A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 11. szám - A végrehajtási törvény reviziója - Az 1893: 18 t.-c 27. §. 3. pontja

A JOG vádlott a btk. 323. §-ába ütköző személyes szabadság megsértése vétségének vádja s következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Habár a kir. Ítélőtábla ítéletének kihirdetése alkalmával abban vádlott megnyugodott, az alsóbb bíróságok ítéletei az ő javára a királyi ügyész felebbezése folytán vizsgálat alá vétettek. S minthogy sértett és vádlott a végtárgyaláson egyezően azt adták elő, hogy előbbinek az eperfáhozi megkötése csak tréfa volt, vádlott e tettében pedig a btkv. 323. §-ában körülirt büntetendő cselekmény tényálladéka, a személyes szabadságtóli megfosztás arra figyelemmel, hogy ez házastársak között, az ő saját telkükön, családi körben történt, rövid ideig tartott, nem ismerhető fel. Ez okból vádlott az alsóbb bíróságok ítéleteinek megváltoztatásával s személyes szabadság megsértése vétségének vádja alól felmentendő volt. Vádlottnak, mint egy sorsjegy-társaság pénztárnokának, a sorsjegyek gondozás es gyümölcsöztetes végett adattak at,melyekért ö minden tekintetben anyagi felelősséget vállalt és igy jogosultnak tűnik fel a vélelem, hogy öa különben is részben tulajdonát képezett sorsjegyekkel szabadon rendelkezhetik es ezért a vád terhe alól felmentendő volt. A zombori kir. törvényszék (1898. szeptember hó 20-án 5,000 sz. a.) K. János ellen sikkasztás büntette miatti bűnügyében következő Ítéletet hozott: Szabadlábon levő K. János vádlott a btk. 355. §-ába ütköző és a btk. 356. §-a szerint minősülő sikkasztás büntette helyett a btk. 92. §-ához képest annak vétségében bűnösnek mondatik ki s ezért a btk. 358. § a alapján a jogerős ítélet foganatba vételétől számítandó egy havi (1 havi) fogházra s egy évi hivatalvesztésre s politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére Ítéltetik. Köteleztetik vádlott a felmerülendő bűnügyi költségeket a m. kir. állampénztár részére az 1890 : XLÍII. t.-c. értelmében megtéríteni stb. stb. Indokok: H. Vilmos panaszos vallomása, vádlott részbeni beismerése és a 6.) n. sz. alatti «Revers» alapján tényként megállapittatott; hogy H. Vilmos, mint elnök által képviselt cservenkai sorsjegy-társaság pénztárnoka volt, 1894. július 15-én 3 d rb 81 sorsz., 64 sz.; 340 sorsz., 11 sz. és 1,739 sorsz., 67. sz. egyenkint 100 frt névértékű hitelsorsjegyet — egy drb 40 frt 12,297. sz. budai sorsjegyet, — egy drb 1860. évi 6,232 sorszámú 100 frt névértékű államsorsjegyet és 2 drb 1,633 sorsz. 36 sz. és 3,000 sorsz. 14 sz. egyenkint 50 írt névértékű í magyar nyeremény sorsjegyei adott át azon utasítással, hogy azokat az osztr. magy. bank szabadkai fiókjánál letétbe helyezze és vádlott kijelentette, hogy a sorsjegyekért és a netáni nyereményekért összes ingó és ingatlan vagyonával kezességet vállal. Megállapittatott továbbá az osztr. magy. bank szabadkai fiókjának 8. n. sz. alatt és a Müncz és tsa bécsi cégnek 9. n. sz. a. jelentéseiből, hogy vádlott a jelzett sorsjegyeket 1894. dec. 14-én s illetve 1896. augusztus havában az osztr. magy. bank fiókjánál 700 írtért elzálogosította s azután 1896. december 4-én ezen sorsjegyeket a Müncz és tsa bécsi cég az érte adott összegeket és kamatokat kifizetve, vádlott beleegyezésével átvette és vádlott az utóbb nevezett cégtől a sorsjegyekről egy elismervényt kapott és a vádlott sorsjegyekért havonkint 29 havi részletekben 40 frtot tartozott volna fizetni, de miután ezen kötelezettségének eleget nem tett, a sorjegyek 1897 szeptember 30-án a cég