A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 53. szám - A jóhiszeműség és roszhiszemüség elve az anyagi telekkönyvi jogban. 3. [r.]

A JOG 393 megkárosításával egy telekkönyvi bejegyzéssel eltüntetni akarni, ' a mi keserűséget, bizalmatlanságot és feljajdulást okoz! A mai állapotokból kiindulva a tehető ellenvetésekkel nem foglalkozom, azért, mert épen a mai nem megfelelő, sőt téves es elavult intézkedésekkel és felfogással szakitanunk kell Hangsúlyozom azonban már e helyen, hogy a jóhiszeműség és roszhiszemüség fogalmainak elvi magaslatra emelése távolról sem all ellentétben sem a közhitelesség elvével, sem pedig az alaki jogerő elvével; nevezetesen : A közhitelesség elvének az a lényege, hogy a telekkönyv tattalmát mindenki helyesnek tartozik elfogadni és tartani; vagyis: ha valaki ingatlant akar szerezni, a telekkönyvi tulajdonost helyesen annak tartja és kell tartani. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jóhiszemű szerző, a ki igazán szerezni, nem pedig összejátszani akar, ne tegye meg a további lépéseket is a valódi állapot felismerésére, és még kevésbé tiltja, hogy ne szerezzen meggyőződést arról, hogy a telekkönyvi állapot valóban megfelel-e a tényleges állapotnak; hisz a jóhiszemű szerző ezt már csak azért is meg fogja tenni, mert birtokba is akarja venni azt az ingatlant, a melyet nem azért vesz meg, hogy annak jövedelmeit más húzza! Még inkább jogosultak a jóhiszeműség elve által követelt garantialis intézkedések az alaki jogerő elve mellett; mert a merev elvek feltétlenül megkövetelik, hogy oly biztos alapon nyugodjanak, hogy azok kijátszása eleve kizárassék, és azok örve alatt a célt romboló hatások lehetetlenek legyenek.4) A gyakorlatban, sajnosán mindennap, bő tapasztalatunk van arra nézve, hogy a telekkönyvi jogintézmény mai állapotában elavult; annak elvei elégtelenek és a mai fejlettségtől elmaradtak ; a kijátszást nem képesek lehetetleniteni; szóval: a telekkönyvi jogintézmény nem próbaköve, nem fokmérője a mai fejlettségnek. Erre nézve az uj iskola garantiaira van szükség. Valamint a most hatályban levő gatantiak és elvek a maguk idején szokatlanok voltak, idővel a-onban minc'enki helyeseknek és természeteseknek tartotta : ugy bizonyos, hogy az elveknek még alaposabb kiépítése és több garantiakkal való bástyázása a legjótékonyabb hatással lesz a legrövidebb idő alatt is a fejlett forgalomra ; mett abból nemcsak kiirtja a roszhiszemüséget. hanem inkább beviszi és növeli a jóhiszemű séget. a mi kettős jelentőségű ! A felvilágosodás, műveltség és nagy haladás elveket kiván minden téren. A forgalomban, vagyoni érintkezésben és viszonyokban első és főelv a jóhiszeműség elve. Ezt kell első sorban kiépítenünk és bevehetetlen várrá felbástyáznunk! Csak ez által lesz a serényen készülő nagy mű, a magyar általános polgári törvénykönyv, modern alkotás: a melyben a tudomány és gyakorlati élet összes vívmányai célszerű és szerencsés érvényesülést találnak !5) *) Az alaki jogerő elve a telekkönyvi bejegyzést függetleníti az annak alapjául szolgált jogügylettől, causájáfól és a dologi szerződés elvével szoros összefüggésben magának a bejegyzésnek önálló és feltétlen, u. n alaki jogerőt tulajdonit. Ez elv merevsége feltétlenül megköveteli az előzetes garantiakat, a melyek közül különösen kiemelendő azon lényeges tény, hogy az ingatlan vagyonra vonatkozó tulajdonjogszerzés valódi és a birtokbalépéssel is effectuálva legyen. Ha garantia van ana nézve, hogy a telekkönyvi tulajdonos egyúttal birtokos is és igy az uj szerző egyúttal birtokba is léphet és lép : akkor a merev alaki jogerő elve még szilárdabbá és hatályosabbá lesz épen lényegénél, abstract jellegénél fogva, mert minden roszhiszemüség már eleve kizáratik. E helyen nem akarok foglalkozni az ellenvetésekkel és különösen nem foglalkozom azzal, hogy a szerzést nem lehet függővé tenni a birtoktól, mert a jog és a tényleges állapot nem szükségkép összefüggnek, - azért, mert itt csak az elvi álláspont lebeg szemeim előtt. (L. A «J o g» 38, 39. és 41. számaiban megjelent fejtegetéseimet is.) <>) Befejezvén ez úttal szerény fejtegetésemé', hangsúlyoznom kell, hogy a kérdésnek csupán egyik oldalával foglalkoztam, t. í. az elvi magaslat kiépítésével és ezzel is csak általános vonásokban. Ezt azért terveztem ekként, mert a szabály és a rendes irányzat az volt és lesz mindig, hogy az ingatlannak vevője egyúttal tényleges birtokába is lép a megvett ingatlannak és mindig kivétel volt es lesz az anomalicus helyzet, hogy