A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 51. szám - Összes biróságaink ügyforgalma az ujabb évtizedekben, összehasonlítva a külföldiekkel

Tizennyolcadik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. «5i szám Budap e sl, 1899 december 17. Előfizetési árak: Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziretok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. AJ 0 G (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) lETlUr AZ IGAZSÁGÜGY ÍRME1NEI KÉPVISELETÉRE i MAGYAR ÜCTÍÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI Ul Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOH üjtyvédcV. Felelős szerkesztő: I)r. STILLER MÓR. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre I frt 50 kr. Fél « _ 8 « — « Egész • 6 « — • Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bénnentesen postautalvány nyal küldendők. TARTÁLOM: Összes bíróságaink ügyforgalma az ujabb évtizedekben összehasonlítva a külföldiekkel. Irta : dr. S z o k o 1 a y István ügyvéd', Bpest. -Javaslat a lajstromremiszer tökéletesítéséhez. Iita. Szalay Miklós, egri kir. aljbiró. — A végrehajtási törvény 189. §-ához. Iita: Nagy Zoltán, técsö aljbiró. — Az 1891. évi XVI. t.-c. 4. és 99. § ai. Irta : K u b i n y i János, kir. közjegyzőjelölt. — Nyilt kérdések és feleletek lA hitelezők kijátszása ellen való védelem Irta-. H. S. ügyvéd'. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hiidetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. - Felsöbirósági határozatok és döntvé nyek. — Kivonat a « Budapesti Közlöny»-ből. Összes biróságaink ügyforgalma az ujabb évtizedekben, Összehasonlítva a külföldiekkel. Ina: dr. b/l KOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. Ujabb korunkban egyike az igazságügyi fejlődés legérdekesb mozzanatainak, talán íz igazságügyi politika figyelemre méltó s megoldandó feladatainak is azon tapasztalat, miszerint a bíróságok teendői folyván szaporodnak, az évenkint beérkezett s elintézésre várt ügyek száma úgyszólván évről évre növekszik. Engedtessék meg tehát, hogy a jelenlegi gnzságügyi s bírósági szemlénél mindenekelőit ezen kérdéssel foglalkozzunk. Első természetese i ezen mozzanat forrásának, azt előidéző okoknak tisztázása s lehetőleg megállapítása. Az igazságügyi tanulmányok s vizsgálódások azon tanuságra vezettek, hogy ezen ügyszaporodási mozzanat a legelörehaladottabb államokban s legújabb korban is rendesen előfordul. Eszlelhetjük azt a legszabadek übb jogi reformok, a lehető legtökéletesebb jogintézmények mellett is. így nevezetesen ugy Franciaországban, mint a Németbirodalomban, melyek kétségtelenül legelsők az igazságügyi politika tökéletesb kifejtésében. Es ezen üg/szaporulat forrásai az előhaladottabb államokban is a nemzeti kultúra, a vagyonosodás s forgalom nagymérvű emelkedésére vezethetők vissza. Feltalálhatók a népesedésen kivül különösen az ingatlanok telekkönyvi végtelen áramlataiban, s a közgazdászati fejlő Jós határtalan alakulásaiban, melyek mai napság a legsötétebb Afrika pusztaságait s a világ legtávolabbi részeit is felkeresik a kereset s vagyonszerzés előmozdítására. Másrészt az uj reformintézmények s a qualificatio nagyobbszabásu műveletei is nagy tápanyagot nyújtanak a jogi viszályok s ezekkel a Dirósági ügyszaporodásnak. Azért is Németországban már eleve aggódnak, hogy a magánjogi kódex életbeléptetése, alkalmazásba vétele, a tapasztalás hiányossága, a jogszabályok újdonsága, a különböző, ellentétes magyarázat lehetősége következtében igen nagy hatással leend az ügyszaporodás rendkívüli emelkedésére nemcsak az alsó, hanem a felsőbb bíróságok körében is. Franciaországban