által eladattak. Vádlott beismerte, hogy a sorsjegyeket átvette, de nem letétbe helyezés, hanem gyümölcsöztetés végett bérbe adta s minthogy a sorsjegyekért teljes anyagi felelősséget vállalt, azon véleményben volt, hogy azokat elzálogosíthatja annál is inkább, mert a sorsjegyek 52 részben az ő tulajdonát képezték. Vádlott azzal védekezett, hogy a bűnjelként szereplő III. számmal jelölt és a jorsjegytulajdonosok gyűléséről 1896. március 8-án felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a sorsjegy tulajdonosok a sorsjegyeknek elzálogosítását és az osztr. magy. bank szabadkai fiókjától elvonását tudták és az ellen nem tiltakoztak, hanem beleegyeztek, hogy a sorsjegyek továbbra is elzálogosítva maradjanak. Minthogy a 6. n. sz. alatti <Revers» szerint vádlott a sorsjegyeket a sorsjegytulajdonosoktól nem bérbe, hanem azért vette át, hogy azokat az osztr. magy. bank szabadkai fiókjánál helyezze el. Minthogy a bűnjelként szereplő IV. sz.-al jelölt könyvnek 7. lapján 1896. március 8-án felvett jegyzőkönyvet vádlott beismerése szerint ő maga szerkesztette és a jegyzőkönyvben látható névaláírásokat is sajátkezüleg eszközölte, H. Vilmos panaszos pedig határozottan állította, hogy a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a valódiságnak, a mennyiben a sorsjegytulajdonosok nem vették tudomásul a sorsjegyek elzálogosítását, sőt az ellen tiltakoztak és a sorsjegyeket vádlottól visszakövetelték; minthogy a sorsjegyek csak 52 részben voltak a vádlott tulajdonai 48 részben pedig a többi sorsjegy társaság tulajdonát képezték, tehát az elzálogosított sorsjegyek 48 részben vádlottra nézve feltétlenül idegen dolgot képviseltek; minthogy végül vádlott a sorsjegyek elzálogosítására nem volt meghatalmazva, mégis a panaszos sorsjegy-társaság tulajdonát képező 640 frt névértékű sorsjegyeket jogtalanul elzálogosította és a sorsjegy-társaságot azáltal, hogy azokat kiváltam elmulasztotta, 100 frton felül megkárosította, vádlott ellen a btk. 358. §-ába ütköző és a btk. 356. §-a szerint minősülő sikkasztás büntette nyert beigazolást. Tekintve azonban vádlottnak eddigi kifogástalan előéletét és hogy lényeges arányban tulajdonosa volt a sorsjegyeknek.továbbá, hogy kilátás van arra, hogy a kár megtérülhet, mint nyomatékos enyhítő körülményekre, a btk. 92. §-ának alkalmazásával, a btk. 20. §-ához képest vádlottat a sikkasztás büntette^ helyett a sikkasztás vétségében kellett bűnösnek kimondani és ennek megfelelően szabadságvesztésbüntetése a kitett tartamú fogházbüntetésben volt megállapítandó, stb. stb. A szegedi kir. Ítélőtábla (1899. január 16. 46. sz. a.) következőleg ítélt: A kir. törvényszék ítélete helybenhagyatik indokainál fogva és azért, mert vádlottnak az az állítása, hogy ö a kezel ése alá adott sorsjegyeket jogosítva volt gyümölcsöztetés végett forgalomba bocsájtani, azokat saját kölcsönei fejében elzálogos itani, az eljárás folyamán nem bizonyittatott. A m. kir. Curia Í1900. február 8-án 4,399. sz. a.j következőleg ítélt: Mindkét alsófoku bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád terhe alól felmentetik. Indokok: Vádlott beismerésével és a bűnügy adataival bizonyítva van ugyan, hogy vádlott a cservenkai sorsjegytársaságtól átvett az osztr. magy. bank szabadkai fiókjánál letétbe helyezett, az elsőfokú bíróság ítéletében félsorolt sorsjegyeket a bankból kivette és a Müncz és tsa. bécsi cégnél elhelyezte, azokért a felvett kölcsön után esedékes kamatokat nem fizette és ezért azok a cég által eladattak. Mindezek dacára azonban nem állapitható meg vádlott ellenében