a telekkönyvi állapot roszhiszemu (elhasználásával szerzett jogok céloztatnak csorbittatni. Az elvi kiépítés kérdését kell előbb eldönteni és csak ehhez óhajtottani szerény és kevés adatot összegyűjteni és felsorolni; ha ez a kérdés el lesz döntve, a maga idején, a t. szerkesztőség szíves vendégszeretetét bátor leszek ismét igénybe venni, hogy szerény véleményt nyilvánítsak. Belföld A zombori ügyvédek az igazságügyministerhez. Az igazságiigyminister nemrég egy rendeletet intézett a zombori törvényszékhez, melyben a védőknek az uj bűnvádi perrendtartás rendelkezéseihez képest átalakított tárgyaló teremben oly helyet jelöl ki, a melyet az ottani ügyvédek magukra nézve sérelmesnek találtak. A rendelkezés lehetetlenné teszi a védői tiszt lelkiismeretes teljesítését, továbbá az a látszata van, mintha Zomborban a birói és vádlói tiszt előnyére meg akarnák semmisíteni az ügyvédi méltóságot. Ezért a zombori ügyvéd-egylet feliratot intézett az igazságügyministerhez. A felirat egész terjedelmében igy hangzik: Nagyméltóságú Igazságügyminister ur! Kegyelmes Urunk! Az igazságügyi kormányzat részéről ép ugy, mint a bíróság részéről állandólag halljuk a vád és védelem egyenjogúságának hangoztatását. Az uj büntető perrendtartásban a (vizsgálóbíró vétó-jogával terhelten) látszólag kifejezésre jutott az elv megvalósítása. Csakhamar jelentkezett azonban a védelem alárendeltségére való oly intézkedés, mely a vád és védelem egyenjogúságának elvét puszta frázissá sülyeszti s a szakember, főleg azonban a laikus előtt a védelemnek a büntető perrendtartást nyert látszólagos emelkedéséből tabularázát csinált. Ez az intézkedés az igazságügyi kormánytól eredt anélkül, hogy az rendelet formájába öntve akár a nyilvánosság, akár a parlament szine előtt a megtámadás tárgyát képezhetné, mert egyszerűen utasítás alakjában kapták azt a törvényszék vezetői. Ez utasítás a végtárgyalási teremnek a büntető perrendtartás életbe lépte folytán szükségessé vált be— és elrendezése alkalmából lett kibocsátva. E szerint a bíróság a terem emelkedettebb helyén egy pódiumon helyezkedik el, és igy magától értetődő dolog volna, hogy a vádhatóságnak és védelemnek hasonrangu hely jusson. Az utasítás azonban nem igy rendelkezik. Mert az igazságügyi kormány szerint azon helyen, a hol a birói szentély van, csak a vádhatóság képviselője foglalhat helyet, mig a védelem, mint a szükséges rossz, a terem egyik zugában, nálunk Zomborban közvetlenül a kályha mellett kénytelen meghúzódni. Ha szakértő, tanú és vádlottak együttvéve csak öten-hatan jelennek is meg a végtárgyaláson, a védő alacsony helyen fekvő helyéről a bíróságot nem látja, az esküdtek pedig csak akkor vesznek tudomást a védő létezéséről, ha esetleg elég hangosan beszél. Egy szóval: a védelemnek a vádhatósággal szemben nyilvánuló alárendeltsége oly eklatáns, hogy az önérzetes ügyvéd a védő szerepére nem fog vállalkozni. Ezen a törvény intencióval ellentétben álló visszás helyzet szanálására bátorkodunk Nagyméltóságod figyelmét fölhívni, a midőn kérjük: Méltóztassék a vád és védelem egyenjogúságának elvét a külső formákban is megőrizni. Tisztelettel Szilágyi Mór, sk. a zombori ügyvéd-egylet elnöke. Paul Kálmán, sk. a zombori ügy védegylet titkára. Ausztria és külföld. Külföldi judicatura. Lutricédula bemutatóra szóló papir, melynek természete szerint a harmadik jóhiszemű tulajdonos ellen nem hozható fel a gyűjtő és a kincstár belső elszámolásából eredő azon kifogás, hogy a gyűjtőnek a nyeremény kifizettetett. A tulajdonos roszhiszemüségét alperes kincstár tartozik bizonyítani. (Bécsi legf. ítélőszék 9,096/98.) A szállodás és főszakácsa közötti viszonyból származó per elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, mert a főszakács nem ipari alkalmazott. Prágai orsz. törvszék. A csak kifogás alakjában érvényesített beszámítás, a beszámíttatni kért követelés perlése esetén nem állapítja meg a perfüggőséget. (Bécsi legf. ítélőszék 9,887/98.) A kereskedelmi könyvek felmutatása nemleges körülmény bizonyítására (valamely határozottan bejegyzettnek állított tétel, be nem jegyzésének bizonyítására) is elrendelendő. (Bécsi legf. Ítélőszék 12,725/98.) A felszámolásban levő részvénytársaság, ha még felosztatlan vagyona van, nem szűnik meg létezni a közgyűlésnek a felszá) molás befejezését kimondó határozata és a felszámolás befejezésének a cégjegyzékbe való bevezetése által. (Német birodalmi főtörv. keresk. ügyekben. Közli : Dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd.