A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 13. szám - Ki rendeli el a vizsgálatot a B. P. 110. §-a szerint?

104 A JOG Jogvédő Egyesület. A vagyontalanok részére alakult Jogvédő Egyesület m. hó 25-én tartotta évi rendes közgyűlését dr. Katona Béla koronaügyészi helyettes elnöklete alatt. Bejelenti az elnök, hogy az egyesület most május hó 1-én a Károly-kaszárnyá­ból kiköltözik. Uj helyiség eddigmég nincsen. Legcélszerűbb lenne, ha a törvényszék épületében lenne elhelyezhető, csakhogy ez a felte­vés a megvalósulás stádiumába nem léphet, mert a törvényszék­nek is szüksége van a helyiségekre. Á lefolyt évben összesen 504 esetben vették igénybe az egylet működését. A mult évi zárszám­adásokat és pénztáros jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette s a felmentvényeket megadta. Az egyesület vagyona ez idöszerint 224 frt. Végül a választásokra került a sor. Megválasztották nagy lelkesedéssel egyhangúlag elnökké: dr. Katona Béla korona­ügyészi helyettest, alelnökké: dr. S c h r e y e r Jakabot és Gaj­zágó Manót. Választmányi tagok lettek: Barony Arthur, Sándor Pál, dr. G o n d a Dezső, dr. Krishaber Adolf, dr. Murányi Ernő, Nagy Dezső dr., Neuschloss Marcell és dr. Sgalitzer Gyula. Az ülés végén dr. Sgalitzer Gyula ügyvéd indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott dr. Ka to na Béla elnöknek táradhatlan buzgoságáért. Megróvhatja-e a hagyatéki bíróság a kir. közjegyzőt? A m. kir. Curia : Az elsőbirósági határozat nem neheztelt részében érintetlenül marad, felebbezett abban a részében pedig helyben­hagyatik, mely szerint az 1868. évi VII. t.-c. 4. §. 4-ik bekezdé­sének a) pontjára alapított panaszra nézve a fegyelmi eljárás mellőztetett ; mert a hagyatéki bíróság az 1894. évi XVI. t.-c. 125. §. értelmében adhat ugyan az örökösödési ügyek kezelésére nézve a kir. közjegyzőnek utasítást s az utóbbi azt követni tarto­zik, de ez a bíróság a kir. közjegyző működésének megrovására nincs hivatva, panaszlott kir. közjegyző tehát esetleg fegyelmi vét­ségnek minősíthető tiszteletlenséget azzal nem tanúsított, hogy a vele szemben jogosulatlanul vagyis a birói hatáskör túllépésével használt helytelen kifejezéseket — minden egyéb sértő megjegy­zés nélkül egyszerűen visszautasította. (1900. márc. 3-án 605.) Huzamosabb időn át folytatott éhezés az erkölcsös élet folytatásának bizonyítéka. Szemérem elleni bűntett miatt a buda­pesti kir. büntető törvényszéknél lefolytatott bünperben a vádlott leginkább panaszos terhelő vallomása alapján Ítéltetett el. Voltak ugyan egyéb indiciumok is, ezek nem birtak azonban valami nagy bizonyító erővel. Ily körülmények között a bíróság kiváló súlyt fektetett a panaszos egyéniségére. A Ítéletet a felsőbb bíró­ságok is helybenhagyták és annak indokolásából ér-' ' . tart­juk a következő résznek reprodukálását : a pana< .omásá­nak igaz voltát megerősiti azon körülmény is, ho ..f.sadónője igazolja,miszerint a hét héten keresztül szolgálatban nem állott sértett nő többet éhezett, mint evett, pedig ha a fejlett és csinos kinézésű sértett nő erkölcstelen életet folytatott volna, bizonyára minden szükségletét könnyű szerrel kielégíthette volna és nem kellett volna éheznie. (87,147/1898. B. sz. a.) Az ügyvédek nyugdija. Visontai Soma országgyűlési képviselő a március 23-án mondott beszédében egy törvényjavas­lati tervezetet mutatott be az ügyvédi nyugdij létesítéséről. A tervezet szövege a következő: Törvényjavaslat az 1874 : XXXIV. t.-c. módosításáról. 1. §. Az 1874: XXXIV. t.-c. 18. §-ának második bekezdése hatályon kivül helyeztetik s ennek helyébe a jelen törvény következő ren­delkezése lép : A kamara kiadásainak és az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet létesítésére és fentartására szolgáló befi­zetések fedezésére tagjaira évi illetményt vethet ki. 2. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter megbizatik. A javaslat benyújtását Visontai elébb az igazságügymi­niszter álláspontjától tette függővé, később mást gondolt, nem várta be a miniszter felszólalását, az ülés végén beadta a törvény­javaslatot az elnöknek. Az igazságügyminiszter a napidijasokról. Plósz Sándor igazságügyminiszter a napidijasok érdekében üdvös rendeletet bocsá­tott ki. Tudva van, hogy a bírósági napidijasoktól főnökeik rendsze­rint á maximális munkaidőn felül is megkívánták a szolgálat teljesí­tését. A tegnap egyelőre tizenkét törvényszékhez próbaképen kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet meghagyja, hogy a napidijasok, a kik a hivatalos órákban kötelességüket pontosan teljesitik, az ezen kivül teljesített munkáért külön díjazásban részesüljenek. A kaposvári kir. törvényszék