büntetendő cselekmény; mert a 6) napló számú érdekeltek által elfogadott téritvény (Revers) szerint a sorsjegyek vádlottnak gondozására és gyümölcsöztetés végett adattak át, melyekért ő minden tekintetben vagyoni felelősséget vállalt és igy jogosultnak tűnik fel az a vélelme, hogy a különben is 52 részben tulajdonát képezett sorsjegyekkel szabadon rendelkezhetik, miért is vádlott mindkét alsófoku biróság ítéletének megváltoztatásával a vád terhe alól felmentendő volt. Vádlott, aki tudva valótlan bejegyzést tett ezen célra és ezen egy alkalomra készitett kereskedelmi könyvébe azzal a célzattal, hogy felhasználva a telekkönyvi rendtartásnak intézkedéseit, olyan követelésre nyerhessen telekkönyvi előjegyzést, melyre nézve azt másképpen meg nem nyerhette volna : a Btk. 401. és 403. 2-ik pontja alapján Ítéltetett el. A m. kir. Curia 1900. január 30. 8,352'900. sz. a.) Vádlottak részletfizetés mellett varrógépeket vásároltak és azokat nyomban megérkezésük után eladták és a vételárt megtartottak. A felsöbiróságok nem sikkasztás, hanem csalásban mondották ki vádlottakat bűnösöknek. (A m. kir. Curia 1900. január 4. 4,79í. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Propper llermann e. Berencs, nyiregyházi trvszék, bej. máj. 1. félsz. máj. 15. csb. Jako Pál, tmgg. Kovács Lajus. — Stern és Merkl e. Bpest, bpesti ker és vált. trvszék, bej. ápr. 10. félsz. máj. 10. csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Darvai Fülöp. — Poszter Gyula e. Kolozsvár, u. o. trvszék. bej. máj. 5. félsz. jun. 6. csb. Possoni Antal, tmgg. Sipos Gábor. — Perl Miksa e. Lovasberény, sz.-fehérvári trvszék, bej. máj. 25. félsz. jun. 16. csb. Sohár Béla, tmgg. dr. Steiner Jákó. — Eliássy Ferenc e. Eger, egri trvszék, bej. máj. 7. félsz. máj. 23; csb. Kolossváry József, tmgg. dr. Brünauer Bálint. — Csovics \\o:m e. Szabadka, ü. o. trvszék, bej. ápr. 10. félsz. ápr. 26. csb. dr. Solti Károly, tmgg. dr. Weisz Jenő. — Császár József e. Maros-Vásárhely u. o trvszék. bej. máj. 26. félsz. jun. 27. csb. Kováts Béla. tmgg. dr. Láni Oszkár. — Egri kereskedelmi és iparhitelintézet e. Eger. u. o. trvszék bej. máj. 9. félsz. máj. 28. csb. dr. Zöld Adorján, tmgg. Babócsay Sándor. — Stein Manó e. O-Becse. újvidéki trvszék, bej. ápr. 25. félsz máj. H. csb. dr- Longauer Ferenc, tmgg. dr. Rózsa Miksa. - Markovics Mária e. üravicabánya, fehértemplomi trvszék, bej. ápr. 19. félsz. ápr. 27 csb. Horváth Géza, tmgg. Cropsian Mihály. - Bermann Lajos e Tisza-Földvar, szolnoki trvszék, bej. máj. 10. félsz. jun. 11. csb. dr. Haraszthy Emil. tmgg. dr. Hunyor István. - ifj. Schulz József e. Budapest, bpesti ker. es valt. trvszék, bej. ápr. 17. félsz. máj. 17. csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Gyöngyösi József. - Sommer Albert és Dávid e Budapest, bpesti ker. és vált. trvszék, bej. ápr. 12. félsz. máj. 3 csb dr Bakó Gyula, tmgg. dr. Burián Béla. - Szabó Gyula e. Brád dévai trvszék bej. ápr. 21. félsz. máj. 12. csb. Hidegh Jstván, tmgg. dr Baumgarten János. " Pályázatok : A n.-váradi trvszéknél b i r ó i áll márc 24 A csurgói jbiróságnál jegyzői, eseti, a 1 j e g v z ö i áll. márc 25 A kassai jbiróságnál jbirói áll. márc. 26. - Á sásdi ibiróságnál és a temesvári trvszéknél aljegyzői áll. márc. 27. - A tordai trvszéknél biroi áll. marc. 28. - A szabadkai ügyészségnél al ügyészi áll. marc. 28. - A körmendi jbiróságnál a 1 b í r ó i áll. márc. 30. - A kassai jbirosagna járás birói áll. márc. 30. - A budapesti kir. bünt. törvszeknél aljegyzői áll. márc. 30. L^AÍ, fcttlvÍHTTAltlASiO HYOMDljA •UDAPZSTHN