A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 10. szám - A bűnvádi perrendtartás 525. §-áról

40 A JOG meghatározott vallás és ennek szabad gyakorlata elleni vétség vádja és következményei alól a B. T. K. 76. §-a alapján fel­mentetik. Indokok: Az alsó bíróságok vádlottnak bűnösségét azért állapították meg, mert beszámítást kizáró okot nem találtak. Minthogy azonban D. Juon kántor, sértettnek feljelentése szerint vádlott lelkész a kezébe adott énekeskönyvet szó nél­kül, tehát bármi ok, vagy előzmény nélkül a sértettnek fejéhez ütötte, ezután pedig a templomban fel s alá járkált s annyira botrányosan viselkedett, hogy a templomból el kellett vezetni; már ez a körülmény magában véve is azt mutatja, hogy vádlott, ki az eljárás adatai szerint hasonló cselekményt sohasem köve­tett el, a vádbeli cselekmény elkövetésekor öntudatlan állapot­ban volt. Minthogy továbbá D. Macaoli és B. Mihalia tanuknak esküvel erősített vallomásai szerint vádlott a kérdéses alkalom­mal ittas, még pedig a mint B. Mihaila és a vizsgálat alkalmával kihallgatott N. Joszif községi előljáró vallották, annyira ittas volt, hogy hazavezetésekor tántorgott s el is esett, ezért hitelt kellett adni vádlott ama védekezésének, hogy az élvezett szeszes italok elmetehetségét megzavarták s e miatt akaratának szabad elha­rozási képességével nem bírt, minek folytán meg kellett állapítani, hngy vádlott a vádbeli cselekményeket öntudatlan állapotban követte el. Minthogy pedig a btk. 76. §-a szerint nem számítható be a cselekmény annak, ki azt öntudatlan állapotban követte el : ezeknél fogva vádlott rendkívüli telülvizsgálati kérelmének helyt adni s az annak folytán felülvizsgált mindkét alsó bírósági ítéle­tet megváltoztatni s vádlottat az ellene emelt vallás és ennek szabad gyakorlata elleni vétség vádja és következményei alól a btk. 76. §-a alapján felmenteni kellett. Felmentés a hatóság vádja alól, mert bizonyítottnak véte­tett, hogy vádlott az álom, az ittasság és a bántalmazás elszen­vedésének hatása alatt követte el az erőszakoskodásokat. (A m. kir. Curia 19O0. jan ő. 3,234. sz. a.) A fejsze a Btk. 337. §-ának értelmében vett fegyvernek tekintendő. (A m. kir. Curia 1899. november 22. 2,979/99. sz. a. A vádlott által eltulajdonított ékszereket káros azért cso­magolta papírba, hogy azokat postára feladja; a papirboriték tehát már ennélfogva, de egyáltalában sem tekinthető oly készü­léknek, mely a káros által az ö tulajdona és birtoka megőrzé­sére volt rendeltetve és alkalmazva, de arra a célra teljesen alkalmatlan is, mert vádlott az ekként elhelyezett ékszerek bir­tokához a netán alkalmazott pecsét érintése nélkül is a papir felmetszése vagy felszakítása utján, igen könnyen hozzájuthatott, könnyebben, mint pl. a zsebmetszö tolvaj, és nagyobb akadály legyőzésére szüksége éppen nem volt. Ezért a vádbeli cselek­mény a Btk- 336. §. 3. pontja alapján nem minősíthető. (A m. kir. Curia 1899. november 23. 11,432/99. sz. a.) Nem követ el hatósági közeg ellen erőszakot azon utas, aki az utazástól a vasúti közeg által eltiltatván engedelmeske­dik ugyan, de utóbb bosszúból a vasúti közeget a vasút terüle­tén kivül bántalmazza. (A m. kir. Curia Í899. október 26. 