítse ugyan, de e közben tartózkodnia kell a felesleges sallangoktól, melyek a gyors és alapos ítéletnek többé-kevésbbé mindig akadályai. Egy másik előfordult esetben téves irányba terelődött a fél személyes meghallgatásának kisegítő eszköze olykép, hogy a megkereső bíróság azt követelte, hogy a perfél személyesen minden általa ismert és tudott perbeli mozzanatra tüzetesen és részletesen kihallgattassék A F o d o r-M á r k u s-féle prdts azt tanítja, hogy a megkeresett bírósággal szabatosan körülírva kell közölni azokat a körülményeket, melyeket a féltő] megkérdezni kell stb. (II. kötet 277. lap.) De az 1893. évi XVIII t.-c. 38-ik § a is világosan előírja ezt s ha a személyes meghallgatás, a törvény kifejezése szerint : «megkérdezés» szótani értelmét kutatjuk, akkor is arra az eredményre jutunk, hogy itt csak egyes elburkolt tényállás tisztább oda állítását érth ette a törvényhozó, mert «megkérdezni* éppen csak ennyit és nem többet jelent. Egészen más a fél kikérdezése, vagy hogy röviden a címben foglalt tárgy másik részéről is szóljak: a fél eskü alatti kihallgatása. Az 1893. XVIII. t.-c. 95. 96. §-ai értelmében az eskü alatti kihallgatás ismérve, hogy a fél itt nem pusztán megkeresésre felel, hanem eskü alatt vall. s akár esküre bocsátja őt a biró, akár nem, a mi elvégre előre nem tudható, a fél köteles épp ugy mindazt elmondani, a mit az ügyre, illetve a döntő körülményre nézve tud, mint bármelyik tanú s az esetleges hamis eskü súlyos következményeit a tanúval egyenlő mértékben viseli. (98-ik §.) Száz eset közül 99 ben felszínre hozható ennélfogva az eskü alatti kihallgatással az ügy igaz képe, kivált ha a kihallgatáshoz kellő megfigyelés és tapintat járul. Szorosan szem előtt tartandó azonban itt is a szükségesség és az, hogy mig a személyes meghallgatás formulázott kérdésekhez simul, addig az eskü alatti kihallgatás szabadon mozoj s szabadon fejlesztendő egészen odáig, a mikor már általa a döntő körülmény megalakul, mintegy testté vá'ik. Es a hogy a személyes megkérdezésnél vagy meg hallgatásnál elengedhetetlen követelmény, hogy a pert ennek előző stádiumában tisztázza : az eskü alatti kihallgatásnak épp ugy elengedhetetlen critériuma, hogy a biró előtt többkevesebb bizonyíték — a 96. §. esetében valószínűsítő adat feküdjék, a melyhez aztán ő az eskü alatti kihallgatást kiegészítő, vagy önálló bizonyítékként kapcsolja, de az eskü alatti kihallgatásnak előrebocsájtott felvétele rendszerint meg nem engedhető. Az ügynek ezzel ellenkező kezelése sokszor nem egyéb elodázásnál, jó magyarán schibolásnál. mely tapasztalásilag leginkább ott fordul elő, a hol a kihallgatást nem a per birája foganatosítja s bizony sokszor talán azzal a hátsó gondolattá1, hogy a per megalakításával egyelőre a megkeresett biró vesződjék. A fokozatos illeték kiszámítása táblázat segélye nélkül. Irta: Dr. DÉNES ISTVÁN, pénzügyi fogalmazó, a budapesti m. kir. központi dij- és illetékkiszabási hivatalnál. A kötelező koronaérték számítás életbeléptetésére vonatkozó 1899 évi XXXVI. t.-c. 1. § rendelkezése értelmében 1900. év január hó 1-ével az ausztiiai éiték helyébe a koronaérték lép, s így időszerűvé válik módot találni arra, hogy a fokozatos illeték, táblázat segélye nélkül is kiszámítható legyen, annál is inkább, mivel a gyakorlati életben nem ritkán juthatunk azon helyzetbe, hogy a fokozatos táblázat kéznél nincsen, vagy az illeték alá vonandó összeg a táblázatban foglalt összegnél sokszorta nagyobb. Ezen technikai, jobban mondva matematikai művelet ismertetése ugyan tisztán gyakorlati szempontból bir értékkel, mindazonáltal annyiban nem lesz talán érdektelen, a mennyiben tudomásom szerint ez ideig erre rövid és gyors módszert még nem találtak és a szakírók azon véleményben voltak, hogy a koronaértéknél a számítás egyedül a táblázat segélyével célszerű, miután a táblázat nélkül való számítás rendkívül bonyolult és hosszadalmas volna. Az alábbiakban a koronaértékre szóló táblázat sajátságait ismertetve, ráfogok mutatni arra, hogy maga a táblázat berendezésétől '.ogice következtetve, felállítható az általános szabály, melynek alapján az illeték különösen nagy összegeknél a táblázat segélye nélkül^ igen gyorsan és a legnagyobb biztonsággal kiszámítható. Ám lássuk! t. AzI. fokozatú illeték kiszámítása. A pcnzügyministerium 1899. évi 108,501. számú körrendelettel (1900. évi Pénzügyi Közlöny 1. sz. 3. oldal) közli a koronaérték számitásnak megfelelően átalakított béíyegilletéki fokozatok táblázatait. Az I. fokozatú tábla igen egyszerű. 