A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 6. szám - Hogy szabályoztassanak a követelések harmadik személyhez való viszonyukban?

50 — különösen az utóbbi fogalomnak igen tág messzemenő értelmezést tulajdonítani. Az ipartörvény 43. §. által tehát a törvényhozás nem célozta, de nem is cálozhatta a büntető törvény rendelkezéseit felfüggeszteni, vagyis megszüntetni. Ezen érvek alapján Szászország felebl viteli törvényszéke az elsó'biróságoknak ez ügyben hozott határozatát helybenhagyta. Ezt a social-demokrata képviselők a birodalmi gyűlésen szóba hozzák, az iránt interpellatiót jelentvén be,amire,azt hiszik, a szász kormány képviselői könnyen meg fognak felelhetni. Dr. Szokolay István, bpesti ügyvéd. Sérelem. Ügyvédek mozgalma. Az ^Ügyvédek Lapja» utolsó számában a fenti cim alatt megjelent cikk tartalmával nem értek egyet mert: Nemcsak az államhatalmon lévők állandósága hátrányos az országra nézve, de a kisebb testületek vezetőségének maradandósága is béni:ó, zsibbasztó hatással van a testület fejlődésére. 25 év óta, — kevés kivétellel, — ugyanazok állanak a budapesti kamera élén!!! A hosszú fejtegetést a tér szük volta meg nem engedvén, csak azt mondom, hogy ez a jelenség ép oly igazságtalan, mint méltatlan, az illetők részéről pedig csúf önzés és szükkeblüségre mutat! Az igazság és méltányosság azt követeli, hogy a kar összes tagjai kerüljenek bizonyos egymásutánban a kamara élére, mert itt egyforma emberekből áll az egész kar, igy tehát, ha a törvény ezt nem is irja elő, az igazság és főként a tapintat diktálja, hogy senkinek sem szabadna 3 évnél tovább a választmányban maradni. Nem helyeslem tehát az emiitett cikk ama érvelését, hogy a folytonosság elve itt tekintetbe jönne, mert a kamarai hivatal élén álló titkár a ki állandó marad, a folytonosságról eléggé gondoskodhatik. Miután most már kétségtelen, hogy a 25 év óta a kamara élén lévő választmányi tagok a kar érdekében semmit sem cettek, ezt a rendszert tovább tűrni nem lehet. Jöjjenek egytől-egyig uj tagok és kisértsék ők meg, hogy az abnormális viszonyokon miként lehetne segíteni ! Nem értek egyet az «('gyvédek Lapja» abbeli érvelésével sem, hogy az ü gyé szí tisztség nobile officium nem lehetne azért, mert az ügyésznek érdemleges indítványokat kell készíteni. A mult évi jelentés szerint 40 esetben lett a fegyelmi eljárás elrendelve és 25 esetben végtárgyalás megtartva. Nos hát'. ha az ingyen eljáró ügyész maga mellé vesz 10 helyettest, kérdem, hogy az a 25 ügy oly roppant megterheltetésse! járna-eall emberre nézve? Határozottan és végleg szakítani kell azzal, hogy minden maradjon ugy a mint van, csak azért, mert az eddig is igy volt! De még kevésbbé értem és helyeselhetem az emiitett cikk ama nézetét, hogy a pénztárost is kell fizetni. Ugyan miért? A postatakarék pénztár vagy akármely ba n k el v é g zi ezt V1(,-ed percentért. Más testületeknél, melyek sok ezer taggal birnak, a tisztviselők közül egy sem fogad el fizetést, miért csak az ügyvédek azok, a kik collegáiktól minden lépésüket megfizettetik maguknak ! A pénztárnok fizetése 800 frt, a pénzbeszedő szolga dijjazása pedig 600 frt ! ! ! Ugyan kérem okszerű ez a gazdálkodás ? Minden ügyvéd tagdijját elküldheti posta utján a banknak, vagy a postatakarékpénztárnak és ekkor elesik a pénztárnok és a pénzbeszedő munkája ! Óriási bérházat 50—100 frt évi fizetésért kezelnek, a kamara házáért, melyben 2 lakó van, pedig 400 frtot és a forgalom nélküli könyvtár kezeléseért 300 frtot fizet a kamara ! Nem sine cura-k-e ezek? De jogos és helyesnek