A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 8. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [4. r.]

32 A J O G Bűnügy ékben. Vádlott a sértett fél bezárt üzlethelyiségébe a vndbeli alk lommal a célból hatolt be, hogy az előle visszatartott közös kutvederhez hozzá juthasson. Ily körülmények közt a behatolás nem jogtalanul történt és azért a btk. 330. § ában meghatározott bűntett egyik lényeges ismérve a jelen esetben hiányzik. A beregszászi kir. törvényszék (1898. évi szcpt. I. 7,309. sz. n) M. Hermán vádlottat á blk. 330. §-ába iuköző, a btk. 20. és 92. §£-nak alkalmazása mellett vétséggé mii ősitett magánlaksértés vétségében bűnösnek kimondta és ezért 14 napi fogházra itéltc stb. Indokok: A bizonyítási eljárás adatai szerint a Szohránc közfégben lakó vádlott és M. Benjámin álta' közösen használt veder a kútba esvén, utóbbi annak kivételéért (iO krt fizetett s annak folytán csak oly feltétel mellett volt hajlandó a vedrét vád'ott használatába bocsájtani, ha nevezett a veder kivételéért fizetett összeg felét 30 krt előbb lefizeti. Vádlott erre hajlandó nem lévén, O. János kisbiróért küldött el, ki megérkezvén, a M. Benjámin előzetesen bezárt ajtaján annak engedelmével a korcsma helyiségbe ment s az ajtónak újból való becsukása után vele beszélni kezdett. Alig váltottak azonban pár szót, vádlott az ajtóhoz ment, valami bottal döngetni kezdte azt, majd pedig ütésével M. Benjámin korcsmájának előtte elzárt ajtaját betörvén, annak üzl thelyiségébe erőszakosan behatolt. A vizsgálat során vádlott beismerte, miszerint a kérdéses alkalommal a panaszos ajtaját döngette és benyomta. A végtárgyalás során azonban vádlott tagadta, hogy az ajtót benyomta volna, és azt adta elő, hogy M. Benjámin ajtaja felette rossz állr.potban lévén, akkor nyílott, midőn ő azon korcsmahelyiségben lévőkhöz szólva, mintegy figyelmeztetésül dörömbözött. Tag.Kha, hogy az ajtó kinyitására erőszakot alkalmazott volna. Tekintve, hogy vádlott tagadásával szemben M. Benjámin sértett s valamint B. János és O. János tanuk hit alatt tett vallomásaival is megállapítást nyert, hogy vádlott a M. Benjámin korcsmájának ajtaját bottal döngette s az ajtó betörése után bíróság határozatában csak a felett intézkedik, hogy az esetleges panasz tárgyát képező ügyiratok, pénz vagy értéktárgyak végrehajtás terhével kiszolgáltatandó!;, vagy a számadási kötelezettség állapittatik meg, de az illető ügyvéd ellen fegyelmi büntetést meg nem állapithat, kétségtelen, hogy vádlott nem állított oly tényt, a mely valódisága esetén magánvádló ellen fegyelmi eljárás megindításának okái képezné. De nem tartalmaz vádlottnak nyilatkozata oly ténybeli állítást sem, a mely valódisága esetén magánvádlót a közmegvetésnek lenné ki, mert az az állítás, hogy az ügyvéd a féllel egy bizonyos idő alatt el nem számol, vagy hogy a félnek iratait ki nem adja, nem képez olyan mulasztást, a mely az ügyvédet azért a közmegvetésnek kitenné vagy ellenében meggyalázónak volna tekintendő. Miért is stb. A m. kir. Curia (1900 január 18. 12,821. sz. a.) az 1897. évi XXXVII. t.-c. 4. §. értelmében alkalmazandó 1883. évi VI. t.-c. 7. §-nak egyik esete sem forogván fenn: a felebbezés visszautasittatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben Az 1874. évi XXXIV t.-c. 11. £-ának célja helyes értelmi zés mellett annak biztositása, hogy ügyvédjelölt se lehessen az, a ki nem magyar állampolgár és nem csupán az, hogy nem magyar honos nálunk ügyvédi gyakorlatot ne folytathasson. Ama körülmény, hogy az ügyvédjelölt középiskoláit és egyetemi éveit Magyarországon, magyar tanintézetekben végezte, még nem minösiti ót magyar honpolgárrá. Sem az ügyv. rdts, sem pedig a követni szokott gyakorlat nem ismeri a felfüggesztő feltételek melletti bejegyzést, mert vagy fenforognak az összes törvényileg megkívánt kellékek és akkor a bejegyzés feltétlenül elrendelendő, vagy pedig hiányzik ezen kellékek valamelyike, és akkor a felvétel megtagadandó. A budapesti ügyvédi kamara (1899. évi nov. 30. 3,172. sz. a.) dr. B. Giza ügyvédnek R. Rezső ügyvédjelölt bejegyzése iránti kérvénye tárgyában következő végzést hozott: Minthogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 11. §-ban kötelezőleg irja elő, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába csak is magyar honszitkozódva hatolt be panaszosnak előle elzárt korcsmahelyiségébe, j polgár vételhetik fel, sőt a hivatkozott törvényszakasz utolst tekintve, hogy a korcsma üzlethelyiség jellegével birván, lehel magánlaksértés tárgya: mindezeknél togva stb. A kassai kir. ítélőtábla (1898. évi nov. 23. 5,257. sz. a.) miután vádlott a magánlak sértés vétségében lett bűnösnek kimondva, szabadságvesztés büntetését a btk. 332. § alapján főbüntetésképen kiszabottnak nyilvánítja és ezenkívül vádlottat méíj mcllékbüntetésképen egy napi fogházbüntetéssel helyettesítendő 5 frt pénzbüntetésre itéli stb. A m. kir. Curia (1900. évi január 16. 3,299. sz. a.) mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád aló! felmentetik stb. Indokok: A kiderített tényállás szerint abban a házban hol ugy a vádlott, valamint M. Benjámin sértett fél mint bérlők laktak, a lakók közös használatára rendelt kutveder a vizbe esett és M. Benjámin azt kivétetvén, ezután saját lakásán, illetve helyiségében tartotta és további használatát a vádlottól megtagadta, noh 1 vádlottnak e használatkoz joga és egyszersmind pékmestersége folytatása végett arra sürgős szüksége is volt. Minthogy vádlott a sértett fél bezárt üzlethelyiségébe a vádbeli alkalommal abból a célból hatolt be, hogy az előle viszszatartott közös kutvederhez hozzájuthasson, ily körülmények körött pedig a behatolás nem jogtalanul történt és azért a btk. 330. §-ában meghatározott bűntett egyik lényeges ismérve a jelen esetben hiányzik: ennélfogva a vádlott az ellene e bűntett miatt emelt vád alól felmentendő volt. Az az állítás, hogy az ügyvéd a féllel egy bizonyos idő alatt el nem számol, vagy hogy a félnek iratait ki nem adja, nem képez olyan mulasztást, a mely az ügyvédet ezért a közmegvetcsnek kitenné, vagy ellenében meggyalázasnak volna tekinthető. Ez okból vádlott a rágalmazás vétsége alól fel volt mentendő. A szegedi kir. ítélőtábla (1899 okt. 25. 5,719.) az első bíróság Ítélete megváltoztatik és M. János vádlott az ellene rágalmazás vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Vádlott tagadásával szemben a kihallgatott P. János S. Ferenc, T. György tanuknak eskü alatt tett vallomásával azt a tényállást kellett bizonyítottnak elfogadni, hogy vádlott 1899. április hóban a fentnevezett tanuk előtt azt a nyilatkozatot tette, hogy dr. Sch. Károly ügyvédnek több követelést adott át behajtás végett, a melynek egy részét a nevezett ügyvéd állítólag már be is hajtotta, az ügyek állásáról azonban neki sem felvilágosítást nem nyújt, sem el nem számol. Tekintve, hogy vádlottnak ez a nyilatkozata nem tartalmaz oly ténybeli állítást, a mely valódisága esetén a nevezett ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás megindításának okát képezné, mert a mennyiben vádlottnak ez az állítása a valóságnak megfelel, az esetben sem indítható fegyelmi eljárás a nevezett ügyvéd ellen, hanem az 1874. évi XXXIV. t.-c. 66. §-ában érintett eljárás teendő az illetékes kir. törvényszéknél folyamatba, a mely eljárás az 1879. évi május 1-én 4,544. sz. a. kelt I. M. rendelet értelmében lefolytatandó. Minthogy azonban ezen eljárás sem fegyelmi, sem büntető eljárásnak nem tekinthető, mert az eljárás befejezte után a fent érintett rendelet 7. §. értelmében a polgári előtti bekezdése szerint a felvétel megtagadandó, ha a megszabott kellékek valamelyike, tehát a magyar állampolgárság is hiányzik; minthogy a hivatkozott törvény célja helyes értei nézés mellett annak biztositása, hogy ügyvédjelölt se lehessen az, a ki nem magyar állampolgár és nem csupán az, hogy nem magyar honos nálunk ügyvéd; gyakorlatot ne folytathasson, minthogy azon körülmény, hogy R. Rezső ur középiskoláit és egyetemi éveit Magyarországon, magyar tanintézetekben végezte, még nem minősiti őt magyar honpolgárrá, minthogy végre sem az ügyvédi rendlartás, sem pedig a követni szokott gyakorlat nem ismeri a felfüggesztő feltételek melletti bejegyzést, mert vagy fenforognak az összes törvényileg megkívánt kellékek és akkora bejegyzés feltétlenül elrendelendő, vagy pedig hiányzik ezen kellékek valamelyike és akkor a felvétel megtagadandó, — folyamodó azon kérelmének, hogy R. Rezső jogszigorló az ügyvédjelöltek lajstromába magyar honosságának igazolásától függő hatálylyal jegyeztessék be, elutasittatik s mindaddig míg a 11. §-ban felsorolt összes kellékeket ki nem mutatja, az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető. A m. kir. Curia (1900. évi jan. 2í. 7,015. sz. a.) a budapesti ügyvédi kamara választmányának 3,172. sz. végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Gold Mór és tsa e. Villány, pécsi trvszék, bej. márc. 31., félsz. ápr. 7.. csb. Vodicska Ferenc, tmgg. dr. Ráskv Béla. — Spitzer Ignác e. Jászfényszaru, szolnoki trvszék, bej. ápr. íü, félsz, máj lü. csb. dr. Haraszthy E. tmgg. dr. Neumann József. — Taub és Neumann e. Arad, u. o. trvszék, bej. márc. 15, félsz. márc. 28, csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Fischer Jenő. — Héwald Ferenc e. Nagy-Kikinda, u. o. trvszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 12. csb. Kovách Gusztáv, tmgg. Petrovics .Milán. - M Lippitsch e Fiume. u. o. trvszék, bej. ápr&ll, félsz, máj. 11. csb. dr. Zarevich Antal, tmgg. dr. Maylender Mihály. — Tiller és Társa e. Bpest, bpesti kir. és vált. trvszék, bej. márc. 19, félsz. ápr. 19. csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Hartmann Elek. — Gruby Salamon e. Újvidék, u. o. trvszék, bej. ápr. 5. félsz. ápr. 17, csb. dr. Lángauer Ferenc, tmgg. dr. Lusztig Nándor. — Seligmann Adolf e. Kunfélegyháza, kecskeméti trvszék, bej. ápr. 30., félsz, máj 25 csb Kiss Ferenc, tmgg. Jenovay Dezső. - ProDst Adolf utóda: e. Temesvár u o. trvszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 18. csb. dr. Haller Gábor tm'go dr. Nyikora Aurél. - Kováts Sándor e. D.-Szt.-Márton, kézdi-vásárheívi trvszék, bej. ápr. (>, félsz. máj. 7, csb. Veress Gyula, tmgg. dr Bodor Tivadar. — ifj. Schambach Emil e. Makó, szegedi trvszék. bej. márc 31 félsz. ápr. 21, csb. dr. Kecskeméthv Dániel, tmgg. dr. Ormos Ede —' Franz Nugers Wittwe e. Mosony, győri trvszék. bej. márc 19 félsz ápr. 2.. csb. Vroszt János, tmgg. dr. Hoffner Elek! — Weisz Manó e Füzesabony, egri törvényszék, bej. márc. lí, félsz. márc. >2 csb dr. Födi Karoly, tmgg. dr. Brünauer Bálint. - Schulc Sándor e Szarvas gyulai trvszék bej. ápr. 19, félsz. máj. 3. csb. dr. Nyisztor Adorján, tmgg! dr. Salacz Oszkár. 1 &b Pályázatok : A fehérgyarmati és tekéi jbiróságoknál aljegyzői áll: márc. 2. A szegedi és nyitrai trvszéknél aljegyzői és a szemei és nyitrai jbiróságoknál al b i ró i áll. márc. 4. - A niamándi jb.rosagnal alti r ó i áll. márc. 5. - A malackai kir. közjegyzői A tordai, brassói és nyíregyházi trvszéknél aljegyzői áll. márc. 11 áll. márc. 7 *AL.i-As BÉSZVÍMTTXMASXO HTOMDXJA BIDAPISTEI