főkép a nemzetgazdászati mozzanatoknak tulajdonitható az ügyszám emelkedése, a mi valóban nem csekély mérvű. Az igazságügyi minister 1898. évi jelentésében világosan kifejezte : «si I on considere la série des cinq derniéres périodes quinqnennales, on constate que dans leur ensemble le nombre moyen annuel des pourvois a augmenté sensiblement». (Bulletin officie! du ministere de 1 a J u s t i c e Livr. 91—1898.) A semmitőszék ügyforgalma az utolsó két évtized alatt megkétszeresedett. Az 1871—1875 időszakban középszámitással az ügybejövetel száma volt csak : 606. 1876-1880-ban : 758 ISS1 1885 ben : 1,091 1886—1890 ben: 1,033 1891 —1895-ben : 1,023 Külön számítva magában az L895. évben a francia semmitőszeknek 2,092 ügy felett kellett döntenie, minél a bejövetel már mintegy 1,082 ügyszámot képviselt. Hasonló tetemesb ügybejöveteli emelkedést mutatnak fel a francia felebbviteli törvényszékek, ugy az első fokuak is. A francia teltörvényszékek ügybtjövetele volt középszámitással 1871—1875 ben 9,859; 1876 1880-ban 10,127 ; magában 1894. évben már felment: 11,990-re és 1895 ben : 12,279-re. A törvényszékeknél az ügyforgalom (polgári) 1876—1880 ban l36l/2 ezer. 1895-ben: 182V2 ezer. Válóper 1890-ben : 2 041 és a 1893-ki törvény után 1894-ben lett 2,405 s 1895-ben : 2,446. Csőd 1894-ben 18 ezer 1895-ben 17V2 ezer. Elnöki rendeletek 1894-ben 331l/2 s 1895-ben 331,900 e. Kereskedelmi törvényszékeknél 1894:ben 313 ezer, 1895-ben 203 ezer. Esküdtszékeknél a bűnügyek fogytak. 1886-ban 3,200 fordul elő ; 1893-ban 3,000; 1894-ben 2,800 és 1895 ben 2.500. A correctionel törvényszékeknél ellenben szintén szaporodtak a bűnügyek és pedig az 1885. évi 188 ezerről 1893-ban 203 ezerre, 1894-ben 206-ra s 1895-ben 196 ezerre. (Bulletin officiel 1898.) Hasonló tapasztalatokat meríthetünk a Németbirod a 1 o m igazságügyi mozzanataiból is. Az első fokú t ö rvényszékeknél a p o I g á r i rendes perbejövetel volt 1881 -1885. években: 1.067,610; és 1891- 1895-ben: 1 489,880. Külön véve az évenkénti bejövetelt; ez volt 1891. évben: 1.379.127 1893- ban: 1.480,507; 1895-ben: 1.534,605 és 1896. évben: 1.544,356. Az emelkedés tehát itt középszámitással majdnem félmillióra rúgott egy évtized alatt. A rendes váltópereknél még nagyobb a szaporodás; mert ezen bejövetel 1881 ben még: 1.203,000 volt. 1896 évben pedig már: 1.755,619. Ha nem ily magas, de mégis jelentékeny emelkedés van a büntetőügyeknél is; a bejövetel közvádnál 1891. évben volt: 451 ezer, 1895-ben 470 ezer; 1896-ban 492,674 ; és a magánvádbeli ügy bejövetel az 1891. esztendei 88 ezerről 1893. évben 97 ezerre, 1895. évben 98-ezerre és 1896-ban 105,921 ezerre emelkedett. A német felebbviteli fórumon ujabb évtizedekben következő volt az ügybejöveteli szaporodás; és pedig a törvényszékeknél polgáriakban az 1881. évi 30 ezer felment 1891-ben 38 ezerre; 1893-ban 42-re ; 1894-ben: 43 ezerre és 1896. évben 46,731-re; a bűnvádiakban pedig az 1881. évi 36 ezer felebbezés 1893-ban 50 ezerre ; 1894. évben 54 ezerre s 1896-ban 56.698-ra szaporodott. Magoknál a ftlsőtörvényszékeknél következőleg alaku'tak a felebbezések. A rendes polgári s váltó-ügyekben az L881—1885. évi 14 s 1891. évi 15 ezeiről 1892-ben 17, 1894— 95-ben 19 és 1896-ban 20 ezerre szaporodtak fel; és a legfelsőbb fórumon az 1881—85-ki 1,921 felszaporodott 1891-ben 2,006-ra; 1892-ben 2,221-re; 1894. évben 2,4?8-ra; 1896-ban 2,525-re. Bűnvádi ügyekben a felsőtörvényszéki bejövetel 1881— 1885-ben középszámitással volt : 1.870 ; 1892-ben 2,57-2 , 1693ban 2,867 ; 1894 ben 3,288 és 1896-ban 3,629. A legfelsőbb törvényszéken a revisio a törLapunk mai száma 12 oldalra terjed.