A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 51. szám - A hitelezők kijátszása ellen való védelem

A JOG 203 hiedelme által vezéreltetve, mintha a kötlevelek szerint 51 való elállás, jog kölcsönös volna, felperessel az L T'^" ózott levelében az ügyletről való elállást «£dS?t V- T utóbbi az ügylethez való ragaszkodását bárm kén kifL ?ZOltf' ^ a körülményt az alperes tudomására T fdta ?"-.! ^ perest tévedéséről felvilágosítani kívánta volna má^ SUadása hiányában a felperes Hlyeién m ga'ta'á á?ól f ^ vonhatoleaza következtetés. ,K>,V Al ügylet meg^ ? s Kz^ felperes maga részéről ,s hozza járult; ezen tényállás meHett azon „an, tekintettel a k. t. 2,ö. §-ának második bekezdésében C" Ultakra, utóbb egy hó múlva semmiképen sem állott már jogában felperesnek a saját beismerése szerint is a •/ alatti \-i tM M k.áll.tása alkalmával alperestől foglalóul kapott váltót keresette érvényesíteni, stb. A m. kir.|Curia ( 1899 október 18. 770. sz. a.) Mindkét alsóbirósagiteletenek megváltoztatásával a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszek mint váltóbiróság által 1,405. sz. a hozott som más végzés hatályában tentartatik s alperes mint a kereseti váltó elfogadója tartozik, az idézett sommás végzésben meghatározott marasztalási összegeken felül stb. felperesnek meafizetni stb Indokok: Mindenek előtt megjegyeztetik, hogy a másodbiróság ítelete ellen beadott telebbezésben előterjesztett de az első bíróságnál elő nem fordult uj ténykörülmények és okiratok az 1881: L1X. t.-c. 29. §. szerint figyelembe nem vehetők. A felek közt létrejött szerződés értelmezésének kérdését illetőleg, vonatkozó indokai szerint, helyesen állapította meg a másodbiróság, hogy az alperes által alatt, felperes által B) alatt becsatolt kötlevelek záradékainak egybevetett tartalmából kitetszőleg a visszalépési jog arra az ügyletre nézve, melynek kapcsán a kereseti váltó kiállíttatott, kizárólag a felperes céget illette meg s minthogy alperes a tárgyalás során nem is állította és bizonyítani meg sem kísérletté, hogy az ügylet megkötése alkalmával annak feltételeire nézve, különösen a kötéslevelek zármondata tekintetében megtévesztetett,oly körülményt pedig, mely őt törvénynél fogva a szerződéstől való elállásra jogosítaná, fel nem hozott: ily tényállás mellett nem szenved kétséget, hogy alperes egyoldalú elállási nyilatkozata a szerződés hatályát meg nem szüntetheti. Tekintve pedig, hogy a becsatolt kötlevelek tartalma szerint a kereseti váltó a peres felek között egy gőzcséplőszereivény és egyéb tartozékokra nézve 3,500 frt vételár mellett létesült adásvételi ügyletre foglalóul adatott; a kereskedelmi törvénynek 267. §. szerint pedig, ha az vált szerződésszegővé, ki a foglalót adta, azt vissza nem követelheti; és tekintve, hogy a másodbiróság részéről a kereset elutasítására felhozott annak az indoknak, hogy felperes az alperes által 1897. december ó ik napján hozzá intézett és határozott elállást tartalmazó levélre haladéktalanul nem válaszolván, ebből következtethető, hogy a szerződés megszüntetéséhez felperes is hozzájárult, a fenforgó esetben törvényes alapja nincs, mert egyfelől alperes ily irányú tényállást a perben nem hozott fel, másfelől pedig felperes az emiitett levélre nyomban felelni s alperest tévedéséről felvilágosítani köteles sem volt s ennélfogva abból, hogy a keresetet alperes elállási nyilatkozatának keltétől számítva csak egy hó múlva adta be, felperessel szemben joglemondásra következtetni egyáltalában nem lehet: mindezeknél fogva felperesnek kétségtelen joga volt a foglaló fejében kapott váltót per utján érvényesíteni; a miért is stb. Bűnügyekben. Tekintve, hogy a k. t. 347. §-a 4. bekezdésének a tőzsdei árral biro árukra vonatkozó rendelkezése a piaci árral biró árukra is vonatkozik: az eladás módjának szabálytalansága miatt felperes keresetével el nem utasítható. Az egri kir. tőrvényszék 11899. május 3. 3,424. sz. a.) K. Lőrinc felperesnek U. Salamon alperes ellen 733 frt tőke és jár. iránti perében a következőleg itélt: Ha felperes leteszi a főesküt arra, hogy a kereseti buzara vonatkozó vételénél nem köttetett ki, hogy ő a búzát tisztán es jól megrostálva tartozik átadni, alperes köteles 17 frt tőkét, 733 frtnak 1897. szept. 9-től 1898. márc. 19-ig, azontúl pediga17 frtna^ a kielégítésig járó 5»'0 kamatát stb. felperesnek megfizetni stb^ Ha felperes az esküt le nem tenné, ugy fog tekintetni, mintha nem bizonyított volna és az esetben felperes keresetével elutasittatik, ;stb. Indokok: Felperes a M.-Tárkony községben cséplőgépével szerzett 68 mm. búzáját 1897. évi aug. 31-én alperes részére az ennek megbízottja S. Jakabbal kötött szóbeli szerződés szerint mmázsánként 12 frt 25 krban kialkudott vételárért eladta es arra előlegül 100 frtot a vevő féltől átvett, minthogy azonban alperes az 1897. aug. 31-én megkezdett szállításkor csupán 16 mm. es 16 kgr. búzát vett át, a többinek átvételét pedig megtagadta, a telPeresi kereseti kérelem arra irányult, hogy alperes a szerzoc.es teljesítésére és a kérdéses búzamennyiség átadása ellenében a 733 frtot tevő vételár és annak a mulasztott teljesítés napja vagyis 1897. aug. 31-től járó 5% kamata, valamint a perköltség megfizetésére köteleztessék. . , . -UsiLa Alperes kéri felperest keresetével elutas.ttatn. es a perköltség megfizetésére köteleztetni, mert ő búzát felperestol Usztán megrostálva vette, a felperes által szállított buza azonban a kikötött minősegek meg nem felelvén, e miatt kifogást tett és arra hívta fel az eladót h°gy a búzát vagy a megállapodásnak megfelelóleg adja át, vagy pedig azuj megrostálással járó költség és apadás fejében a vételárból 2 ,-ot engedjen, de felperes erre kijelentette, hogy ő a vételárból nem enged és a további szállítást megtagadta, a szerződéstől jogtalanul elállott. Alperes a fentebb megjelölt körülményben bizonyítására tanukra hivatkozik. Felperes tagadja, hogy az alkunál oly megállapodás jött volna létre, mely szerint a búzának tisztán jól megrostált állapotban való átadása köttetett ki, ily feltételről szó sem volt közöttük ;ő azonban a búzát a kereskedelmi forgalomban szokásos rostált állapotban szállította, de alperes az átvételt azért tagadta meg, mert időközben az árak lejebb szállottak. Annak bizonyítására, hogy alperes az átvételt megtagadta és hogy a buza meg volt rostálva, tanukra hivatkozik és szükség esetén szakértők meghallgatását kéri. Alperes arra nézve, hogy a vétel a búzának tisztán, jól megrostált állapotban való átadására vonatkozó feltétel mellett köttetett, felperesnek főesküt kinálés annak bizonyítására, hogy a buza kereskedelmi szokásnak megfelelőleg rostálva nincs, szakértőkre hivatkozik. Felperes a kinált főesküt elfogadja, minthogy azonban a 2,720. sz. a. beadott kérvényhez csatolt levél szerint a kereseti búzát időközben mmázsánként 12 frt piaci áron eladta, keresetét leszállítja és alperest a 12 frt 25 kr. kialkudott vételár között jelentkező árkülönbözet, vagyis 17 frt tőke, továbbá 733 frtnak 1897. aug. 31-től az eladás vagyis 1898. márc. 21-ig, azontúl pedig 17 frtnak a kielégítésig járó 5°/o kamata és a perköltség megfizetésére kéri köteleztetni. A kir. törvényszék a szakértők kihallgatását elrendelte s a birói szemle eredményét képező szakértői vélemény figyelembevétele mellett megállapítván, hogy a kereset tárgyát tevő búzát felperes egyszer megrostált középfajú minőségben szállította. Kérdés tárgyát tehát a jelen esetben az képezi, vájjon jött-e létre alperes felek között a kérdésben forgó vételnél oly megállapodás, mely a vétel tárgyául szolgált buza mennyiségének közelebbi meghatározására vonatkozik ? Felperesnek ez iránybani tagadásával szemben az alperes részéről felhívott S. Jakab tanú azt vallotta ugyan, hogy ő az alperes részére és megbízásából a kérdéses búzára vonatkozó vételügyletet felperessel oly feltétel alatt kötötte meg, hogy az eladó az árut tisztán jói megrostálva — vasútra szállítható minőségben — tartozik átadni; tekintettel azonban arra, hogy ha a vételt eszközlő és alperesnél állandóan alkalmazott, tehát a jelen ügyben érdekelt S. Jakab tanúnak fenti vallomása felbizonyitékul el volna is fogadható, eme bizonyíték ez esetben sem nyerhetne kiegészítést, mert alperes a vétel körülményeiről közvetlen tudomással nem birván, részére eskü meg nem ítélhető. Ily körülmények között tehát egyéb bizonyíték hiányában a jelen ügyben döntő körülményként jelentkező ezen vitás megállapodás meg- vagy meg nem történtére nézve az alperes által kinált és felperes részről elfogadott főeskü általi bizonyítást elrendelni és az ügy kimenetelét az eskü le vagy le nem tételétől függővé tenni kellett, stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1899. febr. 28. 2,111. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest követelésével feltétlenül elutasítja, stb. Indokok: Az, hogy felperes keresetét alperes ellen az ennek eladott buza átvétele ellenében a kialkudott vételár megfizetése iránt indította, utóbb pedig a per folyamán a búzát eladva, a befolyt és a szerződési vételár közt felmerült különbözetben kérte alperest marasztalni, felperesnek keresetével való elutasítására nem képezhet ugyan alapot, mert felperesnek ugy a keresetlevélben, mint a buza eladása után az észrevételezési tárgyaláson előterjesztett marasztalási kérelme a buza kialkudott vételárára, vagyis a szerződés teljesítésére irányul és igy el nem tért ama jogának érvényesítésétől, melyet a k. t. 352. §-ban az eladó részére az áru átvétele alatt a vételár megfizetésével késedelmes vevővel szemben biztosított jogok közül tetszés szerint választhatott és keresetének megindításával választott, mégis felperest az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett követelésével feltétlenül elutasítani kellett, mert a perben meghallgatott szakértők többségének irányadóul elfogadtatott véleménye szerint az alperes által át nem vett buza a kereskedelmi forgalomban szokásos módon megrostálva nem lévén és ennélfogva nem képezvén a kereskedelmi forgalom tárgyául szolgáló tőzsdei árral biró árut, annak felperes által a ker. törv. 351. és 352. §§-ban felhívott 347. §. ellenében szabad kézből és nem hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverésen eszközölt eladása alperes rovására történt eladásnak nem tekinthető, következőleg alperest sem lehet a lefolyt vételárnak a szerződési vételár kiegészítéséhez hiányzó különbözeti összeg megfizetésére kötelezni. A m. kir. Curia (1899. október 18. 771. sz. a.) a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az első fokban eljárt egri kir. törvényszéknek Ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: Vonatkozó indokai szerint helyesen állapította meg a másodbiróság, hogy felperes teljesítésre irányzott keresetétől nem tért el az által, hogy a per folyama alatt eladott buza vételárának még meg nem kapott része iránt tartotta fenn keresetét. Mindazonáltal ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni, mert az 1898. ápril. 14-én a szakértők véleményére adandó észrevételekre kitűzött határnapon, a felek tüzetesen nyilatkoztak a szerződés tárgyát tevő árunak időközben felperes által szabad kézből eszközölt eladására nézve s ez alkalommal alperes felperesnek azon állításával szem-