tartom azt, hogy a titkár, a ki csak ugy f°g megfelelni hivatalának, ha az ügyvédséget nem gyakorolja, hanem a délelőtt s délutáni hivatalos órákban a hivatalban tölti idejét és ott 2 irnok és 1 szolgával a kamara összes teendőit elvégzi, hogy az 3,000 frttal dijjaztassék és állása állandóvá tétessék, mert e nélkül arra való ember erre a tisztségre nem fog vállalkozni. Végül még megemlitve azt, hogy sok kisebb rendű államnak a budgetje nem tesz ki 34,356 írt 92 krt, ily évi szükséglet a bpesti ügyvédi kamaránál egyszerűen - nagyzási mánia ! Az 1,300 tag között 500 a bevallott koldus és 500 a szégyenlős koldus és mégis ezek fizessenek az ügyésznek 2,000 frtot, a titkári fizetésen kivül az iroda személyzetnek 3,350 frtot, 3 szolgának 1,520 frtot, fűtés és világításért 3,450 frtot, házbérre 12,000 frtot stb. Megengedett dolog-e ez? Azt hiszem, hogy nem ! A leszállított szükséglet mellett a tagdijjakat is egy minimumra lesz lehetséges leszállítani, melyet mindenki lesz képes megfizetni és a szegényebb sem lesz kénytelen annak elengedését a kamarától — kikoldulni ! Megérkezett az idő, hogy valamit kell itt tenni mert különben oly viszonyok fognak beállani, melyek az egész karra nézve végzetesekké válhatnak. Anonymus. Irodalom. 1898. évi törvénycikkek. Jegyzetekkel ellátta dr. Márkus Dezső, kir. törvényszéki biró. A Franklin-Társulat kiadásában megjelenő Corpus Juris Hungarici — a Magyar Törvénytár milleniumi emlékkiadása — ujabb kötete került ki a sajtó alól, a mely az 1898. évi törvénycikkeket foglalja magában, az eddigi gondos szerkesztésben. Minden törvénycikknél, sőt minden törvényszakasznál föltaláljuk az illető jogi kérdés összes törvényhozási és rendeleti előzményeit Szent Istvántól kezdve a mai napig és egyetlen törvényszakasz mellől sem hiányzik a rea vonatkozó egyéb, érvényben levő törvény- és rendelet-anyag. Ehhez a köteh!z is mellékelve vannak azok a szerkezetükben eredeti pótlások az 1836-1897 törvényekhez, melyek az utolsó kötet megjelenése óta a törvényeken és rendeleteken szükségesekké vált módosításokat és kiegészítéseket tartalmazzák időrendben es oly alakban, hogy a módosítást vagy kiegészítést tartalmazó szeletet a megfelelő törvényszakasz mellé lehet ragasztani. Ara, díszes felborkötésben 3 frt. ^^:^_=___ • Vegyesek. Kimutatása a budapesti kir. büntető járásbíróság ügyforgalmának 1898. évről I. Önálló bűnügyi feljelentés érkezett 18,189, 1717 drbbal több mint 1897. évben; 1897. évről folyamatban maradt feljelentés 4,876, összesen 23,365; ezek közül elintéztetett Ítélet által 4,350, megszüntető h a t á r o z a t á 1 t a 1 12,466, folyamatban maradt 6,549. II. Bűnügyi eljárást igénylő vidéki és külföldi megkeresés érkezett 1,242, 1897. évről folyamatban maradi 48, lett összesen 1,290, ebből elintéztetett 1,250, folyamatban maradt 40. III. A feljelentett vétségek összs zárna 16,744, ebből: a) hivatalból üldözendők száma 8,132, pszszesen 11,875 személylyel b) magánvádra üldözendők száma 8,612, öss'zen 13,369 személylyel. IV. A teljelentett kihágások össz-száma 1,745; összesen 2,196 személlyel. V. Az elitélt egyének össz-száma és pedig büntetve lett; a) vétségért 2,416 b) kihágásért 581, ezekből ci fogház illetve elzárásra elitéiteteti 1,055; d) szabadságvesztés és pénzbüntetésre 462; e) csupán pénzbüntetésre 1,480. VI. A kiszabottpénzbüntetések öss zege 14,346 ft.e bből: a) befolyt 12,653 ft; b) be haj thatlanság miatt szabadságvesztés büntetésre átváltoztatott 250 ft; c) behajtásalattva n J ,443. p; A járásbíróságnál működő 11 b:ró közül egyre-egyre esett az év folyamán 2,115 ügy, melyből elintézett 1,529 ügyet. Kihágási itéíetben kihágás fenforgása esetén egyedül kiutasítás, büntetés kiszabása nélkül, nem alkalmazható. A m. kir. belügyminister 1898. évi 67,305. sz. határozata. B. város közönségének. A város tanácsának folyó évi március hó 30-án 34 kin. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány állal hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával K. István b— i lakos, asztalos, a közrend és közbékére veszélyes szoczialista tanok hirdetése által elkövetett és az 1898.'évi 768. eln. sz. belügyministeri rendeletbe ütköző kihágásban vétkesnek mondatott ki és ezért a város területéről ki — és 15 nap alatt illetőségi községébe H.-ra való távozásra különbeni eltoloncoltatás terhe mellett — utasíttatott, a nevezett által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megsemmisíttetik és az elsőfokú hatóság az említett kihágás szabályszerű tárgyalása után a kifejlendőkhöz képest megfelelő uj ítélet hozatalára utasittatik, mert az Elj. Utas. 69. §-a értelmében kihágási ügyben az Ítélet vagy felmentő, vagy büntető, a miből következik, hogy a kihágás fenforgása esetén büntetés kiszabásának van helye ; a mi az alsóbb fokú ítéleteknek nevezett kiutasítását kimondó részét illeti, szintén megsemmisíttetik, mert nevezett az iratok között fekvő, folyó évi 67. sz. a. kiállított bizonylat szerint B. városi illetőségű, ennél fogva kiutasítása — mint törvényes alappal nem biró — helyt nem foghat. A pestvidéki törvényszék statistikaja. A pestvidéki törvényszék mult évi működéséről szóló statistikai adatok a maguk teljességében még nem készültek el. De rendelkezésünkre áll a büntető ügyek forgalmáról készített kimutatás, a melyből kitűnik, hogy restanciák alig vannak s a mennyiben maradtak elintézetlen darabok, ezeknek száma örvendetesen kicsiny. Az 1897. év végen 155 ügydarab maradt elintézetlenül. Ezekhez az 1898. év folyamán 14,780 ügydarab érkezett, tehát összesen 14,935 ügy várt elintézésre. Elintéztek ezekből 14,866 ügyet; a restanciák száma tehát egészben 69. A beérkezett ügydarabok közül 2,01 l-re rugóit a följelentések száma, a melyekből csupán 3 maradt elintézetlenül. Az ügyészség bünvizsgalati ügyekben 1,579 érdemleges indítványt tett, ezekhez hozzászámítva a fe'gyelmi és egyéb ügyeket, az összes érdemleges indítványok száma 2,144. Az 1898. évben 219 végtárgyalási napon 568 ügy került tárgyalásra. Ezek közül Ítélettel végződött 448, halasztással pedig 120. A bünvizsgálatok eredményéről, a vádlottak számáról és a foglyok forgalmáról szóló statisztika a napokban fog elkészülni, úgyszintén a polgári ügyek forgalmáról szóló kimutatás is. Fekete könyv. Január 1. óta a porosz járásbíróságok u. n. fekete lajstromokat vezetnek, melyek kívánatra megtekinthetők, azokról, _k!k sikertelen végrehajtás folytán rájuk szabott felfedező eskü letételét megtagadták (C. P. O. [régil 711. §.), továbbá azokról, kik cs ödbe k er ül vén, a csődvaevon a csőd költségeit sem fedezte. A lajstromból való törlés csak öt év múlva kérhető. ov, ^ consiliarius orvos fizetése. A braunschweigi törvényszék gyakorlatilag fontos íteletet hozott. Egy férjezett nő kezelő-orvosa ff e5ei vegzend0 rátéthez, a férj tudtával és beleegyezésével ápolna 1 h°7°S ,s.e?,tseget velte igénybe. Mikor a fizetésre került ivonnrvníl erJe-a ke?dÓ °rV°Sh0Z utasitotta a consiliumba Sert airv ,t0rVef?yszék, elmarasztalta a férjet a fizetésben betel neiénl 'ir ^ tUd.»Val és beleegyezésevel segédkezett ráriumot ' megállapodás nélkül is követelheti a hono-