bajai. Egy somogymegyei újság a kaposvári kir. törvényszék területén lévő igazságügyi bajokkal foglalkozik. Hosszasan tárgyalja a hiányokat, majd a birói létszám elégtelen voltáról szól. «Jó rég ideje már annak — úgy­mond — a mikor a kaposvári kir. törvényszék területén élő szerencsétlen perlekedő minden birói állást betöltve látott ! ! Ennek a következménye azután, hogy dacára a sok hátraléknak, kiér­demesült régi 30—40 év közötti birák előléptetés helyett, a legtöbb esetben két bíró helyett kénytelenek dolgozni, csak azért, hogy a hátralékok tömkelegében el ne vesszenek. Az ide való, úgynevezett magunk emberei előléptetve csak igen ritkán lesznek. Ha egy jó erőt kapunk valami uton módon, más vármégyéből, az alig várja, hogy innen menekülhessen ; mert már közmondás, hogy itt előléptetés nincsen. Alig van kir. törvényszék, melynek területén másod járásbirói állások ne volnának rendszeresítve, Nálunk még a kaposvári.kir. járásbíróságnál sincsen, dacára annak, hogy királyi itélő táblánk területén egyike a legnagyobb forgalmú járásbíróságnak ; pedig, hogy ezen állás rendszeresítésére égető '»••"' "ÍSfcVÉHYrÍRSASÁi; HTOMDXÍA BUD1PMTBK szükség van, azt mindenki tudja, mindenki érzi, kivéve azokat a tényezőket, akiknek leginkább kellene tudni. Pedig most volna legjobb ideje ezen állás rendszeresítése iránt megindítandó mozga­lomnak ! ! Ugyanis a kaposvári kir. járásbíróságnál egy albirói állás régóta üresedésben van. Midőn azután végre, nagy keser­vesen betöltötték, a kinevezett biró, néhány napi hivataloskodás után megbetegedett, ugy annyira, hogy hosszabb idei szabadságo­lása vált szükségessé. Most azután ott vagyunk, ahol voltunk ; — vagyis dacára bíráink emberfeletti munkásságának, nem képesek a nagy forgalmú kir. járásbíróság teendőit ugy, a hogyan szeretnék, elvégezni. Milyen könnyen segítene ezen a bajon egy másod járásbirói állás rendszeresítése. De mi is lehet az oka, hogy a szegény Somogyvármegye igy el van hagyatva?! Az igazságügy­miniszter nem tesz-e érettünk semmit, vagy alantabb keresendő-e a mellőzés oka, nem tudjuk I ! De ha már igy van, ha nincs bajunknak orvosa.próbáljuk meg magunk. Menés zszünk ha kell, a jogászközönségből küldöttségeit a magas kormányhoz ; panaszol­juk el bajainkat ott magunk. Hozzuk tudomására az igazságügymi­niszternek elhagyott voltunkat. Mi ha megtörténik, lehetetlen hogy szavaink a pusztába elhangzó szavak legyenek. Ha pedig ezt nem teszszük, akkor nem érdemeljük meg, hogy bajainkban orvoslást nyerjünk. > Curia? és táblai értesítések Csáktornya. Z. H. Hirckl — Csáktornya 849. sz. ü. a Cur. f. é márc, 27. mv. — Cegléd, dr. V. Zs. Czeglédi gm. — Reisinger Gy érk. 4,851/99. sz. a. a Cur. febr. 13. hh. — Barta és Berger — Pollat sek érk. 61/900. sz. a. eld. Beschk n. e. — Fischer Ede — Vajda Gy nem érk. — Sebők — Szerdahelyi érk. 2647900. sz. a. eld. Hegedűs n e. — Hódságh, dr. L. F. Petipar — ifj. Lazarov nem érk. — Sopron H. Zs. Simon — Papp V. 6,1-08. sz. ügyet a Cur. f. é. márc. 28. hh. — Szatmár, dr. F. A. Simon — Ker. és Ip. B. érk. 598. sz. a. a kir. Táblára, eld. Forrásy n. e. — Mumhárt — Kovács érk. a Cur. 554/Ü0U. sz. a. eld. Vaszilievics n. e. — Técső, E. I. Richter — Deutsch 4,626. sz. ü. a Cur. f. é. márc. 22. hh. — Zombor, dr. G. 1. Guld b. ü. a Cur. még n. e. Irodavezetőül keres ügyvédet, vagy nagyobb gyakor­lattal biró Dr-juris ügyvédjelöltet, ki a német nyelvet is teljesen érti, nagyobb fővárosi iroda. Cim a kiadóhiva­talban. Munkácsi kir. közjegyzői irodámba közjegyzői helyettest keresek. Olyan egyént alkalmazhatok csak, a kinek előélete fedd­hetetlen; az illetőnek a német és szláv nyelvet érteni és beszélni kell. Minden közjegyzői teendőkben, de főleg a hagyatéki ügyek önálló tárgyalása és ellátásában teljes jártassággal kell bírnia. Okmányok beküldése után közlöm feltételeimet. Nagy Gyula, kir. közjegyző. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító­társasága. ~THE MUTUAL" newyorki életbiztosító társaság. Alapíttatott 1842-ben. Tisztán kölcsönös. Részvényesei nincsenek. Változatlan díjtételek utáiifizetési kötelezettség nélkül Kivonat as 1899. évi decz. hó 31-én lezárt mérlegből Frank Összes vagyon 189í). végén. Tehermentes nyeremény tartalék (felesleg) A biztosítottak között 1899-re felosztandó nyeremények Összes bevétel J 899-ben Összes kifizetések kötvénytulajdonosoknak , 1899-ben Érvényben levő biztositások 1,563,961,334.30 248,458,802.64 11,295,335.79 305,129.933.73 136,2o7,132.38 5,454,223.894.51 Legszabadelvübb kötvény-feltételek. Díjtáblázatokkal és bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. " Tekintélyes képviselők alkalmazást nyernek. Z

Next

/
Oldalképek
Tartalom