10,906/99. sz. a.) Vádlottnál a lopás elkövetésekor a bűnjelként lefoglalt és vádlott által saját előadása szerint megtámadás elleni védelemre magával vitt háromágú vasvilla, tehát fegyver volt, habár azt tényleg nem használta, a terhére rótt lopás a btk. 337. §-a sze­rint is bűntettnek minősül. (A m. kir. Curia 1900. jan. 3. 3,328. sz. a.) A btkv. 437. §-ába ütköző vétség alkalmazhatásának fel­tételét az képezi, hogy a megrongálás valósággal bekövetkezett legyen. Vádlott azon cselekményével, hogy a vonat közeledése miatt már elzárt vasúti sorompónak vigyázatlanságból neki haj­tott, minek folytán a vonatot megállitani kellett, a vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság s az egészség oltalma végett fenn­álló szabályrendeleteket megszegte, tehát a kbtkv. 111 §-ba ütköző közegészség és testi épség elleni kihágást elkövette. (A m. kir. Curia 1900. jan. 4-én. 9,378. sz. a.) Cseléd által gazdája ellen elkövetett többszörös lopás, tekintve, hogy cselekményeit az egységes szolgálati hiiség meg­szegésével folytatólag követte el, csak egy, folytatólag elköve­tett lopás. (A m. kir. Curia 1900. jan. 11-én 11,846. sz. a.) A köztisztviselő által hivatalos iratban, közérdekből hasz­nait kifejezések miatt, magánfelek rágalmazás avagy becsület­sértés vétsége cimén vádat nem emelhetnek. (A m. kir. Curia 1900. január 5. 12.724/99. sz. a.) Az ugyanazon szobában ugy a vádlott, mint a sértett által használt ágybérletből s a bérbeadó által díjazásért mindkettő­jüknek is szolgáltatott étkezésből származó viszony sem ház­közösséget, sem közös háztartást meg nem állapit s így az a vádlott cselekményének a Btk. 339. §-ának 8. pontja alapján való minősítéséhez alkalmas alapot sem ny jt. (A m. kir. Curia 1899. december 5. 3,680/99. sz. a.) 5oo frtnyi kárt okozó tüzeset a Btk. 425. §-ában említett tűzvész fogalma alá vonandó. A Btk. 427. S-ában megengedett büntetlenség csakis gyújtogatás, tehát tűznek szándékos ger­jesztése esetén foghat helyt az ott meghatározott feltételek mel­lett. (A m. kir. Curia 1900. január 4. 4,712,99. sz. a.) A vizsgálóbíró által hozott előzetes letartóztatást meg­szüntető végzést helybenhagyó vádtanácsi határozat ellen további felfolyamodásnak helye nincs. (A bpesti kir. tábla 1900. januír 25. 913/900. sz. a.) Kerékpáros gondatlansága megállapittatott. mert vádlott akkor, midőn a sértett kocsijával szemben találkozott, látta, hogy a sértettnek a vádlott kerékpárjától megriadt lovai nyug­hatatlankodnak és sértett a kerékpárral leendő megállás végett integetett is neki. vádlott a kerékpárt még sem állította meg, hanem azzal a lovak mellett tova rohant; ennek a ténykedés­nek azután az lett a következménye, hogy a lovak megbokro­sodván, a kocsit felfordították. (A m. kir. Curia 1899. november 29, 11,682/99. sz. a.) A m, kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Kiházasitási ígéret mellett háztartási munkák elvégzé­sére felfogadott rokon által c cimen indított ügynek elbírá­lása a rendes birbság hatáskörébe tartozik. (A rri. kir. minis­te.tanács 1899. évi szept. 