150 koronáig 10 fillér, 300 koronáig 20 fillér; ezen felül 3,000 koroná'g 300 koronánként 20 fillérrel, 3,000 koronától felfelé a végtelenig pedig 3,000 koronánként 2 koronával emelkedő illeték jár. Első tekintetre világos tehát, hogy 3,000 koronáig a táblázatot nem nélkülözhetjük, vagy a fokozatos illeték mérvét kívülről tudnunk kell. A 3,000 koronánál nagyobb összeg után az illetéket azonban a táblázat segélye nélkül is könnyen kiszámíthatjuk, mert tudva azt, hogy 3,000 koronától 2 korona illeték jár s hogy 3,000 koronán felüli összegeknél 3 000 koronánként 2 koronával emelkedik az illeték, kétségtelen , hogy a hányszor 3,000 foglaltatik a kérdéses illeték alá vonandó összegbe, annyiszor 2 korona illeték jár. P. o. 645,000 koronától I fokozat szerint 430 korona illeték jár, mert 645,000 : 3,000 = (645: 3) = 215; 215 = 2 = 430 korona. Megjegyeztetik azonban, ha a kérdéses összeg 3,000-el maradék nélkül nem osztható, vagyis ha az összeg nem végződik három 0 (zérus)-al és ezen kívül levő többi szám 3-al nem osztható maradék nélkül, akkor a hányados utolsó száma 1 -el nagyobbra veendő és csak azután szorzandó 2-vel P. o 968,745 korona 47 fillértől az I. fokozat szerint jár 646 korona illeték, mert 968,745 47 : 3.000 = (968,745 ....: 3) = 322, de minthogy még marad 2-745, tehát hányadosul 322 helyett 323 veendő, és ez szorzandó 2-vel = 646 korona. Vagy . 84,567 : koronától I. fokozat szerint jár 58 korona illeték, mert 84,567 : 3,000 = (84,567 : 3) = 28, de minthogy még marad 0 567, 28 helyett veendő 29, és ez szorzandó 2-vel = 58 korona. Az I. fokozatú illeték kiszámítására a szabály tehát lesz: Az illeték alá vonandó összeget 1,000 el osztjuk vagyis az egészek számsorából hátú 1ról három számot elvágunk, a megmaradt számokat 3al osztjuk, a hányadost 2-vel szorozzuk. Ha az illeték alá vonandó összeg nem végződik három zérussal és ezenkívül 3-al maradék n é 1kül nem oszt ható, a 2-vel való szorzás előtt a hányadost l-e 1 felemeljük. 2. A II. fokozatú illeték kiszámítása. A II fokozatú táblázaton 16,000 koronáig az illeték nem egyöntetűen emelkedik, s ez okból ezen összegen belül az illeték megállapításához a táblázat használata nem mellőzhető, Ki.000 koronán felüli összegtől azonban, minthogy az illeték 800 koronánként 2 korona 50 fillér illetékkel emelkedik, az illeték kiszámítására táblázat nem szükséges, különben is a hivatkozott pénzügyministeri körrendelet a 16,000 koronán felüli összegektől az illetéket nem is közli. A hányszor 800 foglaltatik az illeték alá vonandó összegbe, annyiszor 2 korona 50 fillér illeték jár. P. o. 648,000 koronától jár tehát II. fokozat szerint 2,025 korona illeték, mert 648,000: 800 = (6,480: 8) = 810; 810= 2 5 — (gyorsabbá és rövidebbé téve ezen műveletet) 810 = 10 : 4 = 8,100 : 4 = 2,025 korona. Természetesen, ha az illeték alá vonandó összeg 8O0-al maradék nélkül nem osztható, vagyis ha nem végződik két zérussal és a két zéruson kivül lévő többi szám magában 8-al nem oszható maradék nélkül, akkor a hányados 1-el felemelendő és csak azután szorzandó 10 el és osztandó 4-el. P. o. 968,745 47 koronától II. fokozat szerint jár 3,027 50 korona ;lleték, mert 968.745-47 : 800 = (9,687 4,547 : 8) = 1,210, illetve mivel 745... maradék mutatkozik 1,211 = 10; 4 = 12,110: 4 - 3,027-50 korona. — Vagy: 84,567 koronától II. fokozat szerint jár 265 korona illeték, mert 84,567 : 800 = (845 67: 8) — 105 illetve mivel marad 5-67, 106 = 10: 4 = 1,060: 4 = 265 korona. A II fokozatú illeték kiszámítására tehát a szabály: Az illeték alá vonandó összeget százzal osztjuk, azaz az egészek számsorából hátulról két számot elvágunk, a megmaradt számok 8-a 1 osztandó k, a hányadoshoz egy 0 (zérus) irandó és ezután 4-el osztandó. Ha az illeték alá vonandó összeg nem végződik két zérussal ésa két zéruson kivül lévő többi számok ezen kivül 8-a 1 maradék nélkül nem osztható, a 0-val való kibővítés előtt a hányados 1-el felemelendő. 3 A III. fokozatú illeték kis "ámítása. A III. fokozatú illeték 8000 korona összegig bezárólag