6-án hozott határozata.) Vitás vagy kétes illetőségű állitásköteles egyén, azon község összeirási és állítási lajstromába veendő fel, mely községben szülei állandóan tartózkodnak. (A m. kir. honvé­delmi minister 1898. évi 1.707. sz. határozataj. A ki nem vegyes, hanem katonai felülvizsgáló-bizottság által fegyverképtelennek nyilvánittatik. a második korosztály­ban meg állitásk'óteles. (A m. kir. honvédelmi minister 30,421. sz. határozata.) A póttartalékba besorozott vagy abba áthelyezett család­fentartók és öröklött mezőgazdaság birtokosat az előző év december végén mentességi cimök fennállásának igazolására felszólitandók. (A m. kir. honvédelmi minister 1890. évi 5 í.900. sz. határozata.) ha a mészáros zöldséget árusít, a nélkül, hogy erre iparigazolva ny a lenne, kihágást követ el. (A m. kir. kereske­delemügyi minister 1899. évi 78,639. sz. határozata.) Ismert zsebtolvajnő, ha férjével közös háztartásban él, foglalkozás nélkülinek nem tekinthető és csavargás cimén meg nem büntethető. (A m. kir. belügyminister 1899. évi 3,738. számú határozata.) Az ipartelepeken előforduló baleseteket a munkaadó 48 óra alatt az illetékes iparfelügyelőnek bejelenteni köteles. A bejelentésnek elmulasztása kihágást képez s az rSaj. évi XXVIII. t.-cikk 89. §-a alapján 50 frtig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetendő. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1899, évi december 23-án kelt általános rendelete.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kozma János e. Kisújszállás, szolnoki trvszék, bej. ápr. 26. félsz. máj. 28. csb. dr. Haraszty Emií, tmgg. Nagy Béía. — Sommer testvérek e. Budapest, ker. és vált. trvszék, bej. ápr 3 fel«z máj. 3. csb. dr. Bakó Gyula, tmgg. dr. Bazsán Béla. — Goidschmid Adolf és Meller József e. Pálháza. s.-a.-ujhelyi trvszék, bej ápr 9 félsz máj. 7. csb. Emődy Béla, tmgg. dr. Grosz Dezső. — Schwartz Irmác e. Lőrinc, b.-gyarmati trvszék, bej. márc. 31. félsz. ápr. 10 csb. Köröm Laszlo. tmgg. dr. Kossaczky Arnold. — ..Budapesti önsegélyző nép­bank, mint szövetkezet.) e. Bpest, kir. ker. és vált. trvszék bej. ápr 9. félsz. maj. 8. csb. dr. Szüts István, tmgg. dr. Bende Ödön ­Segesvary Dezső e. Székesfehérvár, bej. máj. 20. félsz, jun 15 csb Sohar Béla, tmgg. dr. Vértessy Gyula. Kohn Manó e Rózsahegy u o. trvszék. bej. ápr. 28. félsz. máj. 19. csb. Dluhovics Béla tmgg dr Szilágyi Dávid. - Tupkovics Pál e. Nagy-Kikinda, u. o. trvszék bei apr. 2. félsz. ápr. 7. csb. Kovács Gusztáv, tmgg. dr. Türk Marcell — Pajti István és neje e. Erzsébeffalva, pestvidéki trvszék, bej máj 1 félsz. máj. 24. csb. Kállay Béla, tmgg. dr. Moravcsik Gyula. - Obersohn Benedekné e. Keszthely, n.-kanizsai trvszék, bej. ápr. 30. félsz mái 28 csb. Huszár Sándor. - Labancz József e. Nagy-Kikinda. u. o trvszék, bej. apr. 2. félsz. ápr. 7. csb. Kovács Gusztáv, tmgg. dr. Varró Ignác. ,. ™lyaZat°k ; A "--szebeni trvszéknél, a sz.-németi trvszéknél, a deya. jbirosagna aljegyzői áll. márc. 17. - A kismartoni jbiró­ságnái a 1 b 1 r o . all marc 17. - A nagy-tapolcsányi jbiróságnái a 1 j b i r ó i áll. marc. 18. - Nagy-Katán j b 1 r ó i áll. márc. 20. - Az erzsébetvá­rosi trvszéknél aljegyző, áll. márc. 22. -. A vasvári jbiróságnái a 1 b 1 r o 1, a Kun-szt-miklosijbiróságnál j b i r ó i áll márc 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom